A mélység kísértete: a Szent István csatahajó

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A múltban mélybe süllyedt hajók roncsai sajátos időkapszulaként őrzik meg az adott kor hajóépítésének az emlékeit, és a hajóval együtt a hullámsírba merült történeti értékűt tárgyakat. A szárazföldi régészeti feltárásokkal szemben azonban a hajóroncsok kutatása a nagy mélység jelentette fiziológiai kockázatok és roncsba való behatolás veszélyei miatt speciális felkészültséget és rendkívül komoly merülési tapasztalatokat igényló tevékenység. A hazai ipartörténet és hajóépítés leghíresebb alkotása, az első világháború végén az Adriai-tengeren elsüllyedt Szent István csatahajó víz alatti feltárásáról beszélgettünk Miklós Tamással, a hazai hivatásos búvárok egyik legismertebb személyiségével, az amerikai hadtengerészeti búvárok által alapított nemzetközi búvároktatási szervezet, a NAUI magyarországi képviselőjével, hivatásos búvároktatóval, technikai, illetve roncsmerülési instruktorral, a számos híres kutatóexpedíciót vezető neves roncskutatóval.

2026. 11. 19. 20:46
A Szent István csatahajó titkai
A Szent István csatahajó titkai Forrás: Magyar Nemzet
A 2018-as Szent István-expedíció vezetője, Miklós Tamás (középen balra) és két kutatótársa  Fotó: NAUI Hungary

A Szent István roncsának mélységében a jelentős fényelnyelődés miatt már nincsenek természetes színek, csak kékes-szürkés derengés. Ebben a vízmélységben még a nyári hónapok idején is, amikor a felszíni vízhőmérséklet +24 -26 Celsius fokos és kellemesen melegnek számít,

 a roncsnál általában csak +11 fokos a víz. 

Ezért a merüléseket csak szárazruhában és vastag, jó hővédelmet biztosító aláöltözőben lehet végrehajtani, elkerülendő a hipothermiát, a vészes kihűlést. 

A Szent István roncsába való behatolás rendkívül összetett, és roppant veszélyes művelet. 

Egyrészt a tájékozódást megnehezíti, hogy a hajó a felépítményével lefelé és a gerincével, a hajófenékkel felfelé állva süllyedt el, így a belső helyiségekben az egykori padlózat számít a mennyezetnek, és megfordítva. 

A Szent István roncsa átfordulva fekszik a tengeraljzaton  Fotó: Pinterest

A nyíltkörös légzőkészülékekből kiáramló buborékok a felettük lévő erősen korrodált fémlemezeknek ütközve lepergetik az apró rozsdaszemeket amik a vízben lebegve rövid idő alatt még a búvárlámpák erős fényében is nagyon lecsökkentik a láthatóságot. 

A belső válaszfalak az elmúlt több mint egy évszázad alatt a sós víz, a medernek ütközés okozta sérülések, illetve a páncélozott törzs okozta hatalmas mechanikai nyomóerő miatt nagyon meggyengültek, ami miatt akár egy erősebb buborékoszlop ütközésétől is leszakadhatnak.

Technikai merüléshez használt légzőgáz-palackok  Fotó: NAUI Hungary

 A mozgást megnehezíti, hogy a technikai búvárok a hátukon viselt dupla palackokon kívül még – általában – további három úgynevezett stage -palackot is magukkal visznek, ami nélkül ekkor mélységből nem lehetne biztonságosan a felszínre emelkedni.

Merülés a Szent István roncsához  Fotó: NAUI Hungary

 Még a technikai búvárok is csak általában 20 perc hasznos fenékidőt tölthetnek el itt; a másfél órás merülési idő többi részét a felemelkedés közben különböző mélységekben eltöltött dekompressziós megállók teszik ki. 

Az úgynevezett zártrendszerű újralégző készülékekkel - amik a behatolós roncsmerüléseknél a legjobb eszközök, mivel nem bocsátanak ki buborékokat – ez a hasznos fenékidő akár 35 percere, vagy még ennél is kissé hosszabb időre kitolható, de a felemelkedési idő is megnövekszik, legalább két órára.

Technikai merüléshez használt légzőgáz-palackok Fotó: Pinterest

 A Szent István kutatását éppen ezért csak és kizárólag a megfelelő technikai minősítéssel rendelkező búvárok számára engedélyezik a horvát hatóságok, de csak nagyon korlátozott számban.

Történelmi értékű tárgyak, és emberi maradványok csatahajó roncsában

Mikós Tamás volt a Szent István elsüllyedésének 100. évfordulóján végrehajtott merüléssorozat, a Szent István Búvárrégészeti Expedíció vezetője, ez a küldetés pedig fontos mérföldkőnek számít a roncs kutatásának történtében. 

Ők voltak ugyanis az elsők, akik a hajó tatfedélzete alatti admirálisi szalonon túl jutva mindaddig a legmesszebbre jutottak el a Szent István belsejébe, a egészen az egyik hajókonyháig és a tiszti szállásokig.

A roncsba való behatolás összetett és veszélyes művelet  Fotó: Pinterest

 

Ugyancsak ők voltak az elsők, akik a 2018-as centenáriumi expedíció alkalmával először találtak emberi maradványokat is a csatahajó belsejében. 

A neves roncskutató elmondta, hogy számos értékes tárgyi leletre, így például a konyhában rengeteg porcelántányérra, borosüvegekre, de cipőkre és több csodálatosan szép míves lámpára, sőt,még egy német nyelvű bibliára is rábukkantak a hajó belsejében. A leletek közül csak meghatározott számú tárgyat hozhatnak a felszínre, amik horvát állami tulajdonnak számítanak.

A Szent István roncsa vízalatti katonai temető is egyben   Fotó: NAUI Hungary

Miklós Tamás eddig hét Szent István-expedícióban vett részt, melynek során számos történelmi értékű leletet emeltek a felszínre. A leletek egy része a pulai Haditengerészeti Múzeumban tekinthető meg, ahol alkalmi kiállításokat is szoktak rendezni a Szent Istvánról felhozott és restaurált, de kiállításra még nem került tárgyakból. 

A nemzetközi hírű roncskutató szakember a következő Szent István-expedíciót 2027 nyarára tervezi, az előkészületek már gőzerővel folynak. 

A centenáriumi Szent István -expedíció logója  Fotó: NAUI Hungary

Ez ha minden jól sikerül és megkapják az összes hatósági engedélyt, újabb rendkívül mérföldkő lesz a Szent István kutatásában. Azt hogy miért, és milyen további izgalmas roncsexpedíciókat szerveznek, a híres roncskutató a Kvantumban, a Magyar Nemzet legújabb tudománypodcast adásában beszélt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.