Valósággal ünnepelte a Tisza a százmilliárdos útfelújítási programját, amiről mára kiderült, hogy az állagmegóváshoz sem lesz elég

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A kormány több mint felével vágná meg jövőre a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díját, ám a két érintett minisztérium számításai között csaknem százmilliárd forintos szakadék tátong. A közutak és a vasút felújításán pedig vészesen spórolna a kormány a 2027–es költségvetési tervezet szerint.

2026. 11. 20. 4:20
Valósággal ünnepelte a Tisza a százmilliárdos útfelújítási programját, amiről mára kiderült, hogy az állagmegóváshoz sem lesz elég
Egyelőre nem látszik, hogy lenne miből érdemben javulnia az utak állapotának 2027–ben Fotó: Kurucz Árpád

Hasonló irányba mozdul az M5-ös és az M6-os autópálya rendelkezésre állási díja is, amely 17,3 százalékkal, 31,1 milliárd forinttal 148,9 milliárd forintra csökken jövőre, miután az M6-os Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszán lejárt a korábbi PPP-koncessziós szerződés, és új konstrukció lépett a helyébe.

A gyorsforgalmi díjaknál ráadásul van egy külső kockázat is: ezeket a tételeket részben vagy egészben devizában számolják el, így ha a forint gyengül a költségvetésben rögzített 364,3 forintos euróárfolyamhoz képest, az árfolyamveszteséget teljes egészében a magyar államnak kell kifizetnie.

Hétszázmilliárdos útdíj, töredéknyi felújítás

A kiadáscsökkentések éles kontrasztban állnak azzal, amennyit az állam beszed a közlekedőktől. A megtett úttal arányos elektronikus útdíjból 2027-ben 570 milliárd forintot vár a kormány, ami 3,2 százalékos, 17,4 milliárd forintos bővülés az idei tervhez képest, az időalapú e-matricából pedig további 143 milliárd forint folyik be. Az utóbbiból ráadásul már nem vonják le a rendszert korábban működtető, már nem létező Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kiadásait.

A közutak használatából tehát együttesen 713 milliárd forint érkezik a központi kasszába. Ehhez képest a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére 145 milliárd forintot különítettek el – elsősorban az M49-es gyorsforgalmi út és a mohácsi Duna-híd forrásigényére –, az országos közúthálózat felújítására pedig mindössze 99,9 milliárd forint jut jövőre.

Az ÁSZ összevetette a kormányzati számokat a valósággal: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kalkulációja szerint a közutak, a burkolatok, a hidak és a karbantartó gépek hosszú távú fenntartásához évi 333 milliárd forintra lenne szükség. A betervezett százmilliárd forint tehát a szinten tartás harmadát sem fedi le, a korábbi években felhalmozódott felújítási hátralék ledolgozására pedig egyetlen fillért sem tartalmaz.

Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy Magyar Péter miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben látványos fordulatként jelentette be a 2027-ben induló, százmilliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési programot a költségvetés előzetes bemutatásakor.

A kormányfő akkor arról beszélt, hogy az idei mintegy húszmilliárd forintos hazai felújítási kerethez képest ötször annyi pénz jut majd az utak rendbetételére, mint az előző években, a forrást pedig az autópálya-koncessziós szerződés lezárásán tervezett megtakarításokkal kötötte össze. Az Állami Számvevőszék adatai alapján azonban a bejelentett százmilliárdos csomag valójában azt a 99,9 milliárd forintos közútfelújítási előirányzatot takarja, amely a Magyar Közút számításai szerint még az úthálózat további állagromlásának megállításához sem elegendő.

Vasúti lemaradás és alultervezett buszközlekedés

Nem jobb a helyzet a kötöttpályás és a közösségi közlekedésben sem. A számvevőszék külön vizsgálta a MÁV-csoport pályahálózatának, hídjainak, alagútjainak, biztosítóberendezéseinek, felsővezetékeinek és járműállományának amortizációját.

A MÁV adatszolgáltatásából kiderült, hogy 2027-ben a felújítások és pótlások mértéke mintegy 20 százalékkal elmarad a meglévő eszközök tervévi értékcsökkenésétől, és a korábban felgyülemlett elmaradás pontos összegéről még adat sem állt rendelkezésre.

A közszolgáltatási buszközlekedés finanszírozásánál közvetlen költségvetési lyukat is talált az ÁSZ. Az autóbusszal végzett személyszállítás ellentételezését 280 milliárd forintra tervezték, ami alig 1,1 százalékos, 3 milliárd forintos emelés az idei 277 milliárdhoz képest. A tárca azért nem emelte meg jobban a keretet, mert egy feltételezett, 25 milliárd forintos 2026-os túlfinanszírozásra hivatkozott – holott ezt az összeget még a 2026-os módosított költségvetésből sem vették ki. Az ÁSZ 285 milliárd forintos kiadást prognosztizált, így ezen a soron máris 5 milliárd forintos túllépési kockázatot rögzített.

Rejtett pénzügyi teher

A számvevőszék összegzése figyelmeztetés a döntéshozóknak, ez alapján érdemes lesz figyelmi milyen mértékben módosítják a tervezetet a következő hetekben.

Mivel az országos közút- és vasúthálózat éves, valamint felhalmozott amortizációjának fedezetét csak részben tervezték be a 2027-es keretbe, az infrastruktúra további állapotromlása kódolva van a rendszerbe.

Ez középtávon nem csupán sokkal drágább kényszerfelújításokat és a közszolgáltatások színvonalának visszaesését okozza, hanem váratlan fennakadásokat és leállásokat is előidézhet. A fedezet nélkül hagyott pótlási igény pedig valójában rejtett pénzügyi teherként halmozódik, amely a későbbi években a hiányt és az államadósságot is megdobhatja.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.