idezojelek

Hivatásrendek a nemzet szolgálatában

Vannak ugyanis az állam működését és a nemzet sorsát meghatározó hivatások, amelyeket hivatásrendekbe szokás sorolni. Ilyen például a tanároké, a papoké vagy a katonáké.

Toót-Holló Tamás avatarja
Toót-Holló Tamás
Hivatásrendek a nemzet szolgálatában
2026. 11. 20. 4:50
Fotó: Hatlaczki Balázs
0

Szeretnék stílszerű lenni, s most a kar névadójára hivatkozni: egy olyan Nemeskürty-monográfiából idézve, amely tavaly jelent meg a Magyar Corvin-lánc Testület kiadásában. Sallai Zsófia könyvének 5. fejezete (A magyar küldetéstudatot erősítő hivatásrendek) pontosan az imént felsorolt három hivatásrendet mutatja be: Nemeskürty István szemléletét hűen képviselve. Lannert Judit okulására hadd jelenjen meg itt Nemeskürty Istvánnak a saját pécsi katonaiskolájáról és annak igazgatójáról szóló emlékezése, melyben a Tanár úr péchújfalusi Péchy Kálmán tábornok urat elevenítette fel, aki még kilencvenkét éves korában, Ausztráliából is írt neki, mint volt növendékének – azzal, hogy elismerje egykori diákja irodalmi érdemeit. „Kívánok ma ilyen iskolaigazgatókat” – írta a volt tábornokát méltatva Nemeskürty, akinek nyilván ma is sommás véleménye lenne azokról, akik a tanári hivatást el akarnák tiltani mindennemű közösségvállalástól a többi hagyományos hivatásrendünkkel.

Aztán itt van az a válasz, amit Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adott a parlamentben Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselőnek, aki szerint „át lettek verve az NKE-s diákok”, miután a kormány ideológiai harcba kezdett a NITK ellen. Az államtitkár mentegetőzése erre az volt, hogy ők egy olyan intézményből emelnének ki hallgatókat, ahol a tanárképzésnek nincs hagyománya, de még a megfelelő intézményi és szakmai feltételek sem adottak. Nos, aki látta már az NKE létesítményeit, az egy nagyszerű hangulatú kampusszal ismerkedhetett meg, ahol irigylésre méltó környezetben tanulhatnak a NITK hallgatói is – így az intézményi feltételek elégtelenségéről szóló állítást hitetlenkedéssel fogadhatja. De vegyük sorra a szakma feltételeket is: már csak azért is, mert a nyilvánosság előtt főként az egyetemisták sorsa a kérdés, de mi, a jobboldali értelmiség nevében hadd aggódjunk azokért a kiváló egyetemi tanárokért, oktatókért is, akiknek a jövőjéről szintén ellentmondásosak a hírek, s akik nem akármilyen állásokról mondtak le annak érdekében, hogy szerepvállalásukkal a NITK lehetőségeit javítsák. Már most jelzem: ha lesz valami abból a társadalmi egyeztetésből, amit a tüntetők képviselőinek Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár helyezett kilátásba, akkor nekünk a NIKT tanári karáért is ki kell állnunk.

Ez viszont csak a jéghegy csúcsa. Ebben a történetben az a leginkább zavaró, amiről Lannerték most hallgatnak, de ami szinte minden cselekvésüket meghatározza. Érdemes beleolvasni Lannert Judit 2024-ben publikált, Húsvéti levél a magyar oktatásért című írásába: abban a szakmailag egyébként komolyan vehető szövegében ugyanis egyre csak Orbán Balázs, az NKE Tanácsadó Testületének akkori elnöke egyik írását és Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének egy tendenciózusan tudósított megszólalását idézte, hogy aztán velük vitába is szálljon. Az embernek most is az az érzése támad, mintha Lannert még mindig ezt a disputát folytatná – holott ez már csak fantomokkal vívott harc. Orbán Balázs és Setényi János pozíciója már a múlté, a jelen kihívásai már nem róluk szólnak. Az NKE fenntartója az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium – tehát ha Lannert Judit baljós árnyak jelenlétét vélelmezné az egyetemen, minden eszköze meglenne arra, hogy megtisztítsa a terepet. Ehhez képest inkább kósza célzásokat tesznek az intézményi feltételekre, a szakmai színvonalra – dacára annak, hogy Magyar Péter egyik bizalmasa és államtitkára, Velkey György az NKE Ludovika Collegium programigazgatója, valamint az egyetem Nemzetközi Irodájának vezetője volt.

Nincsenek persze illúzióim a Tisza társadalmi egyeztetéseiről. Kis színes: legutóbb a Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia nyilatkozta el magát erről. Miután Magyar Péter bejelentette, hogy három hónapos egyeztetés után kezdeményezik az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, Spronz Júlia arról beszélt: nekik „nem tűnt fel, hogy mélyreható egyeztetés zajlott volna”.

Azt kívánom, hogy a NITK hallgatói ne így legyenek ezzel: s igenis tűnjön fel majd nekik, amikor a saját sorsukat igazíthatják el. Velük leszünk, velük vagyunk.

Ahogy most lélekben Nemeskürty Istvánnal is együtt rezdülünk. A Tanár úr ugyanis sokszor felidézte: amikor Pécsett, a Zrínyi Miklós nevét viselő katonaiskolában tanult, az ünnepélyeken mindig elhangzott a Zrínyi-fohász, ami így szólt: „Adassék tisztelet a katonaeszménynek. A hazáért megdicsőültek szelleme töltsön el, és a magyarok istene segítsen meg minket!”

Most, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kara sorsát látva sem gondolhatunk mást. Adassék tisztelet!

Értse ezt jól mindenki, aki hivatalból jogosult erre a tiszteletadásra. Vagy akinek csak szíve joga lehet ezt a tiszteletet megadni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.