Német lap: A CIA tudhatott az Északi Áramlat elleni ukrán akcióról

Újabb fordulatot vett az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügye: egy oknyomozó beszámoló szerint az amerikai hírszerzés már a kezdetektől értesülhetett az ukrán tervről, sőt egyes források szerint technikai egyeztetések is zajlottak a művelet előkészítésekor. A történet új megvilágításba helyezheti a 2022 szeptemberében történt robbantásokat, amelyek alapjaiban rengették meg Európa energiabiztonságát.

A helyszín ahol a robbanás történt és megrongálta az Északi Áramlat 1 gázvezetéket Fotó: Trond Larsen Forrás: TT/AFP

A téma állítólag az volt: miként lehetne szabotázsakcióval kiiktatni az Északi Áramlat vezetékrendszert a Balti-tenger alatt.

Az Északi Áramlat több mint 1200 kilométeren keresztül kötötte össze Oroszországot Németországgal, megkerülve Ukrajnát. Kijev számára ez nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is volt: csökkentek a tranzitdíj-bevételek, miközben Berlin közvetlenebbül függött az orosz gáztól. Az Egyesült Államok korábban is bírálta a projektet. 2022 elején Joe Biden amerikai elnök kijelentette: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, „nem lesz Északi Áramlat 2”.

Az Északi Áramlat megnyitása  (Fotó: AFP/John Macdougall)

„Diameter” – egy 300 ezer dolláros művelet

A beszámolók szerint az akció fedőneve „Diameter” volt. A terv alapján egy bérelt vitorlással közelítették volna meg a célpontot, miközben katonai búvárok akár 80 méteres mélységben is képesek voltak dolgozni. 

A költségvetés mintegy 300 ezer dollár lehetett. A feltételezett szervezők között említik Roman Cservinszkijt, az ukrán biztonsági szolgálat volt tisztjét, míg a német igazságszolgáltatás egy volt ukrán kommandóst is azonosított az ügyben.

Egy német bírósági végzés szerint a művelet „nagy valószínűséggel” ukrán állami irányítás alatt zajlott – ami kényes kérdés Berlin számára, tekintve az Ukrajnának nyújtott jelentős támogatást.

Mit tudott Washington?

A legérzékenyebb pont az, hogy mit és mikor tudott az amerikai hírszerzés. Ukrán források szerint a CIA képviselői jelen voltak az előkészítő egyeztetéseken, és technikai véleménycserére is sor került. Egyes beszámolók szerint kezdetben nem hangzott el egyértelmű tiltás.

Az amerikai központi hírszerző ügynökség ugyanakkor határozottan tagadja, hogy tudott volna a konkrét akcióról, és „teljes mértékben hamisnak” nevezte az ilyen állításokat.

A rekonstruált időrend szerint 2022 nyarán már holland hírszerzési értesülések is figyelmeztettek a készülő műveletre, amelyről a CIA és a német hírszerzés is értesülhetett. Ezt követően Washington állítólag határozottabban lépett fel, és az akció leállítását kérte – ám a robbantások végül 2022 szeptemberében mégis bekövetkeztek.

Geopolitikai következmények

A Balti-tengeren történt robbanások három vezetékszálat tettek használhatatlanná. A történtek jelentősen hozzájárultak az európai energiaválság elmélyüléséhez, és tovább fokozták a háborús feszültséget.

A kérdés máig nyitott: pusztán információcsere zajlott az amerikai és ukrán felek között, vagy Washington kezdetben hallgatólagosan támogatta a tervet? A hivatalos tagadás és a sajtóban megjelent tanúvallomások között továbbra is jelentős az ellentmondás.

Annyi bizonyos: az Északi Áramlat felrobbantása az elmúlt évek egyik legnagyobb stratégiai rejtélye maradt, amelynek minden részlete komoly energiapolitikai és diplomáciai következményekkel járhat Európában és az Egyesült Államokban egyaránt.

Borítókép: A helyszín, ahol a robbanás történt és megrongálta az Északi Áramlat 1 gázvezetéket (Fotó: TT/AFP/Trond Larsen)