Brüsszel stratégiai hibát követett el
Kifejtette: A mostani fejleményeknek a tükrében különösen nyilvánvaló, hogy az a leválás az orosz energiarendszerről, amelyet az európaiak eldöntöttek, az egy kapitális stratégiai hiba volt. Ilyen időszakban diverzifikálni kell, nem pedig leválni. A diverzifikálás, ha magyarul beszélünk, akkor azt jelenti, hogy a lehetőségek szélesítése. Tehát, hogy minél több helyről tudjak beszerezni, nem pedig a lehetőségek csökkentése, akkor leválunk egy ellátási forrása, akkor nem diverzifikálunk, hanem szűkítjük az ellátás lehetőségeit – közölte a miniszterelnök.
Szeretném jelezni, bár még ennek nem látom a kézzelfogható jeleit, de intellektuálisan érdemes fölkészülni erre is, hogy a migrációs nyomás nemcsak, hogy nem szűnt meg, hanem a közel-keleti háború miatt ismét a régi súlyával térhet vissza
– mondta.
Ma a világban ilyen globális adatok alapján 280 millió migránst tartanak számon 2050-re a számuk 400 millió fölé növekedését jelzik elő az ezzel foglalkozó intézetek, tehát a migráció nem eltűnik az életünkből, hanem marad, és jelentős mértékben növekedni fog.
Irán lakossága önmagában az egy 90 milliónyi embert jelent, és a szomszédos országokban, akit Irán láthatóan be akar vonni ebbe a konfliktuszónába, ott még él 450 millió ember.
És mindenkit szeretnék arra emlékeztetni, hogy a 2015-16-os nagy migrációs hullám is úgy jött létre, hogy Szíriában fölbomlott a rend és kialakult egy polgárháborús helyzet úgy, mint most Iránban, és a szíriai helyzet indította meg a migráció újabb kori nagy hullámát. Tehát jó, ha észnél vagyunk. Iránból Törökországba lehet menni azonnal, és Törökországból pedig a Nyugat-Balkánon keresztül lehet följutni ide Magyarországra. Készülünk erre, föl vagyunk készülve erre a forgatókönyvre is
– magyarázta a miniszterelnök. Hozzátette: Ha ez a helyzet, márpedig ez a helyzet, akkor függetlenül attól, hogy választás lesz, a magyarok nemzeti közösségének együttműködésre lesz szüksége. Tehát bár a választási kampány a verseny kiéleződéséről szól, de ha nem 30 napos perspektívában nézzük a magyar közösség jövőjét, hanem azon túltekintünk, akkor továbbra is értelmes, sőt létkérdés lesz, hogy minél erőteljesebb és teljesebb, minél átfogóbb nemzeti egységet tudjunk fenntartani a stratégiai kérdésekben.
Ez aláhúzza azoknak az intézményeknek, testületeknek a fontosságát, mint ahol éppen most ülünk, mert nem csak Magyarországon kell majd a választás után újraegyesíteni az országot, hanem egyesítve kell tartani a külhoni magyarok nemzetrészeit is az anyaországgal.
Tehát most ugyan harc, háború, kampány, meg ilyenek vannak, de összességében ne felejtsük el, hogy utána majd az itt leírt helyzet miatt mindenképpen szükségünk lesz minél szélesebb nemzeti egységre, hogy ebben a bonyolult és átalakuló világhelyzetben Magyarország jól fogjon pozíciókat.
Magyarország a külhoni magyarok mellett
2010 óta a külhoni magyarság támogatását megtízszereztük, az ami 2010-ben volt, az most tízszeresére nőtt. 1 millió 200 ezer külhoni magyar kapott, illetve állapítottuk meg, mert nem kapta, hanem megvolt neki, de most az állam hivatalosan ismerte az állampolgárságuka – mondta Orbán Viktor.
Törekedtünk a kultúrás és a lelki újraegyesítésre is. Gazdasági újraegyesítést is végeztünk. Nekem 2016 óta vannak számaim, tehát ilyen adatokkal rendelkezek most. 2016 óta 246 milliárd forint vállalkozásfejlesztési támogatást adtunk a külhoni területeken és ezzel meg tudtunk mozdítani a gazdaságot, mert ezek további beruházásokat indítottak meg, 480 milliárd forintot, tehát az önök világában történt egy 480 milliárd forintnyi vállalkozás és gazdaságfejlesztés, aminek a magja, a kiindulópontja az a Magyarországról érkező támogatási rendszer volt.
Megemlítem, mert büszke vagyok rá, elnézést kérek ezért, hogy 100 ezer forintra növeltük a szülőföldjükön magyar oktatásban résztvevő gyermekek támogatását, és örömmel jelentem, hogy az előző tanévben 230 ezer magyar fiatal részesült ilyen támogatásban. Jobb lenne, ha többen lennének, de a 230 ezer is egy nagyon komoly szám a mi nemzeti méreteink mellett. Óvodafejlesztési program keretében 158 óvodát, bölcsődét hoztunk létre, és van egy településszerkezeti bontásom is arra nézve, hogy mit csináltunk, és azt tudom mondani, hogy a támogatási programjaink azok 1300 külhoni magyar települést értek el, 1300 külön magyar települést, és több mint 6 ezer külhoni magyar intézményt és szervezetet tudtunk támogatni az elmúlt években. Tehát 1300 település és 6 ezer magyar intézmény.
– mutatott rá a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: gondjaink vannak az ukránokkal, erre most nem tér ki az idő rövidsége miatt, meg a tárgy széles körben ismert volta miatt sem.
Viszont mondanék néhány szót arra, hogy hogyan reagálnak mások erre a változásra, ami a világban zajlik. Mert ugye nekünk is, amiről most beszélünk, az intellektuális kihívás. Egy ilyen változó helyzetben megtaláljuk azt a helyet, az odavezető útvonalat, magyarul politikát, ami a leginkább kedvező a magyar nemzet számára. A változásokhoz való viszony tekintetében két iskola van, vagy két tábor bontakozik ki. Ez a mostani helyzet megértésének szerintem a kulcsa. Vannak országok, nagyok, amelyek azon dolgoznak, hogy az átmenet a mostani helyzetből egy új világelrendezésbe, az rendezett formában történjen meg. És egy ilyen rendezett folyamat keretében próbálják kijelölni a saját helyüket. Ilyen az Egyesült Államok, Kína, India és talán az oroszok is, de azok háborúban állnak, ezt nem lehet világosan beazonosítani.
– jelentett ki. Hozzátette: a másik három esetében ez nyilvánvaló, ami intellektuálisan, tehát talán politikailag is nekünk a legfontosabb az Egyesült Államoknak a viszonya ehhez a világrendváltozáshoz. Most látok életemben először olyan amerikai adminisztrációt, pedig azt hiszem, ez a hatodik elnök, akit fogyasztok, vagy akikkel együtt kell élnem, amerikai elnök, most látok először olyan amerikai adminisztrációt, amely nyíltan bevallja, hogy a világ fönnálló rendje ellentétes az érdekeivel, és azokat meg akarja változtatni. Eddig csak olyan adminisztrációt láttam, ami azt mondta, hogy a világnak van egy rendje, az tulajdonképpen kedvez az Egyesült Államoknak, csak azon kell őrködni, hogy ez a működési rend, jogállam, diplomácia, nemzetközi, szóval globális intézmények ezek jól működjenek – hangsúlyozta a kormányfő.
Ennek van most vége. Most először találjuk magunkat szembe, találunk magunk mellett egy olyan amerikai adminisztrációt, aminek nem jó ha így mennek tovább a dolgok, akkor Amerika fontos pozíciókat, az ő nézőpontjukból egzisztenciális pozíciókat fog elveszteni globálisan.
Ezért ezt a rendet meg kell változtatni. Van is tervük, hogy mire szeretnék megváltoztatni, azt is tudják, hogy ez kiknek az érdekét sérti, és van egy elgondolásuk, hogy hogyan kell az érdekek kezelésén keresztül, ami konfliktusokat is jelent, eljutniuk A pontból a B pontba, és ezen dolgoznak – mondta.
Én például jól emlékszem arra, amikor Scholz kancellár a németeknél, aki mellett ültem abban az időben, azt mondta az orosz energiáról szóló tárgyalások 2002 tavaszi időszakában, hogy csak a testén keresztül, arról soha szó sem lehet, hogy a német gazdaságot leválasszák az orosz energiahordozókról. És hogy Németország meg végképp szóba se kerülhet, mint olyan állam, amely majd háborús, illetve emberölésre alkalmas fegyvereket küld bárhova, sisakot lehet, puskát nem
– mutatott rá Orbán Viktor.
Ekkor a német sajtó nekiment a kancellárnak, emlékeztetett. Majd két héttel később bejelentette, hogy természetesen nagyon fontos, hogy fegyvereket is küldjünk Ukrajnába, és hogy természetesen ők az élére állnak annak a folyamatnak, hogy leváljunk az orosz energiahordozóról, és másnaptól kezdve ilyen átgondolt, megfontolt, kiérlelt döntéseket hozni képes kancellár, mint Scholz még nem volt, írta ugyanaz a sajtó.
Orbán Viktor kiemelte: Csak azt akarom mondani, hogy ne engedjünk a szemünknek, vagy ne engedjünk az érzékcsalódásnak. Az Amerikai Egyesült Államok elnökére és politikájára sok mindent lehet mondani, de a valóság az, hogy jól átgondolt stratégia szerint, akcióterv szintig lebontva, lépésről lépésre haladva hajtják végre azt a tervüket, hogy hogyan szeretnék átalakítani a világot úgy, hogy az a mostani állapottal szemben, amely nekik előnytelen, számukra előnyössé váljon.
Érdemes az amerikai gazdaság belső gazdasági adatrendszerét tanulmányozni, abból talán könnyebben érti meg az ember. Tehát azt akartam csak mondani önöknek, hogy van egy országcsoport, amely a mostani változások rendezett menedzselésében érdekelt, még ha a végállomás tekintetében különbségek, érdekkülönbségek is vannak közöttük, de a folyamatot magát elkerülhetetlennek látják, irányítandónak látják, és a végén új állapotot eredményező megállapodásokat akarnak elérni.
Majd figyeljék a hónap végén, amikor először lesz egy olyan látogatása az amerikai elnöknek Kínába, amikor nem látogatja meg a térségben lévő szövetségeseit. Tehát nem megy el Japánba, nem megy el Dél-Koreába, csak és kizárólag Kínába megy.
Hozzátette: Ez jól mutatja, hogy függetlenül a színpadon látható jelenetektől a valóságban zajlanak a világ új rendjéről szóló tárgyalások.
És van egy másik csoportja az országoknak, amelyek ezeket a változásokat nem tekintik szükségszerűnek, nem tekintik kívánatosnak, nem lehetőséget, hanem veszélyt látnak benne
– fejtette ki.
Ez az országcsoport a nyugat-európai országokat tartalmazza. Ez az európai értelmezése a helyzetnek. Nincs Európában terv arra, hogy a változó világban mi legyen az új pozíciója Európának. A régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző. Tehát ők utóvéd harcot folytatnak azzal az aktuálpolitikai kitekintéssel, hogy majd az év vége felé esedékes amerikai képviselőházi félidős választáson majd meggyengülnek a republikánusok, elveszítik a következő amerikai elnökválasztást, visszajönnek a demokraták, s majd az európaiakkal ismét létrehozzák azt az egységet, amelyet egyébként 2015-16-ig képesek voltak fenntartani.
A probléma az, hogy hiába jönnek vissza az európai nézőpontból. A probléma az, hogy hiába is jönnének vissza a demokraták, a demokraták is megértették az Egyesült Államok helyzetét, ők is látják, hogy a status quo fenntartása nem érdekük, ezért nem fog kapni Európa, még ha ideológiailag egyébként testvérekre is ismerhetne egy demokrata kormányzatban, nem fog kapni olyan kormányzatot, amelynek a stratégiai érdekei, mint amerikai kormányzati egybeessenek az európaiakkal.
Hacsak az európaiak nem igazítják ki a mostani stratégiájukat, hozzájuk nem fognak visszaalkalmazkodni és visszalépni a nagy víz túlsó oldaláról, abban egészen biztosak lehetünk. Ezért van az, hogy Brüsszel ahelyett, hogy lehetőséget látna ebben a változásban, mint ahogy mi magyarok egyébként lehetőséget látunk, zárójel bezárva, talán erről is érdemes kicsit gondolkodni. Ők ebben csak kizárólag veszélyt látnak, és ezért is kötelezték el magukat Ukrajna és a háború folytatása mellett. Ráadásul Brüsszelnek, mint nemzetállamok melletti fölötti bürokratikus képződménynek van egy ösztönvilága és reflexrendszere, akármilyen válság tör ki a világban, az a válasz, hogy több Európa, vagyis ha európai szinten jelentkeznek a bajok, akkor a nemzetállamok adjanak át jogosítványokat a központi bürokráciának.
Akármilyen válság jön elő, mindig az a nóta vége, hogy több jogkört Brüsszelnek. Az ukrán-orosz háború pedig a legkiválóbb terep ehhez az érveléshez. Erre a háborúra hivatkozva a legkomolyabb centralizációs törekvések vannak az asztalon, ideértve a gazdaság részletkérdéseit is, hiszen a brüsszeli válaszok egyik fejezete az úgy hangzik, hogy hadigazdaságra kell átállítani Európát, a hadigazdaság pedig egy központilag tervezett rendszer
– mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette: Nincs Európának terve arra, a nagy államoknak sincsen terve arra, hogy hogyan kellene Európának megtalálni a helyét ebben a változó világban. Az egyetlen szereplő az európai politikában, aki tudja, hogy mit akar, és mire akarja ezt a helyzetet fölhasználni, az maga a központi bürokrácia, amely viszont a szuverén nemzetállami jogkörök begyűjtésével foglalkozik. Az ukránok abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon, és ezért mindenkivel hajlandóak együttműködni.
Nekünk nem tisztünk szerintem, hogy megítéljük, különösen nem erkölcsi alapon megítéljük, hogy a háború folytatása ukrán részről helyes-e vagy nem, habár itt is érvelhetnénk azzal, hogy miután nukleáris fegyverzet van a másik oldalon, a háború folytatása az túlmutat következményeiben Ukrajna területén, mert előidézhet egy olyan típusú új fegyverzet alkalmazását is, aminek nem csak Ukrajna látja majd a negatív következményeit, de ezt így kikapcsolnám ezt az érvelést, és nem vitatnám egyetlen nemzetnek, nemzetállamnak sem a jogát arról, hogy maga döntse el, hogy harcolni kíván vagy békét kötni.
– közölte Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: Hogyha az ukránok úgy döntenek, hogy harcolni akarnak, az ő szuverén joguk, egy dolog nem fogadható el, hogy az ő döntésükből ránk nézve bármit ők kötelezőnek deklaráljanak. Így döntöttek, de mi nem tartozunk nekik semmivel, tekintettel arra, hogy bennünket ebbe a döntésbe nem vontak be, velünk ezt nem konzultálták meg, a mi érdekeinket nem vették figyelembe, ez kizárólag az ő döntésük, talán még érthető döntés is, de ránk nézve sem morális, sem politikai, sem gazdasági kötelezettséget az ő döntésük nem keletkeztet – magyarázta.
Azonban kétségkívül igaz, hogy az ukránok sikeresen elérték, hogy a négy legfontosabb követelésüket rajtunk kívül, meg talán a szlovákokon kívül, meg talán majd a cseheken kívül, és utánuk több is jön talán, mondaná a költő, mindenki támogassa. Négy fő követelése az úgy hangzik, hogy a háborút Európa ismerje el saját biztonságáért folytatott háborúnak, tehát saját háborúnak. A második, hogy adjon pénzt, ebből következően adjon pénzt a háború finanszírozására, váljon le Európa az ukránokkal ellenséges Oroszország minden gazdasági kapcsolatáról, első helyen is az energiáról, és végül támogassa Ukrajna európai uniós tagságát. Ez a négy követelés van az asztalon ma az európai államokkal szemben.
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Elmondta: Fájdalom, de Magyarország a négyből egyetlen egyet sem tud támogatni. Mert nem akarjuk a háborút sajátunknak elismerni, és semmilyen kötelezettséget nem akarunk ebből fakadóan magunkra elfogadni, nem akarunk pénzt adni nekik, nem akarunk leválni az olcsó energiahordozókról. A külhoniaknak mondom, hogy ma az éves rezsi egy átlagos háztartásban az 250 ezer forint. Ugyanez a mennyiségű rezsi vagy energia, háztartási energia az Lengyelországban 850 ezer, a cseheknél meg egymillió. Tehát abban a pillanatban, ahogy leválnánk az olcsóbb orosz energiáról, az Magyarországon háztartásonként egyhavi jövedelem elvesztését jelentené. Tehát nem ideológiai kérdésről van szó, hanem húsbavágó gyakorlati kérdésről, és nem áll módunkban támogatni Ukrajna európai uniós tagságát sem, elsősorban azért, mert egy háborúban álló ország, és behozná a háborút az Unióba.
Egy hatalmas ország, és nem látom, hogy miért volna érdekünk egy velünk szemben ellenséges viszonyt ápoló országot beengedni magunkkal azonos joggal egy olyan helyre, ahol mi már ott vagyunk, ők meg nem.
– mondta a kormányfő.
És amíg ezekre a nehéz kérdésekre nem kapunk választ, hogy miért volna nekünk érdekünk, addig nem is fogunk a követeléseknek engedni és eszerint eljárni. Mi vagyunk az egyetlen ország, aki nem ad Ukrajnának pénzt, és ha megnézik, mi vagyunk az egyetlen ország egész Európában, ahol nincsenek megszorító csomagok. Minden európai országban gazdasági megszorítás van. Tehát nem csak az a munkanélküliség, amiről az előbb beszéltem, hanem megszorítás. Reálbércsökkenés, nálunk 1 százalékos növekedés mellett 11 százalékos minimálbér-növekedés van. 1 százalékos növekedés mellett 11 százalékos minimálbér növekedés.
Nincs a világon olyan szélsőbaloldali kormány, amely akár csak összehasonlítható teljesítményt tudna felmutatni. Minden szakszervezet ötször nyalná meg mind a tíz ujját, ilyen makrogazdasági összefüggések láttán.
De a dolog lényege, hogy azért szerintem, hogy azért vannak megszorítások Nyugat-Európában, mert odaadják a pénzt az itt előbb elmondott nagyságrendben az ukránoknak, és nem marad pénz a saját gazdaságuk fejlesztésére, a saját családjaikra és a saját háztartásaikra. Miközben mindenhol megszorítás van, kétszeresére növeltük januártól a gyerekek utáni adókedvezményt, kétgyerekes édesanyák élethosszig nem fizetnek adót, 14. havi nyugdíjat vezetünk be, és 3 százalékos otthonteremtési hitel van a fiataloknak
– húzta alé.
És nem tudunk más magyarázatot találni erre, mert az, hogy mi okosabbak vagyunk, azt vegyük ki a lehetséges megfejtések köréből, mert a tudás mindenki számára elérhető. Nem hiszem, hogy rátermettebbek lennének, mint lennénk, mint ők. Azt hiszem, ezt sem tudnánk megvédeni. Egyszerűen arról van szó, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat másképpen osztják be. Elküldik Ukrajnába, így nem marad nekik. Ez ilyen egyszerű, és egyre inkább így fog kinézni. Miután ráadásul nem marad nekik, és nincs már most sincs elegendő pénzük, ezért Ukrajna finanszírozása szükségszerűen hitelekből történik.
Tehát elmennek a bankárokhoz Londonba meg Frankfurtba az európai vezetők, fölvesznek nagy összegű hiteleket, és ezeket legarantálják a tagállamok, már aki részt vesz benne, mert én azért harcolok, hogy ebből kimaradjunk, legutóbb például sikerült is. Legarantálják a tagállamok, ezeket a hiteleket átadják hitelként Ukrajnának, amely hitelszerződésben az van hogy ezt akkor kell majd visszafizetnie Ukrajnának, ha megnyerték a háborút és az oroszok jóvátételt fizettek.
Erre azért családi költségvetéseket nem alapoznék, hogy ez be fog következni, de ebből az jön, hogy nyilvánvalóan ez a pénz, amit az Unió odaad Ukrajnának, az sosem jön vissza, viszont miután hitelt vettek fel, azt vissza kell fizetni. És ez azt jelenti, hogy a gyerekek meg az unokák jövőjét fogják eladósítani.
– hangsúlyozta.
Az Unióban 7 éves költségvetés van. Ebben a következő előterjesztésben már az van, amit most vitatunk egyébként, hogy körülbelül a pénz 20-25 százalékát eleve odaadják, a teljes költségvetést odaadják Ukrajnának, és számolni kell azzal, hogy a korábban fölvett hitelek elviszik még a teljes uniós költségvetés 10 százalékát.
Azt akarom mondani önöknek, hogy amikor arról beszélek, hogy Európa intellektuálisan nem találta meg a választ arra, hogy egy ilyen átalakuló rendszerben hol az ő helye, mi az ő terve. Annak a következménye, a tervnélküliség következménye az az, hogy valami más történik, összevisszaság, káosz, a jó ég tudja micsoda, de semmiképpen nem egy hosszú távú stratégiai terv végrehajtása. Szemben a világ összes többi részével, ahol jól láthatóan hosszú távú stratégiai tervek alapján dolgoznak a politikai vezetők. Nagyjából így nézünk ki
– húzta alá a miniszterelnök.
Ukrán olajblokád Magyarország ellen
Ez a mostani nem az első blokád, energiablokád az ukránok részéről Magyarországgal szemben, hanem a második. Az első energiablokád az egy gázblokád volt még a 2022-es évnek a derekán, amikor lezárták az ukránok az Oroszországból Ukrajnán keresztül Magyarországra vezető gázcsövet. De azt ki tudtuk védeni, mert 2015-16-ban azt a stratégiai döntést hozta a kormány. Nem azért, mert bölcsen előrelátó volt, azt hiszem, hanem azért, mert olyan nyilvánvaló volt a krími háborúból, hogy annak nincsen vége, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezhet, és ezért ki kell építeni alternatív csővezetékrendszereket, és ezt meg is oldottuk Oroszországból Törökországba, Törökországból pedig föl Magyarországra, ezért bár volt gázblokád az ukránok részéről Magyarországgal szemben, de ez nem okozott ellátási nehézséget, mert időközben kiépítettünk egy útvonalat, amelyet egyébként az ukránok folyamatosan lőnek, ebben a pillanatban épp az orosz területen lévő csőrendszert és átjátszóállomásokat, kompresszánsokat lövik, tehát meg akarják bénítani azt a csővezetéket is, amin keresztül gáz jön Magyarországra, és nekünk nagyon intenzív kapcsolatot kell tartani a balkáni országokkal, akiken keresztül jön a csővezeték, hogy a mi érdekünkben is, meg a sajátjukban is a lehető legmagasabb biztonsági fokozatban működjenek, nehogy az ukránok ott valamit csináljanak – mondta. Az ukránok rendelkeznek ilyen képességekkel, és bátor nemzet, hősies nemzet az ukrán, tehát nem habozik, hogyha az érdekei megkövetelik, hogy cselekedjen, mert aki hajlandó és képes arra, hogy fölrobbantsa a németeknek a gázvezetékrendszerét egy Ukrajna területén kívüli, tehát nemzetközi, vagy németnek minősíthető, vagy dánnak minősíthető területen, szóval egy ilyen nemzet az, amely így harcol a túlélésért, az valószínűleg velünk sem lesz kíméletes, hogyha úgy érzi, hogy meg kell bénítani Magyarország gázellátását, úgyhogy nekünk az államhatárainkon kívül is kellő figyelemmel kell lennünk.
Most egy második blokád alatt vagyunk, ez egy olajblokád, amelynek a kivédésén dolgozunk, mert az ukránok nagyon világosan beszélnek, akkor van olaj, hogyha elfogadjuk a követeléseiket, azt a négyet, amiről beszéltünk, de mi nem vagyunk hajlandóak tárgyalni ilyen keretekben, mert az Uniónak van szerződése az ukránokkal, amely kötelezi Ukrajnát arra, hogy átengedje a területén a közép-európai országokba irányított olajszállítmányokat
– jelentette ki Orbán Viktor. Ukrajnának nincs joga olyan politikát folytatni, amely ellátásbiztonságot okozna a közép-európai országokban, amely tagjai az Európai Uniónak. Tehát mi a jogszerűség és a saját szerzett jogaink talaján állunk, ezért nem vagyunk hajlandóak ilyen jogokról tárgyalni.
Ha megzsarolnak bennünket azzal, hogy a bennünket megelőző jókat megtagadják tőlünk, ilyen alapon sosem fogunk, sosem fogok tárgyalni senkivel – mondta. Ezért most egy feszült helyzet van – tette hozzá.
Ezt a küzdelmet úgy is le lehet írni, hogy ki fogy el hamarabb, Mi az olajból vagy ők a pénzből? Mind a két félnek van terve. Mi nem állunk háborúban ugyan Ukrajnával, de azért eszünk van. Nekünk mindig vannak terveink, van akciótervünk, és a magyar kormány álláspontja az az, hogy a mi tervünk az egy jobb terv, mint az ukránoké, de ezt az olajblokádot le fogjuk törni. Ebből fakadóan mindenfajta konfliktusokat fognak majd tapasztalni a következő időszakban. Szerencsére nem az ukrán-magyar határon, adja a Jóisten, hogy ez ne is legyen így, hanem majd Brüsszelben, ahol eszközeink vannak és meg tudunk akadályozni döntéseket, amelyek az ukránok számára fontosak, és amíg nem kapjuk meg, ami bennünket megillet, nem nyitják újra a vezetéket, addig ezeket az eszközöket intelligensen, mindenfajta ökölrázás nélkül, de következetesen használni is fogjuk, és ezt a csatát meg fogjuk nyerni
– szögezte le a kormányfő. Hozzátette: A kárpátaljai magyaroktól pedig megértést, türelmet kérek, velük vagyunk, figyelünk rájuk, támogatjuk őket, amit tudunk, megadunk, de ezt a csatát nekünk az ukránokkal szemben meg kell nyernünk, mert ha nem nyerjük meg, akkor csupa ilyen követeléssel fogunk magunkat szembetalálni a következő években, amelyek teljesen ellentétesek lennének Magyarország nemzeti érdekével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!