Az iráni háború és az Oroszország elleni szankciók árát az európai légiközlekedés is megfizeti

A közel-keleti kőolaj-származék szállítmányok kiesése komoly fejtörést okoz Európának. Hamarosan kerozinhiány alakulhat ki a kontinensen, még akkor is, ha a nyersolajat képesek alternatív forrásokból beszerezni, hiszen az európai feldolgozókapacitások korántsem elegendőek a többletigény kielégítésére. Tetézi a bajt, hogy az Európai Unió továbbra is elzárkózik attól, hogy ismét orosz eredetű szénhidrogéneket szerezzen be.

Fotó: Benke Gabor Forrás: Shutterstock

Figyelembe kell venni a közel-keleti térség eleve korlátozott a feldolgozókapacitását is. A Perzsa-öböl régiójában a Vörös-tenger mentén működő Petrorabigh és Samref finomítók exportálnak jelentősebb mennyiségű repülőgép-üzemanyagot. A térség termelése azonban nagyrészt dízelre koncentrál: 2025-ben a középpárlatok exportján belül a kerozin aránya mindössze 6,4 százalék volt. Ománban a Duqm és Sohar finomítók továbbra is működnek, bár valószínűleg csökkentett kapacitással. Az ottani kikötőt ráadásul már támadás is érte a konfliktus során. Az ország teljes kerozinexportja – beleértve a harmadik fél tárolóiból származó szállítmányokat – 2025-ben mindössze ötvenezer hordó volt.

A nagyarányú kiesés bizonyosan érzékeltetni fogja hatását

Ezek a mennyiségek békeidőben sem fedezik teljesen Európa napi több százezer hordós, éves szinten 40-50 millió tonnára rúgó kerozinigényét. Az EU adatai szerint a kerozin mind az európai, mind a globális légi közlekedésben mostanra szinte egyeduralkodó üzemanyaggá vált (a repülőgépbenzint egyes belföldi járatoknál még használják), 2023-ban pedig a légi közlekedés a teljes európai közlekedési tevékenység végső energiafogyasztásának 12,5 százalékát tette ki.

A közel-keleti termelés az európai igény nagyjából harmadát adja normál körülmények között. Ezen belül a nagyarányú kiesés ugyanakkor bizonyosan érzékeltetni fogja hatását, hiszen az iráni konfliktus gyors lezárása esetén is időre lesz szükség a visszarendeződéshez.

Kiemelkedően fontos tényező,  hogy még ha az Egyesült Államokból és Nyugat-Afrikából érkeznek is többletszállítmányok, Európa a közeljövőben valószínűleg nem tudja teljes mértékben pótolni a kieső közel-keleti kínálatot. A piac így várhatóan 

• magasabb árakkal és 
• hosszabb szállítási útvonalakkal 

próbálja majd újra egyensúlyba hozni a kereskedési folyamatokat, ami alighanem hatással lesz az üzemanyagárakon keresztül a jegyárakra is.

További részletek az Origo cikkében.