Az iráni háború és az Oroszország elleni szankciók árát az európai légiközlekedés is megfizeti

A közel-keleti kőolaj-származék szállítmányok kiesése komoly fejtörést okoz Európának. Hamarosan kerozinhiány alakulhat ki a kontinensen, még akkor is, ha a nyersolajat képesek alternatív forrásokból beszerezni, hiszen az európai feldolgozókapacitások korántsem elegendőek a többletigény kielégítésére. Tetézi a bajt, hogy az Európai Unió továbbra is elzárkózik attól, hogy ismét orosz eredetű szénhidrogéneket szerezzen be.

2026. 03. 12. 9:56
Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, kerozin, kerozinhiány
Fotó: Benke Gabor Forrás: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Hormuzi-szoros szinte teljes lezárása a világ tengeri úton szállított repülőgép-üzemanyag-kínálatának jelenleg közel 21 százalékát blokkolja, és az európai importot majdnem napi háromszázezer hordóval csökkenti – számolt be a Kpler friss árupiaci helyzetértékelésben, amit a vállalat az iráni háborús helyzettel összefüggésben adott ki. Ennek a mennyiségnek a nagyja, mintegy 247 ezer hordó jellemzően Északnyugat-Európába érkezik. E mennyiségek pótlása rendkívül nehéz feladat lesz. A szokásos tartalékforrások – például Dél-Korea és Kína – ugyanis exportkorlátozásokat vezetnek be saját belföldi piacuk védelmében, így a kőolajipari termékek exportjában. Ez azt jelenti, hogy az iráni konfliktussal összefüggésben akár később hiány is lehet Európában kerozinból.

A government-owned national carrier airliner, Boliviana de Aviacion (BoA), plane takes off at El Alto International Airport in El Alto, near La Paz, on February 28, 2026. (Photo by AIZAR RALDES / AFP), kerozin
A kerozinhiány földre kényszerítheti az európai repülőket. / Fotó: AIZAR RALDES / AFP

Mely forrásokból pótolhatja Európa a kieső kerozinszállítmányokat?

Az Irán elleni csapások kezdete óta felbolydult a kőolajpiac. A kőolaj árának emelkedéséről, a Nemzetközi Energiaügynökség most megtett vészhelyzeti lépéséről lapunk is beszámolt, ám a helyzetet súlyosbítja Európában, hogy a már úton lévő közel-keleti kőolajszállítmányok egy részét Ázsiába irányították át. Ebben a helyzetben a térségben az indiai tartalékok szerepe értékelődik fel. Normális esetben az indiai – különösen a jamnagari finomítóból származó – szállítmányokkal lehet enyhíteni a kínálati szűkösséget a finomított termékek piacán. A helyzet azonban most különösen bonyolult.

Az EU szankciói továbbra is tiltják az orosz nyersolajból készült olajtermékek importját, amik miatt az északnyugat-európai vevők eleve elkerülik ezeket a rakományokat a potenciális szankciós kockázatok miatt. Az indiai tartalékoknál a kockázatot az adja, hogy a jamnagari finomító továbbra is vásárol uráli típusú orosz nyersolajat, ám a kiviteli korlátozások miatt onnan nem kerülhet exportra (ennek előzménye, hogy India amerikai mentességet kapott arra, hogy továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat). Persze az uniós szabályok enyhítése vagy egyedi mentességek lehetővé tennék, hogy ez az útvonal jelentősebben csökkentse az európai ellátási nyomást – azaz közvetve az EU olcsó és megbízható szállítású energiához juthatna, amire most különösen nagy szüksége van –, de erre hajlandóság egyelőre nincs.

Figyelembe kell venni a közel-keleti térség eleve korlátozott a feldolgozókapacitását is. A Perzsa-öböl régiójában a Vörös-tenger mentén működő Petrorabigh és Samref finomítók exportálnak jelentősebb mennyiségű repülőgép-üzemanyagot. A térség termelése azonban nagyrészt dízelre koncentrál: 2025-ben a középpárlatok exportján belül a kerozin aránya mindössze 6,4 százalék volt. Ománban a Duqm és Sohar finomítók továbbra is működnek, bár valószínűleg csökkentett kapacitással. Az ottani kikötőt ráadásul már támadás is érte a konfliktus során. Az ország teljes kerozinexportja – beleértve a harmadik fél tárolóiból származó szállítmányokat – 2025-ben mindössze ötvenezer hordó volt.

A nagyarányú kiesés bizonyosan érzékeltetni fogja hatását

Ezek a mennyiségek békeidőben sem fedezik teljesen Európa napi több százezer hordós, éves szinten 40-50 millió tonnára rúgó kerozinigényét. Az EU adatai szerint a kerozin mind az európai, mind a globális légi közlekedésben mostanra szinte egyeduralkodó üzemanyaggá vált (a repülőgépbenzint egyes belföldi járatoknál még használják), 2023-ban pedig a légi közlekedés a teljes európai közlekedési tevékenység végső energiafogyasztásának 12,5 százalékát tette ki.

A közel-keleti termelés az európai igény nagyjából harmadát adja normál körülmények között. Ezen belül a nagyarányú kiesés ugyanakkor bizonyosan érzékeltetni fogja hatását, hiszen az iráni konfliktus gyors lezárása esetén is időre lesz szükség a visszarendeződéshez.

Kiemelkedően fontos tényező,  hogy még ha az Egyesült Államokból és Nyugat-Afrikából érkeznek is többletszállítmányok, Európa a közeljövőben valószínűleg nem tudja teljes mértékben pótolni a kieső közel-keleti kínálatot. A piac így várhatóan 

  • magasabb árakkal és 
  • hosszabb szállítási útvonalakkal 

próbálja majd újra egyensúlyba hozni a kereskedési folyamatokat, ami alighanem hatással lesz az üzemanyagárakon keresztül a jegyárakra is.

További részletek az Origo cikkében.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.