Védett ár: máris látszik, hogy működik az autósokat védő intézkedés

Akkor vezette be a védett árat az üzemanyagokra a kormány, amikor a benzin ára a literenkénti 600 forintos szintet ostromolta, a gázolajé pedig már túl is lépte. Az autósok megnyugodhatnak egy időre az üzemanyagárak tekintetében – különösen annak fényében, hogy csütörtök reggel megint 100 dollár fölé ugrott a kőolaj jegyzése –, a háttérben azonban továbbra is az a fő kérdés, hogy honnan és mennyi kőolaj érkezhet Magyarországra.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

Amikor a kormány négy és fél éve maximálta az üzemanyagárat, ezt 480 forintos áron tette, ám azóta sok minden megváltozott, ráadásul a most megfékezett drágulásnak egészen más volt az oka, mint 2021-ben. Az viszont közös bennük, hogy ahogy akkor sem, most sem látni, mikor ér véget a sokkoló állapot – ez ugyanis most hazánk kőolajellátásán múlik. 

Az üzemanyagárak megfékezése jó időre megnyugtathatja az autósokat
Fotó: Székelyhidi Balázs

Mindig lehetne alacsonyabb az üzemanyag ára, ám még így is jól járnak az autósok

A Világgazdaság cikke felidézi: a március 10-én bejelentett nem védett ár a 95-ös benzin esetében 6 forinttal 617 forintra nő literenként a Holtankoljak szerint, a gázolaj ára pedig 45 forinttal 679 forintra. A változás nem érint a védett árakat, de a nagykereskedőket és a kiskereskedelmi árrést igen. A portál reméli, hogy a Brent olaj áresése megjelenik a hazai árazásban is, és a védett ár rendszere működtethető lesz úgy, hogy a piaci szereplők sem válnak veszteségessé. Csakhogy csütörtök reggelre újra 100 dollár fölé drágult az olaj.

A 95-ös benzin március 9-én bejelentett, 595 forintos védett, literenkénti ára 115 forinttal magasabb a 2022 december 6-tól hatályos ársapkás egységárnál, a dízel 615 forintja esetében pedig már 135 forint a különbség. Most mégis sokkal jobban jártak az autósok: a 2021 novemberében bevezetett literenként 480 forintos hatósági ár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adatai alapján

2026 márciusára inflációval korrigálva közel 805 forintnak felelne meg.

Az érték kiszámításához a mesterséges intelligencia a 2021 novembere és 2026 márciusa közötti kumulált (összevont) inflációt vette alapul, amely ebben az időszakban 67-68 százalék volt. A 480 forintos ár (szintén az infláció miatt) a 2022. december 6-i kivezetésekor ma, a 2025. februári adatokkal számolt inflációval korrigálva, körülbelül 615 forintnak felelne meg. 

Az éves átlagos infláció a vizsgált időszakban:

• 2022: 14,5 százalék
• 2023: 17,6 százalék
• 2024: 3,8 százalék
• 2025: 4,4 százalék
• 2026 eleje: Az infláció tovább mérséklődött, 2026 januárjában például 2,1 százalék volt az éves drágulás.

Vagyis bőven fogyasztóbarát a mostani döntés, de persze egy autós szemével az üzemanyag ára mindig lehetne még alacsonyabb. Szakértői vélemények szerint kedvező, hogy az árstopot a kormány részben a benzin és a gázolaj jövedéki adójának minimális uniós szintre szorításával rendelte el.

Így áll a kőolajtartalék

Érdemes megnézni azt is, hogy áll a hazai kőolajtartalék. A százhalombattai finomító ellátása és az autósok kiszolgálása részben már az ország biztonsági tartalékai terhére történik.

A 2026 január 31-én még 96 napon állt biztonsági készletek február 28-ra 84 napra csökkentek. Főleg a nyersolaj fogyott. A január utolsó napján még

• 626,9 ezer tonnás kőolajtartalékok 77,7 százalékosra,
• Az 520,3 ezer tonnás gázolajkészlet 99,1 százalékosra,
• A 269,3 ezer tonnás benzinkészlet 97,3 százalékosra esett február végére.
• A kerozin mennyisége maradt 12,8 ezer tonna.  

A feldolgozás az olajtartalékokon felül az Adria kőolajvezetéken behozott, nem orosz eredetű olajokból történik. Ez az import azonban kisebb a szükségesnél, ráadásul az orosztól eltérő minőség feldolgozása körülményesebb és gazdaságtalanabb. (A különböző forrásokból érkezett mennyiségeket előbb össze kell keverni, hogy azokat a százhalombattai finomító használhassa, erről Hernádi Zsolt, a Mol csoport vezérigazgatója nemrég részletesen beszélt.)

A megoldás tehát a Barátságon történő szállítás újraindítása lenne, de ez egyelőre esélytelen. A B terv az orosz eredetű, tartályhajón érkező olaj behozatala a horvátországi Adria-kőolajvezetéken, azonban az orosz árut nem engedi át a vezetéket üzemeltető Janaf társaság. A Janaf lépése mögött Hernádi Zsolt szerint politikai utasítás áll, ahogyan a Barátság csapját is politikai döntésre zárták el Ukrajnában.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.