Északi Áramlat elleni robbantás: így támadták meg az ukránok Európa energiaellátását

Szeptember utolsó napjaiban, 2022. végén futótűzként terjedtek a képek a Balti-tenger közepén feltörő gázról. Hamarosan a víz alatt készült felvételek igazolták a gyanút, miszerint az Északi Áramlat felrobbant. Azóta Németország megvádolt egy Szerhij K. névre hallgató ukrán férfit, akinek védekezése kapcsán a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság is kimondta, amit már mindenki tudott: az ukránok a felelősek a robbantásért. Ennek ellenére azért érdemes áttekinteni, hogyan is nézett ki az akció, ami bőven vet fel kérdéseket.

Fotó: HANDOUT Forrás: DANISH DEFENCE

Németország számára előnyös helyzetet teremtett az Oroszországgal közösen indult projekt. Az Északi Áramlat megfelelt Oroszországnak, mert így közvetlenül tudta eljuttatni a földgázt Németországba, és persze jó volt Németországnak, amely, mint fogyasztó biztonságban tudhatta magát. Nem véletlenül voltak tele a híradások vele, amikor a vezeték felrobbant. A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság pedig azóta kimondta azt, amit mindenki tud: az ukránok felelnek az akcióért. Érdemes azonban áttekinteni azt, amit eddig tudunk, hiszen az események bőven tartogatnak kérdéseket. 

Egy dán védelmi parancsnokság egy helikoptere a szivárgó Északi Áramlat vezetéke fölött köröz a robbanás után nem sokkal 
Fotó: HANDOUT / DANISH DEFENCE

Lényegében Gerhard Schröder akkori német kancellár búcsúajándéka volt, amikor kezet rázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és közös nyilatkozatot adtak ki az Északi Áramlat megépítéséről. A távozó Schröder helyére Angela Merkel került, aki ugyanúgy zöld lámpát adott a projektnek. Az első csővezetéket 2011. november 8-án Angela Merkel német kancellár, Dmitrij Medvegyev orosz elnök és François Fillon francia miniszterelnök adta át egy Lubminban tartott ünnepségen. 

Az Északi Áramlat első vezetékének a megnyitása 
Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP

Az Északi Áramlat-2 bővítési projekt keretében 2021. szeptember elejére befejeződött további két párhuzamos csővezeték lefektetése is. Ezután nem sokkal azonban kitört az orosz-ukrán háború. 

A háború kitörése utáni hónapokban a Gazprom több esetben is napokra leállította a vezetéket, egy ponton pedig 2022. augusztusában teljesen elzárták a és megszüntették a földgáz szállítást. A világ eddigi leghosszabb gázvezetékében azonban továbbra is állt a gáz Oroszországtól egészen Németországig. 

2022. szeptember 26-án több hajó is furcsaságokat tapasztalt a Balti-tengeren. Az egyik kapitány a hajó navigációs rendszerén két, megmagyarázhatatlan jelet érzékelt. Mintha hajók lettek volna, azonban hiába bámult előre, nem látott semmit. Többen viszont arról számoltak be, hogy folyamatosan ömlik a gáz a tenger közepén. A képek pedig hamarosan bejárták a világsajtót, az oknyomozó újságírók, politikusok és önjelölt összeesküvés hívők pedig nem győztek a felelősökre mutogatni. 

„Biztos, hogy Oroszország volt”

A víz alatti vizsgálatokból egy dolog biztosan kiderült, ez pedig az, hogy a vezetéket felrobbantották, és bárki is csinálta, nem volt amatőr. Olyannyira nem, hogy a megvizsgált mintákban RDX robbanószert találtak, ismertebb nevén hexogén robbanó nitramint, amit a világ egyik legerősebb robbanóanyagaként tartanak számon és amelyet nem meglepő módon számos hadsereg használ világszerte. 

A találgatások pedig egyből szárnyra kaptak, a német politikusok pedig nem győztek Oroszországra mutogatni. 

2022-ben Roderich Kiesewetter a német Bundestag (CDU) tagjaként volt a Parlamenti Felügyeleti Testület (PKGr) elnöke, valamint a CDU/CSU külügyi képviselője. 

Kicsit visszás innen visszatekintve, hogy a politikus 2022. szeptember 28-án közösségi oldalán arról írt, hogy „szivárogtatások szerint az Északi-Áramlat felrobbantása Oroszország szabotázsakciója volt elrettentés és fenyegetés céljából”. 

Vermutung! Lecks #Nordstream Sabotageakt Russlands zur Abschreckung und Bedrohung: Zeichen #Staatsterrorismus und hybrider Kriegsführung. Viele Länder warnten 🇩🇪 lange vergeblich, daß Energie als Waffe eingesetzt werden kann. Einschätzung mit @MAStrackZi https://t.co/zMZM5CfCgh

— Roderich Kiesewetter🇪🇺🇩🇪🇮🇱🇺🇦 (@RKiesewetter) September 28, 2022

Roderich Kiesewetter nem maradt magára. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Bundestag védelmi bizottságának akkori elnöke szintén megnevezte Oroszországot, mint lehetséges elkövetőt. John Brennan, a CIA volt igazgatója egy interjúban a CNN-nek pedig azt nyilatkozta : „Ez egyértelműen valamilyen szabotázsakció, és Oroszország minden bizonnyal a legvalószínűbb gyanúsított.” A sort pedig lehetne folytatni.

Kár lenne azt mondani, hogy nem voltak Oroszország irányába mutató jelek, hiszen szeptember 22-én nem sokkal a robbantás előtt a dán haditengerészet P524 NYMFEN névre keresztelt felderítő hajója hat darab, úgynevezett „sötét hajót” azonosított. Ezt a kifejezést azokra a hajókra használják, amely kikapcsolják AIS (Automatic identification system) adójukat, azaz automatikus azonosítási rendszerüket. Az egyik hajó ráadásul már ismert volt a dán haditengerészet előtt, mint speciális jármű. Ezeket víz alatti bevetésekre tervezték, a kis flotta pedig éppen a robbanás helyétől nem messze időzött.

Egy dolog azonban egy idő után mindenkinek feltűnt, aki a témával foglalkozott. A hatóságok szinte semmit nem mondtak. 

Egy lassú fejrázás 

Holger Stark, a Die Zeit főszerkesztő-helyettese saját elmondása szerint is azok közé tartozott, akik a könnyebb folyás felé haladtak, azaz úgy gondolta, hogy Oroszország lehet az elkövető, miután az akció több aspektusa is illeszkedett Moszkva módszereihez. Stark azonban hosszú karrierje során rengeteg kapcsolatra tett szert, többek között a hírszerzés területén is. Az egyik jól informált forrásának fel is tette a kérdést, hogy Oroszország volt-e. 

„Csak hosszan nézett rám, majd lassan elkezdte ingatni a fejét” – emlékezett vissza az újságíró. 

Angela Merkel német kancellár és Joe Biden amerikai elnök közös sajtótájékoztatója fél évvel a robbantás előtt 
Fotó: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Ezen a ponton már az Egyesült Államok is előkerült, mint lehetséges végrehajtó, hiszen alig fél évvel a szabotázs előtt, Joe Biden akkori amerikai elnök arról beszélt, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor nem lesz Északi Áramlat-2, erről gondoskodnak. Az utolsó jelölt körül azonban gyanúsan nagy volt a csönd, ez pedig Ukrajna volt. 

Ez idő tájt már bőven akadtak olyan hangok, amelyek arról beszéltek, – mint később kiderült jogosan – hogy nem igazán van arra magyarázat, hogy miért akarnák az oroszok a saját infrastruktúrájukat felrobbantani, hacsak nem a szerződésszegés miatti kötbér miatt. Miután ugyanis a Gazprom felfüggesztette a szállításokat, több per is kezdetét vette, azonban ezek az összegek nem látszottak indokolni az akciót, hiszen a vezeték megépítése óriási költség volt. 

Hamarosan azonban előkerült egy nyom, amin elindulva mindenki számára világossá vált, hogy mire is képes az ukrán állam, ha az érdeke úgy kívánja. 

Egy román és egy bolgár jachtot bérel 

Habár a nyomozást óriási titoktartás övezte, az addigra terebélyesre növő oknyomozói újságíró csapatnak mégis sikerült rátennie a kezét egy létfontosságú információra. Az egyik újságírónak ugyanis azt csiripelték, hogy az Androméda nevű hajónak köze lehetett a vezeték felrobbantásához. A kis német jacht bárki számára elérhető és még diszkrét is, miután mérete miatt a nemzetközi hajózási szabályok értelmében nem szükséges a helyzetét folyamatosan közvetítenie. 

A hajót augusztus 24-től  szeptember 24-ig bérbe adták a Mola Yachting GmbH nevű cég számára, a 11 900 eurós számlát pedig egy lengyel utazási iroda fizette. 

A foglalás során a bérlők két útlevél másolatot adtak át a cégnek, az egyik egy bolgár, a másik pedig egy román állampolgárhoz tartozott. A román útlevél Stefan Marcu nevére szólt, a férfi pedig Moldovában lakott. A német újságírók fel is keresték a férfit otthonában, aki jelezte, hogy felismeri az útlevelet, az övé volt, azonban évekkel ezelőtt lejárt. A bolgár útlevél Mihail Popov nevére szintén hamisnak bizonyult. 

Egyik érintett sem tudta, hogy személyes adatai hogyan is kerültek összefüggésbe az Északi Áramlat felrobbantásával. 

A lengyel utazási iroda tüzetesebb vizsgálata után nyilvánvalóvá vált, hogy egy fedőcégről van szó, amely mögött egy ukrán üzletember áll, aki a leírások szerint szeret a „szürke zónában” üzletelni. A férfi feltehetőleg egy magasabbról, Kijevből érkező szívességet teljesített a hajó kibérlésével, és ami a legfontosabb, nem tett fel kérdéseket. Habár még ekkor is sokan beszéltek arról, hogy az akció lehetett egy hamis zászlós művelet Oroszország részéről, azonban a német hatóságok ekkor már tudták kit, illetve kiket kell keresni. 

A hollandok előre figyelmeztettek az Északi Áramlat kapcsán  

Nem sokkal a támadás előtt, júniusban a holland MIVD (Védelmi Hírszerző és Biztonsági Szolgálat) egy titkos jelentést ad át a német BND (Szövetségi Hírszerző Szolgálat) számára. A hollandok azt állították a jelentésben, hogy tippet kaptak róla, hogy szabotázs akció készül az Északi Áramlat ellen, az elkövetők pedig az ukrán szolgálatokhoz köthető egyének, akik hamis útlevelekkel utaznak és egy hajót terveznek használni a művelethez.  

Jan Swillens vezérőrnagy, a holland katonai hírszerzés vezetője a szabotázs akció idején 
Fotó: ANP MAG

Hamarosan a CIA is megkapja ugyan azt a jelentést, ami szerint napok múlva megtörténhet a támadás. A támadás feltételezett napja azonban jött és ment, esemény nélkül. A szolgálatok így leírták a jelentést, mint téves riasztást, nem sokkal később azonban a vezetéket felrobbantották, épp úgy ahogy a jelentésben állt. 

Januárban a német hatóságok már az Androméda fedélzetén vizsgálódtak, ahol ujjlenyomatokat és DNS mintákat gyűjtöttek. Ezek mellett azonban mást is találtak. A jármű ugyanis tele volt a DMX robbanóanyag maradékával. 

Nem sokkal később pedig, ahogy az lenni szokott egy véletlen hiba biztosította az utolsó nyomot. 2022. szeptember 8-án egy autó halad viszonylag nagy sebességgel egy kihalt úton. Kicsit túl gyorsan ment, így egy sebességmérő kamera bemérte és fényképet készített róla. A Citroen kisbusz vezetőjét ukránok bérelték fel, hogy őket és felszerelésüket a kikötőbe szállítsa, rendszáma pedig szintén ukrán volt. A férfit az anyósülésen később Vladimir Z. néven azonosították a nyomozók. 

A sofőr az akcióról és a szállított utasok valódi kilétéről semmit sem tudott. 

A jelenlegi információk szerint egy kis bérelt irodában Kijevben egy három fős ukrán kommandó tanácskozott 2022. tavaszán Roman Cservinszkij vezetésével. A csoport a források szerint a CIA-val is gyakorlatozott közösen, specialitásuk pedig a szabotázs akciók és a fedett műveletek. 

Szerhij K. távozik a német bíróságról kommandósok kíséretében 
Fotó: ULI DECK / DPA

Hamarosan meg is született a döntés, hogy az Északi Áramlat vezetéket fogják megtámadni. Ehhez azonban olyan búvárokra volt szükség, akik igen nagy tapasztalattal rendelkeznek. 

Húsz jelölt közül végül négyet választottak ki, akik közül mindegyik civil volt. Két katonával lett aztán teljes a csapat, ami a hajó lefoglalása után el is indult a kikötőbe. A kikötő mester emlékezett is a csapatra, miután a szokottnál jóval több oxigén palackot cipeltek a jacht fedélzetére. A férfi felajánlotta a segítségét, azonban az ukránok ezt kissé idegesen elutasították. 

A csoport több napnyi hajózás után találta csak meg a vezetéket, azonban innentől jött a neheze. A többlet oxigénpalackok tartalmazták ugyanis a robbanóanyagot, amelyet azonban a szinte nullára csökkent látási viszonyok közepette kellett a mélységbe lejuttatni, ahol aztán meg kellett találni a csővezeték szakaszok találkozását, azaz a leggyengébb pontot. 

A robbanóanyagok elhelyezése után a csapat mindegyiket ellátta egy időzítővel, majd szeptember 23-án leadták a hajót és távoztak. A többi pedig ahogy mondani szokták már történelem. 

Maradtak nyitott kérdések 

Az Olaszországban, az akcióban való részvétel miatt letartóztatott férfi, Szerhij K. és Roman Cservinszkij is azzal érvelt a bíróságon, hogy a vezeték legitim katonai célpont volt, mivel anyagi hasznot hajtott Oroszország számára, amiből a háborút finanszírozták. Ez az érvelés azonban több ponton is megbukik. 

A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság ugyanis elutasította Szerhij K. védekezését, miután jelentésük szerint egyértelműen állami hírszerzési művelet volt a vezeték felrobbantása, ami ráadásul a civilek ellátásában is fontos szerepet játszott, így pedig nem volt legitim célpont. A művelet során továbbá a bíróság álláspontja szerint súlyosan sérült Németország szuverenitása. 

Szerhij K. és Cservinszkij érvelése azonban amiatt sem állja meg a helyét, hogy a gázvezetéket még 2022. augusztusában elzárták az oroszok, így azon pénzt egészen biztosan nem kerestek vele. 

Ennek ellenére azonban a legnagyobb kérdés Európában jelenleg, hogy mi legyen az Ukrajnának nyújtott támogatások sorsa. Gyürk András nemrég arról beszélt, hogy a vezeték felrobbantása, a Barátság kőolajvezeték elleni támadás mind azt bizonyítja, hogy Ukrajna nem fél az európai országok számára kulcsfontosságú energetikai infrastruktúra támadásától sem, a támogatásokat tehát felül kell vizsgálni.

Az Európai Bizottság azonban továbbra is százmilliárdokkal támogatja Ukrajnát, pedig feltételezhetően ennek a műveletnek a finanszírozása során sem kerülhető meg a kérdés, hogy vajon mennyit fizettek a németek azért, hogy a saját vezetéküket felrobbantsák az ukránok. Az akció azonban egyúttal egész biztosan leszámolt azzal a mítosszal is, hogy csak az agresszor Oroszország az, amely ilyen szofisztikált szabotázs akciót ki tud vitelezni.  

Borítókép: A dán védelmi parancsnokság helikoptere, háttérben a szivárgó Északi Áramlat (Fotó: AFP)