Északi Áramlat: évekkel a robbantás után is hatalmas hullámokat vet az ügy

Az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es robbantása máig vitákat szül Európában. Németország két ukrán férfi ellen adott ki elfogatóparancsot, de más országok kételkednek a vádemelés szükségességében. Lengyelország és Ukrajna álláspontja tovább feszíti a kontinens egységét, miközben Dánia és Svédország nem nyomoz az ügyben. Az Északi Áramlattal a Kreml talán anélkül ért célt, hogy bármit tennie kellett volna.

Dariusz Lubowski bíró Volodimir Zhuravlov tárgyalásán Fotó: WOJTEK RADWANSKI Forrás: AFP

Az Északi Áramlat gázvezeték történetét a tervezéstől kezdve kritikák övezték, az oroszországi Viborgot a németországi Greifswalddal összekötő vezeték mégis megépült, és a maga 1222 kilométerével a világ leghosszabb tengeri gázvezetéke lett. A vezeték (pontosabban két vezetékpár) elleni, három évvel ezelőtti támadás körül továbbra is sok a vitás kérdés és a gázvezeték felrobbantása évekkel később is megosztja a kontinens politikai közösségét – írja a CNN.

Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával Volodimir Zhuravlovot 
gyanúsítják Fotó: WOJTEK RADWANSKI/AFP

2022 szeptemberében tompa robbanások történtek a Balti-tenger mélyén, amelyek megrongáltak két Északi Áramlat gázvezetéket, vagyis Oroszország Európába vezető „gázfőútját”. A támadás után nemzetközi nyomozás kezdődött, bár a gyanú azonnal Oroszországra irányult, az Egyesült Államoknak is tagadnia kellett a részvételét. Ma is sok titok övezi a robbantásokat. Miközben Németország ügyészségi eljárást készít elő a feltételezett ukrán szabotőrök ellen, addig Lengyelország erőfeszítései az ügy akadályozására feszültséget szülnek.

Németország eltökéltnek tűnik abban, hogy az Északi Áramlat ügye bíróság elé kerüljön: elfogatóparancsot adtak ki két ukrán férfi – Volodimir Zhuravlov, akit Lengyelországban tartóztattak le, és Szerhij Kuznyecov, akit Olaszországban fogtak el – ellen, akiket a robbanásban való részvétellel gyanúsítanak. 

Más országok vezetői ugyanakkor kétségbe vonták, hogy büntetőeljárást kellene indítani a feltételezett felelősök ellen.

Egy lengyel bíróság október közepén hozott döntése, amely Zhuravlov szabadon bocsátását és a kiadatásának lelassítását eredményezte, súlyosan aláásta Berlin reményeit a vádemeléssel kapcsolatban. A lengyel bíró szerint, ha az Északi Áramlatot ért robbantások ukrán szabotázsakciók voltak, az indokolt válasz volt az orosz megszállásra.

Ha Ukrajna és különleges erői […] fegyveres küldetést szerveztek az ellenséges vezetékek megsemmisítésére – amit a bíróság nem prejudikál –, akkor ezek a cselekedetek nem voltak jogellenesek. Éppen ellenkezőleg, jogosak, racionálisak és igazságosak voltak

 – mondta Dariusz Lubowski bíró. 

A német ügyészek szerint Zhuravlov képzett búvár, és egy csoport tagja volt, amely robbanóanyagokat helyezett el a Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékeken Bornholm szigete közelében 2022 szeptemberében. A csapat állítólag hamis személyazonosságot felhasználva bérelt jachtot, hogy a robbanóanyagot és a felszerelést a helyszínre szállítsák. A 49 éves Zhuravlov ugyanakkor állítja, hogy semmi köze nem volt a támadáshoz, és az esemény idején Ukrajnában tartózkodott.

Szerhij Kuznyecov, egy 49 éves volt ukrán katona és az akció állítólagos koordinátora, német elfogatóparancs alapján augusztus végén került őrizetbe Olaszországban. Kuznyecov védőügyvédje a CNN-nek elmondta, hogy az ukrán férfi tagad minden jogsértést, és jelenleg az olasz Legfelsőbb Bíróság döntése ellen fellebbez, amely Németországba történő kiadatására vonatkozik.

Európa, Ukrajna, Litvánia és Lengyelország problémája nem az, hogy a Északi Áramlat 2-t felrobbantották, hanem az, hogy egyáltalán felépítették

 – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök október elején az újságíróknak. Európában a lengyel álláspont feltárta a kontinensen belüli megosztottságot. 

„Sokkoló” – így jellemezte Tusk álláspontját Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Egy dolog világos: nem akarunk olyan Európát, ahol a miniszterelnökök terroristákat védenek

– írta az X platformon a külügyminiszter.

Az Északi Áramlat 2 helye a tenger alján, darabokban van

 – mondta márciusban Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna. 

Dánia és Svédország – amelyek vizein keresztülhalad a Északi Áramlat – nem indítottak nyomozást a robbantások ügyében, Svédország a joghatóság hiányára hivatkozott, Németország azonban előrelépést sürget az ügyben. 

Ez egy jogállam

 – mondta Stefan Meister, a Német Külkapcsolatok Tanácsának Kelet-Európa-szakértője a CNN-nek.

Németország volt Európában az Északi Áramlat vezetékek építésének hajtóereje és profitált is belőle. A német kormány adatai szerint 2016-ban még a német gázszükséglet közel 30 százalékát az Oroszországból származó gáz biztosította – az Északi Áramlat 1 vezetékén keresztül. Gerhard Schröder volt német szövetségi kancellár először a Gazprom orosz energiavállalat igazgatótanácsába próbált belépni, majd az orosz Rosznyeft olajcég elnöke lett hivatalból való távozása után. 

A kritikusok szerint Európa az orosz energiahordozókért cserébe szemet hunyt a 2014-ben Ukrajnában és 2008-ban Grúziában történtekért. 

Angela Merkel volt kancellárt külön kritika érte a Moszkvához való engedékeny hozzáállása miatt. Merkel a közelmúltban megjelent visszaemlékezéseiben cáfolta azokat a vádakat, miszerint Németország az orosz gázfüggőség rabja lett volna: 

különösen a Északi Áramlat 2 esetében – még ha a vezeték soha nem szállított gázt – […] akkor is csak egy sikertelen befektetés maradványa volt.

Tekintettel arra, hogy sok német politikus mennyire szorosan érintett volt a Északi Áramlat vezetékek építésében, ma sokan közülük szívesen távolodnának az ügytől – mondta Stefan Meister a CNN-nek. 

Nekem az a benyomásom, hogy tisztára akarják mosni magukat

 – tette hozzá.

A 2022-es robbantás évekkel az eset után is feszültséget szül Európában, miközben napjainkban az egység mindennél fontosabb (lenne). Oroszország nemzetközi beavatkozási kísérletei jól dokumentáltak, de az Északi Áramlattal a Kreml talán anélkül ért célt, hogy bármit tennie kellett volna. A gázvezeték felrobbantása további kérdéseket vethet fel és újabb repedések jelenhetnek meg az európai országok szövetségén belül – mondta Litvánia volt külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis. 

Különösen egy olyan időszakban, amikor már nincs béke, ezt fontos észben tartani.

Az orosz gáz részesedése az EU vezetékes gázimportjában 2021-ben még több mint 40 százalék volt, ez 2024-re – az EU adatai szerint – mintegy 11 százalékra csökkent. Bármi is legyen Németország törekvése az igazságszolgáltatás érvényesítése terén a Északi Áramlat ügyében, az orosz gáz soha többé nem fog úgy dél felé áramlani, mint 2022 előtt. 

Borítókép: Dariusz Lubowski bíró Volodimir Zhuravlov tárgyalásán (Fotó: AFP)