Ukrán állami terrorakció az Északi Áramlat ellen

Az Északi Áramlat 2022-es felrobbantása nem pusztán egy energetikai infrastruktúra elleni támadás volt, hanem az európai energiabiztonság egyik tartóoszlopának megingatása. A német szövetségi legfelsőbb bíróság jelentése szerint a háttérben ukrán állami terrorizmus állhat. A robbantás következményei ma is érezhetők: az energiaárak tartósan magasak, az európai gazdaság pedig versenyhátrányba került.

Forrás: Origo2026. 02. 17. 21:03
Illusztráció Fotó: Christophe Gateau Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint három évvel a balti-tengeri robbantások után sem csillapodnak a viták az Északi Áramlat ügyében, írja az Origo. A 2022. szeptember 26-án, a dániai Bornholm sziget közelében történt detonációk három vezetéket semmisítettek meg a négyből, alapjaiban rengetve meg Európa energiaellátását.

Északi Áramlat
Az Északi Áramlat rejtélyes felrobbantása. Fotó: AFP

 Egy friss német bírósági jelentés szerint ukrán állami terrorizmus állhat a háttérben.

A német szövetségi Legfelsőbb Bíróság jelentést készített az Északi Áramlat felrobbantásával megvádolt férfi bírósági tárgyalásának részeként. A dokumentum Szerhij K. védekezésére adott válaszként született, és kimondja, hogy ukrán állami terrorizmus áll a robbantás mögött, amely megsértette Németország szuverenitását.

A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint a civil lakosságot és az európai gazdaságot kiszolgáló energetikai infrastruktúra nem tekinthető legitim katonai célpontnak, a dokumentum hírszerzési akcióról beszél, amely egy illegitim célpont ellen irányult.

Az Északi Áramlat 1 gázvezeték kapacitása ötvenmilliárd köbméter volt, az Északi Áramlat 2 gázvezeték, ha üzembe helyezték volna, újabb ötvenmilliárd köbméteres kapacitásra lett volna elegendő, így a két vezeték együttesen az Európai Unió korábbi orosz gázimportjának több mint a felét kitette volna.

A háború előtt az EU 150–170 milliárd köbméter gázt importált Oroszországból, ebből ötvenmilliárd köbméter jött az északi Áramlat gázvezetéken keresztül, tehát egy nagyon nagy kapacitású infrastruktúraelemről van szó.

 

Versenyhátrányban Európa

A 2024-ben kiadott Draghi-jelentés szerint az Európai Unió versenyképességi hátrányának egyik legfontosabb oka, hogy az európai vállalatoknak többszörös árat kell fizetniük a villamos energiáért és a gázért, mint a globális versenytársaiknak.

Ha megnézzük a Draghi-jelentésben felrajzolt energiagörbéket, akkor világosan kirajzolódik, hogy ennek az árnak két fő komponense van, az egyik a radikális európai klímapolitikai felár, ami még a háború előtt kezdte el kifejteni visszavető hatását, a másik pedig a háborús szankciós felár

mondta korábban lapunknak Hortay Olivér.

Szakértők szerint 2022-től az EU szelektíven vásárol energiát, és annak ellenére, hogy az Európai Unióban tapasztalható energiaárak jóval magasabbak, mint máshol, azóta is azon van, hogy örökös szankcióval sújtsa az orosz energiát akkor is, ha az az európai ipar és a lakosság számára súlyos hátrányokkal jár.

A vezetékek megsemmisítése így nem csupán szimbolikus, hanem rendkívül súlyos gazdasági következményekkel is járt. Az energiapiac beszűkült, az árak elszálltak, és Európa egyre inkább drágább, alternatív forrásokra – például LNG-re – szorult.

2026. január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül

 

Kritikus infrastruktúra célkeresztben

Az Északi Áramlat elleni támadás nem elszigetelt jelenségként jelenik meg a politikai vitákban. Az elmúlt időszakban a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket is érték incidensek, ami tovább erősíti azokat a hangokat, amelyek szerint Európa kritikus energiainfrastruktúrája célkeresztbe került. Az Északi Áramlat felrobbantása máig megosztja az európai politikai közösséget. Egy azonban biztos: a kontinens olcsó, stabil energiaellátásának egyik alappillére semmisült meg, amelynek hatásait az európai gazdaság és a fogyasztók ma is érzik.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Christophe Gateau) 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.