Elemző: Ukrajna politikai fegyverként használhatja a kőolajvezetéket, a helyzet komoly

Komoly aggodalomra ad okot a Barátság kőolajvezeték tartós leállása, ami az idő előrehaladtával egyre kevésbé tűnik egyszerű műszaki problémának. A háttérben felsejlő geopolitikai játszmák közvetlen fenyegetést jelentenek Magyarország és Szlovákia kőolajellátására, mivel a finomítói infrastruktúra teljes átállítása még több évig is eltarthat. A bizonytalanság nemcsak az üzemanyagárakban, hanem az inflációban és a gazdasági stabilitásban is éreztetheti hatását.

Az orosz olajfinomítók rendszeres célpontjai az ukrán dróntámadásoknak Forrás: AFP

Az elhúzódó tranzit-zavarok rávilágítanak a közép-európai régió sebezhetőségére. A szakértő elmondta: a magyar és szlovák finomítók technológiáját évtizedekkel ezelőtt az orosz nyersolajra optimalizálták, így egy hirtelen forráskiesés kezelése komoly kihívás elé állítja az ipart. Bár a Mol folyamatosan dolgozik a diverzifikáción, a teljes átállás és az alternatív nyersolajok nagy arányú feldolgozása még várat magára, addig pedig a mozgástér korlátozott, írja a Világgazdaság.

A hírek szerint nem az orosz támadás a fő oka annak, hogy nem érkezik olaj a Barátságon / Fotó: Bernadett Szabo

Az elemző felidézte: a Mol készül az ilyen helyzetekre, a százhalombattai és a pozsonyi finomítók átalakítása folyamatban van, ám az alternatív nyersolaj nagy arányú feldolgozása várhatóan csak 2026 vége vagy 2027 eleje után válik lehetővé. Addig érdemi alternatíva alig áll rendelkezésre.

Kőolaj-költség növekedés és inflációs nyomás

Egy esetleges tartós leállás gazdasági oldalról költségnövekedést okozna, mivel a vezetéki orosz olajat drágább, tengeri szállítású forrásokkal kellene pótolni. Ez magasabb logisztikai és tranzitköltségekkel járna, amelyek beépülhetnek a nagykereskedelmi árakba, így tartósabb áremelkedést válthatnak ki. Mindez a vállalkozásokra és a háztartásokra is terhet róna, inflációs hatásokkal – mondta az elemző.

Szlovákia különösen érzékeny helyzetben van, mivel a kőolaj szinte kizárólag Ukrajna felől érkezik

– hívta fel a figyelmet Anton Olekszij, az Oeconomus elemzője. Magyarország alkupozícióját ugyanakkor erősítheti a Mol regionális terjeszkedése: a szerb NIS megvásárlása javítja a pozíciót a horvát féllel szemben az Adria-vezetéken zajló együttműködésben, ami tranzitdíj-mérséklési lehetőséget teremthet.

Fico megfenyegette Ukrajnát: „Megtorló intézkedéseket is hozhattunk volna!" Robert Fico hevesen kifakadt Ukrajna ellen, mondván, Pozsony felelősségteljesen viselkedik, holott megtorló intézkedéseket is hozhatna Ukrajna ellen. A Barátság kőolajvezeték leállása Szlovákiát is nehéz helyzetbe hozza.

 

Így egyelőre nem csak technikai kérdés a Barátság kőolajvezeték körüli helyzet

A mostani helyzet politikai dimenzióit firtató kérdésre Olekszij emlékeztetett: 2026. január 27-én Oroszország csapást mért egy kompresszorállomásra, azóta a vezeték nem állt teljesen helyre. Robert Fico nyilatkozata szerint a javításnak már korábban meg kellett volna történnie. Ha az ukrán fél világosan kommunikálná

• a helyreállítás állását
• és a csúszás okait,
  az technikai kérdés maradna – a tartós bizonytalanság azonban politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

 

Adria: van kapacitás, de nincs tartalék

Az Adria-kőolajvezetékkel kapcsolatban továbbra is vita zajlik. A horvát fél szerint a rendszer képes lenne

• a magyar
  • és a szlovák

igények – évi 12–16 millió tonna – kiszolgálására. A Mol viszont a közös műszaki tesztekre hivatkozva azt állítja, hogy a vezeték nem üzemeltethető tartósan maximális nyomáson, és nincs minden fél által elfogadott mérnöki állásfoglalás a terhelhetőségről – jelezte az elemző. Ha a kapacitás gyakorlatilag megegyezik a teljes szükséglettel, nincs érdemi tartalék karbantartás vagy átmeneti zavar esetére – figyelmeztetett, hozzátéve: Magyarország és a Mol ezért kapacitásbővítést, új kompresszorokat vagy akár párhuzamos vezetéket tartana indokoltnak.

A stratégiai kőolajtartalékok felszabadítását kéri a Mol 

Az olajipari társaság az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, miután január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A Mol szerint első körben negyedmillió tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítása válhat szükségessé. Felhívták rá a figyelmet, hogy a kieső mennyiségek pótlása érdekében a Mol megkezdte finomítóinak tengeri úton történő nyersolajellátását. A fentiekkel, mármint hogy a Mol tengeri úton lája el finomítóit nyersolajjal, a társaság alátámasztja a Világgazdaság hétfői cikkét, miszerint a mostani helyzet, a Barátság-kőolajvezeték kiesése az Adria-vezeték főpróbája lehet, főleg, miután a horvátok is rábólintottak arra, hogy segítenek Magyarországnak, ha úgy van...

A szakértő szerint az Európai Uniónak (EU) korlátozott a közvetlen mozgástere a tranzit biztosítására. Bár léteznek tagállami kivételek, jelenleg nem látszik, hogy az EU aktívan közreműködne az orosz kőolaj zavartalan szállításában, különösen úgy, hogy a tanács 2027 végéig az orosz energiahordozóktól való fokozatos leválást tűzte ki célul.

Piaci reakciók és a Mol kilátásai

Kérdésünkre elmondta, hogy rövid távon a tranzit leállása azonnal megjelenik a Mol árfolyamában: a részvények esnek, majd a rendeződéskor jellemzően visszakorrigálnak.
A szakember emlékeztetett: a mostani, elhúzódóbb zavar azonban tartósabb nyomást okozott:

február 4. és 16. között mintegy 12 százalékos esés volt megfigyelhető.

Középtávon a hatások nehezebben mérhetők, de a friss holdingstruktúra nagyobb pénzügyi mozgásteret ad a vállalatnak az ilyen zavarok kezelésére.

 

Zelenszkij nem akarja a vezeték újraindítását

A hírek szerint nem az orosz támadás a fő oka annak, hogy nem érkezik olaj a Barátságon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis politikai alapon úgy döntött, hogy továbbra sem engedi a kőolajszállítás újraindítását Magyarország felé a Barátság vezetéken, holott a vezeték műszakilag teljesen alkalmas lenne a szállítás újraindítására, semmifajta műszaki vagy technikai ok nem gátolja a szállítások újraindítását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Zelenszkij elnök egyszerűen azt gondolja, hogy a hivatalban lévő kormányt nehéz helyzetbe tudja hozni a közelgő parlamenti választáson azzal, hogy megnehezíti az ország energiaellátásának biztonságát egy ilyen döntéssel. Ha ez igaz, akkor ez kifejezetten barátságtalan lépés Kijev részéről. Bár a magyar és az ukrán vezetés viszonya köztudottan nem nevezhető jónak, az olajszállítás blokkolása más országokat is érzékenyen érint.

 

Hiába volt a térségben Marco Rubio, valószínűtlen a közvetítés

A fejleményeket közvetlen közelről figyeli az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. Marco Rubio az egyre dagadó skandalum kellős közepén érkezett Szlovákiába, majd hozzánk, két olyan országba, amelyeket közvetlenül érint, hogy Ukrajna lezárta a területén keresztül orosz olajat Közép-Európába szállító vezetéket. A harmadik belekeveredett EU-tagállam Horvátország.

Az amerikai külügyminiszter szombaton Pozsonyban találkozott a szlovák miniszterelnökkel. Robert Fico a találkozójuk után kimondta, hogy Kijev azért késlelteti a területén keresztül a közép-európai országokat orosz olajjal ellátó Barátság kőolajvezeték újraindítását, mert ezzel gyakorol nyomást Magyarországra, hogy az adja fel Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatos elutasító álláspontját.

„Olyan értesüléseink vannak, hogy a vezetéket már megjavíthatták. Az olajjal kapcsolatos helyzetet Magyarország ellen irányuló politikai zsarolásnak tekintem Magyarországnak Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kompromisszumot nem tűrő álláspontja miatt. Ha Magyarország beleegyezik az uniós tagságba, úgy talán ismét érkezhet olaj” – hangoztatta Fico.

A szlovák kormányfő kiemelte, hogy

• ők akkor engednék Ukrajnát csatlakozni az EU-hoz, ha az teljesítette a feltételeket,
• a tagjelölt Szerbia, Albánia és Montenegró azonban sokkal jobban felkészült a csatlakozásra, mint Ukrajna.

Magyarország és Szlovákia tehát ismét szövetséges egy fontos kérdésben. A két ország Marco Rubio látogatásában is bízhat, ugyanis Donald Trump tud hatni Zelenszkijre, ha akar, így jó eséllyel a Barátság kőolajvezeték kapcsán és képes lenne jobb belátásra bírni.

A Marco Rubio budapesti tárgyalásai kapcsán felmerült közvetítői szerepre az elemző óvatos: konkrét jelek hiányában nehéz ezt állítani, így inkább az a valószínű, hogy a külügyminiszter „rosszkor volt rossz helyen – fogalmazott.