A kormány idei gazdaságpolitikai mozgásterét nagyban meghatározta az az év eleje óta folytatott küzdelem az Európai Bizottsággal, amelynek célja az volt, hogy a kabinet bebizonyítsa, hogy a hagyományos eszközök alkalmazása nélkül is tartható a három százalék alatti hiánycél. Brüsszel mindvégig arra próbálta rászorítani az Orbán-kormányt, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok által alkalmazott receptet folytatva, a költségvetési hiány csökkentése során a terheket a lakosságra hárítsa, ne pedig a bankokra és a multinacionális vállalatokra. Ezt végül nem sikerült elérniük és mostanra a bizottság is elismeri, hogy jövőre három százalék alatt lesz a költségvetési hiány, így könnyen elképzelhető, hogy kikerülünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól.
Az EB februárban a januári békemenet óriási sikerét követően143,5 milliárd forintnyi kohéziós forrás befagyasztásáról döntött. A fő probléma az volt, hogy Magyarország, ha idén nem is, jövőre ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint. Az érvelés mindenképpen furcsa volt, mivel februárban még nem lehetett tudni, hogy a kormány 2013-ra milyen költségvetést tervez. A kormány ezt követően meghirdette a Széll Kálmán-terv 2.0-át, majd José Manuel Barroso bizottsági elnök javaslatot tett a felfüggesztés visszavonására.
Bankadóból pedagógusbér-emelés
Június 22-én az uniós pénzügyminiszterek feloldották a korábbi döntést, így visszakaptuk a 143,5 milliárdos forrást. A magyar támogatások zárolásának feloldása alapvetően annak köszönhető, hogy az EB elfogadta a Széll Kálmán-terv 2.0-ban leírt költségvetési kiigazítást. Ugyanakkor hazánk benne maradt a túlzotthiány-eljárásban, amely belépésünk pillanatában, 2004-ben megindult ellenünk. Ezt követően a nyári hónapokban viszonylag nyugalom állt be a két fél között, de ősszel ismét fellángolt a vita.
Október 5-én Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot jelentett be, aminek az egyik célja az volt, hogy az EB megszüntesse a hazánk ellen nyolc éve tartó túlzottdeficit-eljárást. Bár a nemzetközi elemzők megelégedve fogadták a tervezett intézkedéseket, de Brüsszel továbbra sem látta biztosítottnak, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a hiány. Így pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az EB baloldali többsége és a magyar kormány között. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni. A baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt, míg ezzel szemben a kabinet nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.
Egyértelmű politikai indokok
Október 17-én újabb intézkedésekről döntött a kormány, amelyek összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentenek a jövő évi költségvetésben. A lépés döntően a bankadó, a közműadó, valamint a tranzakciós adó megemeléséből származott. November 7-én az EB olyan döntést hozott, hogy hazánk 2013-ban képes tartani a három százalék alatti hiányt, de 2014-ben szerintük ismét 3,5 százalékra hízik a deficit, ami egyértelműen a jóslás kategóriája volt.
Az egész éves küzdelem és nyomásgyakorlás Brüsszel és Budapest között annak fényében egyértelműen politikai felhanggal bírt, hogy a bizottság más tagországokkal szemben jóval elnézőbb volt. Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában folyamatosan lazítottak a feltételeken, miközben ők olyan messze voltak a 3 százalékos hiány teljesítésétől, mint Makó Jeruzsálemtől. Ennek ellenére a bizottságnak továbbra sem áll érdekében, hogy kiszabaduljunk a Gyurcsány–Bajnai-kormány által hátrahagyott túlzottdeficit-eljárásból, mivel így a hazai gazdaságpolitikát érintő újabb befolyásolási eszköztől esnének el.
Nem érdekelt a megállapodásban az IMF
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való idei tárgyalások során világosan kiderült, hogy a szervezet olyan intézkedéseket várna el a kabinettől, amellyel társadalmi támogatottsága jelentős mértékben csökkenne és könnyen a romániai jobbközép sorsára jutna. Az év során a magyar csődkockázati felárak, valamint az állampapírok hozama is jelentős mértékben zuhant, így december végére az is kiderült, hogy egy esetleges IMF-hitel felára alig haladja meg a mostani finanszírozási szinteket. Természetesen mostanra a valutaalap sem érdekelt egy biztonsági hálóról szóló megállapodásban, mivel így a hitelen nem tudnának keresni, valamint hazánk megítélése is tovább erősödne, így még kevésbé lenne szükségünk rájuk.
