Pénteken jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azokat az intézkedéseket, amelyek révén 2012-13-ban biztosan három százalék alatt lesz a költségvetési hiány. Hazánk ellen így várhatóan megszűnik a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás, ami többek között azt jelenti, hogy nem kell attól tartanunk, hogy az unió kohéziós forrásokat fagyasztana be. Az elmúlt időszak eseményei láttán joggal támad az a gyanú az elérendő deficit kapcsán, hogy az EU–IMF mintha kettős mércével mérne ilyen tekintetben is.
Görögországban például már hetek óta tartanak a különféle tárgyalások annak kapcsán, hogy az ország hogyan tudná teljesíteni a kötelezettségeit. A gazdasági megszorítások ellenére a görög deficit folyamatosan növekszik, és egyelőre semmi garancia nincsen arra, hogy teljesítsék a vállalt 6,7 százalékos GDP-arányos célt. Arról pedig beszélni sem érdemes, hogy 2014 végéig hogyan lehet elérni a háromszázalékos deficitet a folyamatos recesszió mellett.
Portugália engedélyt kapott
Portugáliában bár csökkent a költségvetési hiány az első félévben, de még mindig magasabb, mint amiről az ország a hitelezőkkel az év egészére megállapodott. Június végén 5,6 milliárd euróra rúgott a portugál költségvetés hiánya, ami a GDP 6,8 százalékának felelt meg, azaz 1,8 százalékponttal haladta meg a segélycsomag-megállapodásban rögzített 2012-es 5,0 százalékos GDP-arányos deficitet. Mindezek ellenére a déli országnak engedélyezték a hiány növelését, és semmilyen szankcióval nem járt annak megszegése.
Lengyelországban sem egyszerű a helyzet, ennek ellenére nem hallani arról, hogy valamilyen szankciókra számíthatnának. A lengyel kormány erre az évre az eredeti 3 százalékos célról 3,5 százalékra emelte a GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését, a jövő évi 2,2 százalékos hiánycélt pedig ejtette, és most arra számít, hogy a 2013-as deficit „valamivel kisebb” lesz az idei évre várt hiánynál.
Óvatos egyensúlyozás
A fenti példák is mutatják, hogy az unió sok ország esetében jóval engedékenyebb, mint hazánkkal. Elemzői körökben már az is nagy felzúdulást okozott, hogy a kormány a 2,2-ről 2,7 százalékra emelte a hiánycélt, miközben máshol ennél jóval nagyobb lazítások történnek. Ennek ellenére szankciókról nem lehet hallani Brüsszel részéről, csak hazánk fölött lengetik be időről időre, hogy ha nem teljesítjük a meglehetősen szigorú szabályokat, akkor komoly forrásoktól eshetünk el.
Az mno.hu kormányközeli forrásai szerint az Európai Bizottság és az IMF magatartása bizonyos szempontból változik a vállalt hiánycélok kapcsán. Míg az EU véleménye fokozatosan puhul föl és nem zárkózik el attól, hogy egy adott ország nagyobb hiányt érjen el, mint amennyit vállalt, addig a valutaalap esetében egy „keményedés” figyelhető meg. Ez természetesen ad némi mozgásteret a kabinetnek, de nagyon óvatosan kell egyensúlyozni a két fél között.
Ahhoz, hogy Magyarországon érdemi gazdasági növekedés legyen, ahhoz a brüsszeli vezetésnek világosan kell látnia, hogy Európa-szerte alkalmazott szigor nem vezet eredményre. A déli tagállamok súlyos válságából egyelőre semmi kiút nincsen, a recesszió elhúzódása idővel az egész kontinenst érintheti, így a gazdaságpolitikai vonalvezetés megváltoztatása mindenkinek az érdeke.
A múlt héten bejelentett egyenlegjavító program elemei azt jelzik, hogy a magyar kormány most már kész szembenézni az euróövezeti adósságválság súlyosságával – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A lehetséges legjobb, AAA besorolással látta el az euróövezeti stabilitási mechanizmust (ESM) hétfőn a Fitch Ratings. Ismert, a német alkotmánybíróság feltételekkel engedélyezte Németország részvételét a stabilitási mechanizmusban.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
