Miért nem kivételeznek a magyarokkal?

Mi állhat annak hátterében, hogy az unió több tagországa folyamatos engedményeket kap a hiánycél teljesítése kapcsán, míg hazánk esetében teljes a szigor?

Az mno.hu kormányközeli forrásai szerint az Európai Bizottság és az IMF magatartása bizonyos szempontból változik a vállalt hiánycélok kapcsán. Míg az EU véleménye fokozatosan puhul föl és nem zárkózik el attól, hogy egy adott ország nagyobb hiányt érjen el, mint amennyit vállalt, addig a valutaalap esetében egy „keményedés” figyelhető meg. Ez természetesen ad némi mozgásteret a kabinetnek, de nagyon óvatosan kell egyensúlyozni a két fél között.

Ahhoz, hogy Magyarországon érdemi gazdasági növekedés legyen, ahhoz a brüsszeli vezetésnek világosan kell látnia, hogy Európa-szerte alkalmazott szigor nem vezet eredményre. A déli tagállamok súlyos válságából egyelőre semmi kiút nincsen, a recesszió elhúzódása idővel az egész kontinenst érintheti, így a gazdaságpolitikai vonalvezetés megváltoztatása mindenkinek az érdeke.

A múlt héten bejelentett egyenlegjavító program elemei azt jelzik, hogy a magyar kormány most már kész szembenézni az euróövezeti adósságválság súlyosságával – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A lehetséges legjobb, AAA besorolással látta el az euróövezeti stabilitási mechanizmust (ESM) hétfőn a Fitch Ratings. Ismert, a német alkotmánybíróság feltételekkel engedélyezte Németország részvételét a stabilitási mechanizmusban.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.