A magyar hatóságok, illetve az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap között jelenleg nincsenek hivatalos tárgyalások, egyeztetések vannak, és ezeken az egyeztetéseken a növekedés beindítása a legfontosabb kérdés – mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön Budapesten. A magyar tárgyalódelegáció vezetője a Joint Venture Szövetség rendezvényén úgy fogalmazott: az IMF szakértői elismerik a kormány hiánycsökkentés érdekében tett lépéseit, de szkeptikusak a növekedési kilátásokat illetően.
Januárban jöhet a delegáció
Varga tájékoztatása szerint az Országgyűlés a jövő héten dönt a költségvetés elfogadásáról, majd az EU és az IMF értékelni fogja a büdzsét. Ezt követően folytatódhatnak az egyeztetések, az IMF delegációja pedig januárban Magyarországra érkezhet, hiszen a 2008-as hitelprogram keretében országlátogatást tart.
Közölte: az IMF a hangsúlyt arra teszi, hogy a pénzintézeti szektor terheit kell csökkenteni a beruházások és a növekedés beindítása érdekében. A kormány ezzel szemben azt mondja, hogy erre korlátozottan tud törekedni, mert a másik tárgyalópartner, az EU olyan elvárásokat fogalmaz meg, hogy az államháztartási hiánycélt teljesíteni kell - tette hozzá. Így a kieső bevételeknek csak kiadáscsökkentés lehet az ellentételezése, ami nehezebben járható út, és csak a társadalmi béke vagy a közmegegyezés megbomlásával tud megvalósulni – mutatott rá.
Tesztjellegű az Eximbank kötvénykibocsátása
Az Eximbank meghirdetett devizakötvény-kibocsátása mindenképpen tesztjellegű, de nem állami forrásbevonásról van szó – mondta Varga Mihály. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a társaság jelentős forrásokat szeretne bevonni a már elindult, valamint az előtte álló projektek finanszírozására.
Az IMF nem érdekelt a megállapodásban
A tárgyalásokat jól ismerő forrásunk szerint mostanra egyértelművé vált, hogy a valutaalap számára már nem fontos a megállapodás hazánkkal. Ennek legfőbb oka a profit, mivel az IMF alapvetően nem jótékonysági intézmény, vezetői bankárok, akik számára a haszon elsődleges szempont. Egy évvel ezelőtt még jó üzletnek tűnt a szervezet számára a Magyarországgal való megállapodás, mivel egy készenléti hitel kamatait mindenképpen fizetni kellett volna, akkor is, ha az összegből nem hívunk le.
Hazánk megítélésnek javulásával, valamint a forint erősödése miatt a kormány jelenleg egy úgynevezett rendelkezésre álló hitelt, biztonsági hálót szeretne. Ha a valutaalap ezt megadná, akkor még nagyobb mértékben javulna a hazai eszközök megítélése, amiből természetesen Magyarország, és nem a szervezet profitálna. Mivel az IMF részéről ilyen megállapodás megkötésétől semmilyen haszon nem várható, nem áll érdekében az egyezség.
Konkrét pénz nem kell
Martonyi János a Világgazdaság keddi számában megjelent interjúban az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: mindenképpen meg kellene kötni a megállapodást, bár az IMF „konkrét pénzére” nincs szükségünk, de kell egy biztonsági háló, elsősorban azért, hogy a magyar adósság refinanszírozása kevesebbe kerüljön.
Varga Mihály már korábban is hangsúlyozta: jelenleg nem folynak hivatalos tárgyalások elővigyázatossági hitelmegállapodásról. November 27-én Varga a Nemzeti Közigazgatási Egyetemen tartott előadásában kifejtette: lehet olyan helyzet, hogy meg tudunk állapodni, de az nem olyan megállapodás, amellyel jól jár a magyar lakosság. Lehet, hogy az az eredmény, ha nincs egyezség – tette hozzá.
