A halálos erőszak egyik gócpontjává változott Svédország

A svéd rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy már több mint 67 000 ember vesz részt vagy hozható kapcsolatba a szervezett bandabűnözéssel, ami rávilágít arra a válságra, amely Európa egyik legbékésebb országát a halálos erőszak egyik gócpontjává változtatta.

Rendőrök Örebroban Fotó: FREDRIK SANDBERG Forrás: TT NEWS AGENCY

A november 7-én, pénteken közzétett új értékelés szerint Svédországban 17 500 embert tekintenek aktív bandabűnözőnek, további 50 000-ről pedig úgy vélik, hogy családi kapcsolatok, társasági körök vagy kisebb bűncselekmények révén kötődnek a bűnözői hálózatokhoz – írja a The European Conservative.

A rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy már több mint 67 000 ember vesz részt vagy hozható kapcsolatba a szervezett bandabűnözéssel Svédországban (Fotó: ATILA ALTUNTAS / ANADOLU)

A számok jelentős növekedést mutatnak a tavalyi, 14 000 aktív tagra vonatkozó becsléshez képest, bár a rendőrség szerint a növekedés részben az átdolgozott számítási módszer következménye.

Petra Lundh országos rendőrfőkapitány „rendkívül súlyosnak” nevezte a helyzetet a Gunnar Strömmer igazságügyi miniszterrel tartott közös stockholmi sajtótájékoztatón.

Nem látunk egyértelmű jelet sem növekedésre, sem csökkenésre, de az aktív bandabűnözők és a hozzájuk kapcsolódók köre messze túl nagy

 – mondta Lundh.

Korlátozott demográfiai adatokat is bemutattak a bandákról. Tíz aktív bandatagból nyolc svéd állampolgár, bár a rendőrség nem közölte, közülük hányan első vagy második generációs bevándorlók. Tíz százalék alatt van azok aránya, akik kettős állampolgárok, valamivel több mint 10 százalék pedig külföldi állampolgár. Az azonosított bandabűnözők átlagéletkora 28 év.

Polismyndigheten har nyligen presenterat siffror som visar att 17 500 personer är aktiva i kriminella gäng och ytterligare 50 000 bedöms ha koppling till kriminella våldsdåd. När frågan ställs hur vi hamnade här är svaret att vi inte alls hamnat här, utan politiker, myndigheter… pic.twitter.com/UxS6fpesjn

— Bulletin (@Bulletin_Nu) November 16, 2025

Strömmer a jelentést „a továbbra is súlyos helyzet visszaigazolásának” nevezte, ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány intézkedései kezdenek hatni. Példaként mérsékelt visszaesést említett a lövöldözések számában. A robbantások azonban tovább emelkedtek, és 2025 még így is az egyik legrosszabb év lehet a bandákhoz köthető erőszak tekintetében.

Svédországban az elmúlt években szinte mindennapossá váltak a lövöldözések és robbantások, amelyeket gyakran tizenévesek hajtanak végre, akiket a bűnszervezetek „gyerekkatonákként” toboroznak. A rendőrség szerint a bandavezérek gyakran külföldről irányítják a támadásokat, titkosított üzenetküldő alkalmazásokon keresztül.

Ulf Kristersson miniszterelnök jobbközép kormánya átfogó igazságügyi reformokkal ígéri helyreállítani a rendet. Az intézkedések között szerepel a büntethetőség korhatárának 15-ről 13 évre csökkentése, külön ifjúsági börtönök létrehozása az erőszakos elkövetők számára, valamint az enyhébb fiatalkorú büntetések eltörlése.

Lundh hangsúlyozta, hogy a problémát nem lehet pusztán rendészeti eszközökkel megoldani. 

Az ilyen típusú bűnözést nem lehet egyszerűen büntetőeljárásokkal megszüntetni. Meg kell előzni, és meg kell állítani a gyerekek és fiatalok beáramlását, akik készek erőszakos cselekményeket elkövetni

 – mondta.

A szigorúbb törvények és a bővített rendőri jogosítványok ellenére Svédország bandaháborúja továbbra is meghatározó politikai és társadalmi kihívás — amely folyamatosan próbára teszi az ország stabilitását.

Borítókép: Rendőrök Örebroban (Fotó: AFP)