Svédország durván szembesül a növekvő ifjúkori bűnözéssel. Ezek egy jelentős részét a bandahálózatok szervezik be, ahol a migráns hátterű fiatalok (gyakran 15 év alattiak) is érintettek. Ez a probléma az elmúlt években éleződött ki, részben a tömeges bevándorlás utóhatásaként, de szakértők hangsúlyozzák a szegénységet, az integráció hiányát és a szociális egyenlőtlenségeket is, mint kulcskérdéseket.
Svédország: migránsok és tinédzserek az elkövetők között
Svédország tinédzserkorú bűnözése drámaian nőtt az elmúlt évtizedben, különösen a szervezett bandákban. Svédország, amelyet egykor az alacsony bűnözési ráta miatt ismertek, az utóbbi években jelentős növekedést tapasztalt a szervezett bűnözés terén. Az emelkedést több tényező is magyarázza, köztük a laza kormányzati politikák, a társadalmi szegregáció és a bandaaktivitások változó természete.
A bűnözői hálózatok egyre kifinomultabbak és transznacionálisak, tevékenységeik között megtalálható a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet, a fegyverkereskedelem és a jóléti csalások.
A hálózatok szoros kapcsolatokat alakítottak ki az európai kábítószer-elosztási központokkal, különösen Spanyolországban és Hollandiában.
2024-re körülbelül 62 ezer embert érintett vagy kapcsolódott a bűnözői hálózatokhoz Svédországban, ami drámai változás egy olyan ország számára, amely egykor Európa egyik legalacsonyabb bűnözési rátájával büszkélkedhetett
– olvasható egy jelentésben.
A szervezett bűnözés Svédországban jelentősen átalakult a 2000-es évek óta, a hagyományos motoros bandákat fokozatosan felváltották a lazán szervezett, területalapú hálózatok,
amelyeket gyakran második generációs bevándorlók vezetnek.
A tevékenységek között megtalálható a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet, a pénzmosás és a kifinomult jóléti csalási rendszerek, egészségközpontok és oltóközpontok működtetésén keresztül. A bevételi források diverzifikálása rugalmassá tette a szervezett bűnözést a rendőrségi akciókkal szemben.
A nagyvárosok, mint Stockholm, Göteborg és Malmö, a bandaaktivitás gócpontjai. A drogkereskedelem továbbra is a fő bevételi forrás.
A gyerekek egyre inkább részt vesznek a bandaaktivitásokban, mind elkövetőként, mind áldozatként. Az ország fiatalkorúakra vonatkozó enyhe büntetési tételei vonzóvá teszik őket a toborzás szempontjából, néhány esetben 12 évesek is futárként vagy figyelőként vesznek részt a bűncselekményekben, biztosítva, hogy a bűnözői tevékenységek minimális kockázattal folytatódjanak az idősebb bandatagok számára.
Svédország mindössze egy évtized alatt Európa egyik legalacsonyabb halálos lövöldözési arányával rendelkező országából a legmagasabbra ugrott. Az erőszak már nem kizárólag a rivális bandák tagjai ellen irányul, hanem a rokonok és barátok ellen is. A bérgyilkosságok jövedelmező üzletté váltak.
Ezenkívül a fiatalabb újoncok a lövöldözéseket a bűnözői körökön belüli előléptetés lehetőségének tekintik.
Az okok között kiemelt helyen van a migráció. Svédország nyitott ajtók politikája, a gyenge integrációs erőfeszítésekkel és a szervezett bűnözés megfékezésére irányuló nemzeti stratégia hiányával párosulva hozzájárult a bűnözés emelkedéséhez.
