Varga Mihály szerint a nemzetközi szervezetek a 2013-as költségvetés elfogadása után értékelik majd a jövő évi büdzsét, és ezt követően folytatódhatnak a tárgyalások. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az M1 Ma Reggel című műsorában hétfőn kifejtette: a mai tudásunk szerint, ha a nemzetközi környezet nem változik, akkor 2013-ban az ország adósságát biztosan tudjuk finanszírozni, a lejáró adósságot meg tudjuk újítani.
Nem folynak hivatalos tárgyalások
A magyar tárgyalódelegáció vezetője megismételte: jelenleg hivatalos tárgyalások nem folynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), illetve az Európai Unióval egy elővigyázatossági hitelmegállapodásról. Elmondta ugyanakkor, hogy egyeztetések zajlanak, elsősorban arról, hogy a pénzügyi szektort érintő, az elmúlt hónapokban és években bevezetett adóintézkedések kivezethetők-e, ez az adóteher mérsékelhető-e, és ha igen, mi ennek az ellentételezése.
Varga Mihály szerint a nemzetközi szervezetek a 2013-as költségvetés elfogadása után értékelik majd a jövő évi büdzsét, és ezt követően folytatódhatnak a tárgyalások.
Komoly korlátot kell tartani
A kormány által októberben bejelentett, összesen 854 milliárd forint bruttó értékű költségvetési kiigazítási csomagról a miniszter elmondta: az IMF budapesti képviselője is jelezte már, hogy vannak olyan pontok, amelyeket ők másképp látnak, vagy nem tudnak elfogadni. Hangsúlyozta azonban: a magyar kormánynak nagyon komoly költségvetési korlátot kell tartania az Európai Unió nyomására, hiszen Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt áll, és 3 százalék alatt kell tartania a GDP-arányos államháztartási hiányát. „Ha nem tudjuk tartani a hiányt, akkor az ország uniós támogatásoktól esik el” – mutatott rá. Mint mondta, a két tárgyalópartner álláspontja között is különbség van: az IMF inkább csak a növekedés tartalmáról beszél, és ott vár el intézkedéseket, míg az EU-nak konkrét számszaki elvárásai vannak.
Meg lehetne spórolni néhány milliárdot
Varga Mihály szerint egy megállapodás a befektetői oldalról nagyobb biztonságot jelentene, „talán csökkentené a kamatszintet, tehát meg lehetne spórolni néhány milliárd forintot”. De a másik oldalról azt is látni kell, hogy nem mindegy, milyen megállapodást érünk el, milyen programot fogadunk el – tette hozzá.
Görögország esetére utalva elmondta: ott van egy megállapodás az IMF-fel, és látjuk, hogy több százezer ember van az utcákon, autókat gyújtanak fel, rendőrökkel csapnak össze. „Egy felelős kormánynak tehát azt is végig kell gondolnia, hogy ha megállapodik az IMF-fel és ennek van egy kedvező gazdasági hatása, akkor az milyen társadalmi következményekkel jár” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „a nemzeti érdekeket érvényesítő kormány azon van, hogy ez egy Magyarországra szabott program legyen és ne olyan, amelyben más országok már nem értek el sikereket”.
