Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese a sajtóeseményen elmondta: jövőre 731 milliárd forint a nettó forint kibocsátási terv, míg a nettó devizakibocsátás 47 milliárd forint. Így továbbra is érvényes az az alapelv, hogy a forintadósságot forintban, a devizaadósságot devizában újítja meg az ÁKK. A közgazdász bejelentette: az ÁKK új, hosszabb futamidejű lakossági termék bevezetését tervezi.
Borbély kiemelte: az ÁKK is természetesen azzal számol, hogy előbb-utóbb lesz IMF-megállapodás, ami azt a célt szolgálja, hogy biztonsági tartalék legyen az ország számára. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a szervezet azzal számol, hogy 2013-ban akár lesz, akár nem lesz megállapodás, annak közvetlen finanszírozási szerepe nem lesz. Elmondta azt is, hogy az önkormányzati adósság átvállalása még nincs beépítve a jövő évi tervbe, de a lejáratok nagyságrendjüket tekintve nem játszanak olyan nagy szerepet.
Csökkenő hozamszintek
Borbély az idei kibocsátás eredményét értékelve elmondta: összesen 88 államkötvény-aukciót tartottak „általában megfelelő, stabil kereslet mellett”. Ezeken az aukciókon átlagosan két és félszeres túljegyzés volt, és csak egyszer fordult elő, hogy a teljes lefedettséget nem érte el az aukció – tette hozzá. Kiemelte: a nyár végétől szisztematikusan csökkentek a hozamszintek, párhuzamosan a jegybanki kamatcsökkentési periódussal. Utóbbi a rövidebb, így a 3 hónapos papírok hozamainál érvényesült, míg a kedvező nemzetközi befektetői hangulat a hosszú lejáratoknál érvényesült – tette hozzá.
Borbély elmondta: a külföldiek kezében lévő forint állampapírok állománya az előző év végi 3797 milliárd forintról december közepére 5020 milliárd forintra nőtt, hasonló mértékben, mint 2011-ben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy most nem jelent akkora veszélyt a magas külföldi tulajdonhányad, mint 2008-ban, amikor a forintadósság egy részét „beöntötték a piacra”. Kifejtette: akkoriban Magyarország euróövezeti csatlakozására váró befektetőknél voltak ezek a papírok, most meg sokkal jellemzőbb, hogy a viszonylag magas hozam miatt veszik az állampapírokat. „Természetesen van kockázat, de nem várható, hogy olyanfajta eladási hullám legyen, mint 2008-ban.”
5117 milliárdnyi adósság jár le
Az idei kibocsátásról elmondta: a nettó kibocsátás – növekvő bruttó kibocsátás és lejárat mellett – 231 milliárd forinttal maradt el a tervektől. A devizakibocsátás mintegy 1226 milliárd forinttal volt alacsonyabb a terveknél, míg a forintkibocsátás 995 milliárd forinttal meghaladta azt. Az ÁKK idén forint államkötvényből 752 milliárd forinttal, lakossági állampapírból 519 milliárd forinttal, míg diszkontkincstárjegyből 292 milliárd forinttal adott el többet, mint amit tervezett. A szervezet számításai szerint a központi költségvetés bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága a 2011 végi 74,6 százalékról 70,3 százalékra csökken az idei év végén, 2,7 százalékpontos árfolyamhatás mellett. Az ÁKK ezt a költségvetésben szereplő 283,4 forintos euróárfolyam alapján számolta.
A jövő évi tervekkel kapcsolatosan Borbély elmondta: várhatóan 5117 milliárd forintnyi adósság jár le. Ez mintegy 600-700 milliárd forinttal magasabb az ideinél, elsősorban a diszkontkincstárjegyek és az éven belüli lejárattal rendelkező lakossági állampapírok idei többletértékesítése miatt. A közgazdász tájékoztatása szerint jövőre 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, amelyet 4-4,5 milliárd eurós devizakibocsátással, illetve a lakossági eurókötvény (Pemák) 400 millió eurós és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől kapott további 400 millió eurós forrásbevonással kíván finanszírozni az ÁKK.
Nincs nagy különbség
Ezenkívül a 2008-as IMF-hitelből 1,5 milliárd eurós részlet jár le a Magyar Nemzeti Banknál, de ezt a jegybank is fizeti vissza – tette hozzá. A devizaforrások kamatfeltételeit ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állampapírok lejárati átlagának tekinthető négy év esetében a CDS-ügyletek ára jelenleg 230-250 bázispont, ami alig haladja meg egy IMF-hitel 200 bázispontos felárát. Az államosított nyugdíjvagyon további értékesítéséről elmondta: nincs összegszerű cél erre, csak az, hogy veszteség nélkül adják el ezeket az eszközöket.
Magyarország idén nem tervez devizakötvény-kibocsátást, 2013-ban pedig a piaci feltételektől függően dönt róla – mondta november végén Pleschinger Gyula államtitkár. Előtte az NGM azt közölte, hogy a kormánynak szándékában áll nemzetközi piacokon devizakötvényt kibocsátani, mivel a lejáró államadósság miatt fellépő finanszírozási igény biztosítására – a forintpiac túlzott megterhelésének elkerülése érdekében – célszerű a devizában való államkötvény-kibocsátás is.
Az államtitkár akkor azt is jelezte jelezte: az Államadósság Kezelő Központ decemberben közli jövő évre vonatkozó kibocsátási tervét, és ebből több derülhet ki az esetleges jövő évi kibocsátásokra vonatkozóan. „Az időzítés attól is függhet, hogy lesz-e megállapodás az IMF-fel, illetve ha igen, mikor” – mondta.
Nagy siker a lakossági állampapír
December 13-án a tervezett 45 milliárd forintnál nagyobb összegben, összesen 52 milliárd forint értékben, a legutóbbinál alacsonyabb hozamszint mellett adott el három-, öt- és tizenöt éves lejáratú államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ aukcióján. Novemberben 56,3 milliárd forintért, az év eleje óta pedig csaknem 452 milliárd forintért vásároltak a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból.
December 11-én többszörös túljegyzés mellett megemelt összegben értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (dkj) az előző aukciónál alacsonyabb, a referenciahozamnál viszont kissé magasabb hozamon az Államadósság Kezelő Központ keddi aukcióján.
Mint a cukrot
Mint a cukrot, úgy viszi az eurókötvényeket a magyar lakosság. A Pemák kibocsátása csökkenti hazánk devizakitettségét és növeli a megtakarításokat. A jelek szerint a rekordméretű novemberi ÁKK-aukció csak az első lépés volt afelé, hogy Magyarország saját piacáról finanszírozza államadósságát.
Giró-Szász András kormányszóvivő korábban úgy fogalmazott, a siker egyértelmű, és a makroszámokból is világosan látszik, hogy a piac bízik a magyar államban és a magyar gazdaságban. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint megvan a lehetőség arra, hogy a magyar gazdasági növekedésben trendforduló következzen be a jövő évtől, a gazdaság 0–2, 0–3 százalékos sávban bővülhet a következő években.
