Nem jelentene komoly megtakarítást az IMF-hitel

A magyar állampapírok lejárati átlagának tekinthető négy év esetében a CDS-ügyletek ára jelenleg 230-250 bázispont, ami alig haladja meg egy IMF-hitel 200 bázispontos felárát.

Magyarország idén nem tervez devizakötvény-kibocsátást, 2013-ban pedig a piaci feltételektől függően dönt róla – mondta november végén Pleschinger Gyula államtitkár. Előtte az NGM azt közölte, hogy a kormánynak szándékában áll nemzetközi piacokon devizakötvényt kibocsátani, mivel a lejáró államadósság miatt fellépő finanszírozási igény biztosítására – a forintpiac túlzott megterhelésének elkerülése érdekében – célszerű a devizában való államkötvény-kibocsátás is.

Az államtitkár akkor azt is jelezte jelezte: az Államadósság Kezelő Központ decemberben közli jövő évre vonatkozó kibocsátási tervét, és ebből több derülhet ki az esetleges jövő évi kibocsátásokra vonatkozóan. „Az időzítés attól is függhet, hogy lesz-e megállapodás az IMF-fel, illetve ha igen, mikor” – mondta.

Nagy siker a lakossági állampapír

December 13-án a tervezett 45 milliárd forintnál nagyobb összegben, összesen 52 milliárd forint értékben, a legutóbbinál alacsonyabb hozamszint mellett adott el három-, öt- és tizenöt éves lejáratú államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ aukcióján. Novemberben 56,3 milliárd forintért, az év eleje óta pedig csaknem 452 milliárd forintért vásároltak a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból.

December 11-én többszörös túljegyzés mellett megemelt összegben értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (dkj) az előző aukciónál alacsonyabb, a referenciahozamnál viszont kissé magasabb hozamon az Államadósság Kezelő Központ keddi aukcióján.

Mint a cukrot

Mint a cukrot, úgy viszi az eurókötvényeket a magyar lakosság. A Pemák kibocsátása csökkenti hazánk devizakitettségét és növeli a megtakarításokat. A jelek szerint a rekordméretű novemberi ÁKK-aukció csak az első lépés volt afelé, hogy Magyarország saját piacáról finanszírozza államadósságát.

Giró-Szász András kormányszóvivő korábban úgy fogalmazott, a siker egyértelmű, és a makroszámokból is világosan látszik, hogy a piac bízik a magyar államban és a magyar gazdaságban. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint megvan a lehetőség arra, hogy a magyar gazdasági növekedésben trendforduló következzen be a jövő évtől, a gazdaság 0–2, 0–3 százalékos sávban bővülhet a következő években.