Kovács Árpád, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki tisztét is betölti, ezt kedden Budapesten mondta a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) közgyűlésén, hozzátéve: ezzel együtt a magyarországi növekedési potenciál alatta marad a többi visegrádi ország növekedési lehetőségének.
Kiemelte, az államadósság jelentős terhekkel ugyan, de menedzselhető, ehhez nincs szükség a jegybank devizatartalékának igénybevételére sem. A KT elnöke szerint – mint ahogyan azt a Lánchíd Rádióban is elmondta – az alacsony hiány hazánk érdekét is szolgálja, az elmúlt években ugyanis nem volt meg az egyensúly, de az eladósodás politikája fenntarthatatlan.
3 százalék alatt tartható a hiány
Kovács kifejtette: a magyar gazdaság sérülékenységének egyik legfőbb oka az, hogy magas az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, különösen a velünk versenytárs közép-kelet-európai országokat nézve. Ezekkel az államokkal, így Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával nagyjából együtt fejlődtünk a 2000-es évek elején, 2006 óta azonban megkezdődött a magyar gazdaság leszakadása, például az államháztartási hiány megugrott a többi állam deficitjéhez képest. 2009 óta ugyan a költségvetés elsődleges hiánya többletet mutat, az államadósság kamatterhe azonban negatívba viszi át az államháztartás egyenlegét az egyes években – mutatott rá.
Az államháztartási hiány jövőre a kormány tervezett intézkedéseivel 3 százalék alatt tartható, ez az államadósság további csökkentése miatt is fontos – hangsúlyozta a KT elnöke. Mint mondta: a magyar kormányokat tekintve megállapítható, hogy akkor fordulnak a nemzetközi intézményekhez hitelért, ha a piaci feltételű hitelek és a nemzetközi pénzintézetek kölcsöneinek kamata között 6 százalékpont a különbség, ez egyfajta "22-es csapdájának" is tekinthető. Ez igaz volt 2008 őszére, és tavaly novemberre is - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a magyar államadósság most finanszírozható, nincs sürgető piaci nyomás a megállapodásra a nemzetközi intézményekkel.
A sáv aljára várható
Kovács a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja és a Europe Direct által szervezett Válságkezelési modellek az Európai Unióban című konferencián múlt csütörtökön arról beszélt: Magyarország gazdasági mutatói a visegrádi országok és az újonnan csatlakozott uniós tagállamok trendjébe simulnak, ellentétben a dél-európai országok egyre meredekebb visszaesésével.
A professzor akkor azt is kiemelte, a csatlakozó országcsoport növekedési kilátásai a 0–5 százalékos sávban mozognak, és a költségvetési hiány is 0 és 5 százalék között változik, GDP-arányosan. A szakember úgy látja, a magyar gazdaság növekedése inkább a sáv aljára várható, míg idén és jövőre – köszönhetően a kiigazító lépéseknek – úgy tűnik, tartható a 3 százalék alatti hiány.
