Nem elégszik meg a kormány a brüsszeli elismeréssel

A kormány ezen a héten véglegesítette az új magyar adórendszert, kivezetve a korábbi átmeneti adónemeket az adózásból – közölte az NGM.

A kormány megerősítette, hogy 2013-ra tartja a 2,7 százalékos költségvetési hiánycélt. Az Európai Bizottság jövő évre adott pozitív előrejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzott deficiteljárás alól. Ennek érdekében a kormány a bizottság által jósolt 2,9 százalékos hiányt újabb intézkedésekkel biztonságosan 2,7 százalékra mérsékelte – olvasható az NGM által kiadott közleményben.

Összesen 90 milliárd forint államháztartási egyenleget javító lépésről döntött a kabinet, amiből 60 milliárd forint az egyenleg 0,2 százalékos javítását célozza, további 30 milliárd forintot a tartalékok emelésére fordít, amely összeg akkor használható fel, ha az Európai Bizottság az újabb intézkedések miatt rontaná a magyar gazdaság jövő évi növekedési előrejelzését – teszik hozzá. A kormány újabb döntéseiről jövő hét elején levélben tájékoztatja a bizottságot és az unió pénzügyminiszteri tanácsát – zárul a közlemény.

Költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta pénteken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar–szlovák gazdasági fórumán Budapesten. Robert Fico az eseményen arról beszélt: erősíteni kell az együttműködést Magyarország és Szlovákia között.

Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán

A miniszterelnök szerint az EU múlt heti országjelentése közvetlenül arról is szól, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Orbán Viktor azonban – mint azt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta – továbbra is megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval.

A „világ különböző sarkaiból” érkező nyomás azonban – például a bankadó és a multinacionális vállalatokat terhelő adók csökkentésére – még mindig érezhető, ám a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy a válság terheit méltányosan kell szétosztani – magyarázta Orbán Viktor, majd a tranzakciós illetékre utalva jelezte, mindent megtesznek, hogy a bankok ne hárítsák ezt a terhet az ügyfelekre, de ha mégis megteszik, „megkeressük az eszközöket, hogy ez ne fordulhasson elő”. Úgy véli, a magyar gazdaságpolitika – a munkahelyvédelmi akciótervvel – megteremti a növekedés alapjait, „ezért Magyarországon a következő évben lesz növekedés”.

Nyílt politikai harc

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bizottság ajánlásának teljesítésére előbb október 5-én jelentett be egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én egy újabb, 367 milliárdosat. Az első bejelentéskor még azt is lebegtette Brüsszel, hogy kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen. „Ennek valamilyen érzelmi alapja van, ugyanis mi vagyunk az egyetlen uniós tagország, melynek nem hiszi el az EU, hogy 3 százalék alatt képes tartani a költségvetési hiányt” – vélekedett már a második kiigazításkor a tárcavezető. A 764 milliárdos összeget a kormány a multicégekre hárította, Brüsszel viszont ezt nem tartotta elegendő lépésnek, kételkedve abban, hogy annyival nő majd jövőre a magyar gazdaság, mint amennyivel a kormány számol.

Az biztos volt, hogy ha Brüsszel nem fogadja el a hazai számokat, akkor a magyar kormány arra kéri a bizottságot, hogy ők mondják meg, mekkora összegre van szükség a három százalék alatti hiány teljesítéséhez. Mivel az egyik lépés az emelt összegű bankadó, korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a multik az EB-nél lobbiznak azért, hogy enyhítsenek a szigoron hazánkkal szemben. Ezt a helyzetet oldotta fel végül a bizottság szerdai bejelentése, mellyel az uniós testület hosszú harc végére tett pontot.

Már nem az első visszakozás

Az Európai Bizottság korábban – hogy nehogy presztízsveszteséget szenvedjen el – a számok hatására szintén engedményekre kényszerült, májusban José Manuel Barroso javasolta, hogy oldják fel Magyarország vonatkozásában a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést. A túlzottdeficit-eljárás ügye a jövő év első felében kerülhet majd terítékre, amikor már látszanak a konkrét számok a 2012-es és 2013-as esztendőről.

Balosok

A jelenlegi Európai Bizottságon belül döntően baloldali kötődésű emberek foglalnak helyet, akik természetesen semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek.

A felhatalmazás kapcsán Olli Rehn pénzügyi biztos egy kiváló példa, mivel még egy iskolaszéki választáson sem indult soha, vagy éppen Andor László, akinek munkájáról szintén nem mondhattak véleményt egyszer sem a magyar választók. Joaquín Almunia baloldali elfogultsága pedig 2006-ban lett mindenki előtt nyilvánvaló, mert egyszer sem helyezett kilátásba szankciókat a Gyurcsány-kormány ellen, miközben a költségvetés hiánya bőven kilenc százalék fölött volt.

Tizenhét uniós tagországnál volt 2011-ben 3 százaléknál nagyobb a GDP-arányos államháztartási hiány: Írország (13,4 százalék), Görögország és Spanyolország (mindkettő 9,4 százalék), az Egyesült Királyság (7,8 százalék), Szlovénia (6,4 százalék), Ciprus (6,3 százalék), Litvánia és Románia (egyaránt 5,5 százalék), Franciaország (5,2 százalék), Lengyelország (5 százalék), Szlovákia (4,9 százalék), Hollandia (4,5 százalék), Portugália (4,4 százalék), Olaszország (3,9 százalék), Belgium (3,7 százalék), Lettország (3,4 százalék) és a Cseh Köztársaság (3,3 százalék).

Magyarország államadóssága az elmúlt két évben csökkent, miközben az Európai Unió országaiban a mutató emelkedett, a GDP-hez viszonyított 77,7 százalékos államadósság-rátával az unió középmezőnyébe tartozik az ország. Hazánk adósságrátája elmarad a teljes uniót számba vevő 84,9 százalékos és az eurózóna 90 százalékos értékétől, a visegrádi országok között az első helyen áll. A legeladósodottabb országok az unióban: Görögország 144,3 százalékkal, Olaszország 126,1 százalékkal, Portugália 117,5 százalékkal. A legkevésbé eladósodottak: Észtország 7,3 százalékos, Bulgária 16,5 százalékos és Luxemburg 20,9 százalékos GDP-hez viszonyított államadóssággal.