A kormány által októberben bejelentett, összességében több mint 764 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéssorozat nettó hatása a GDP 1,5 százalékára, azaz mintegy 420 milliárd forintra tehető – közölte becslését az Európai Bizottság szerdán.
Az Orbán-kormány növekedési prognózisát lényegében helybenhagyva az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon, de évről évre nő a deficit. A bizottság által készített gazdasági elemzés értékelése szerint idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány – szerepel a brüsszeli testület szerdán közzétett őszi prognózisában. Magyarország GDP-je 2012-ben 1,2 százalékkal esik vissza, 2013-ban 0,3 százalékkal, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal bővül majd az Európai Bizottság előrejelzése szerint.
Növekvő foglalkoztatottság és fogyasztás
Az Európai Bizottság szerint negatív és pozitív irányban is hatnak kockázatok a növekedési kilátásokra. Egyrészt a szigorúbb költségvetési politika még lassabb növekedéshez vezethet, míg kedvezőbb munkaerő-piaci fejlemények mellett nőhet a lakossági fogyasztás, ami kedvező hatással lehet a GDP-re. A szervezet szerint a munkaerő-piaci körülmények enyhén javulnak. A kormányzati intézkedések hatására folyamatosan nő a munkaerő-piaci aktivitási ráta. Mindezek ellenére a munkanélküliek aránya várhatóan nem változik, míg a foglalkoztatás folyamatosan nő.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, ami egy hosszú harc eredménye. Úgy látja, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.
Az EU szerdai országjelentése nyílt elismerése annak, hogy a magyar kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv beváltja majd a hozzá fűzött várakozásokat – mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerda este.
A bejelentés tulajdonképpen az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerének tekinthető, aminek köszönhetően kikerülhetünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Mint az mno.hu megírta: gyakorlatilag túszul ejtette az Orbán-kormány az Európai Bizottságot, mivel ha elfogadják a 2013-ra szóló három százalék alatti hiánycélt, akkor Brüsszel lényegesen kisebb befolyást gyakorolhat a magyar gazdaságpolitikára.
Nyílt politikai harc
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bizottság ajánlásának teljesítésére előbb október 5-én jelentett be egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én egy újabb, 367 milliárdosat. Az első bejelentéskor még azt is lebegtette Brüsszel, hogy kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen. „Ennek valamilyen érzelmi alapja van, ugyanis mi vagyunk az egyetlen uniós tagország, melynek nem hiszi el az EU, hogy 3 százalék alatt képes tartani a költségvetési hiányt” – vélekedett már a második kiigazításkor a tárcavezető. A 764 milliárdos összeget a kormány a multicégekre hárította, Brüsszel viszont ezt nem tartotta elegendő lépésnek, kételkedve abban, hogy annyival nő majd jövőre a magyar gazdaság, mint amennyivel a kormány számol.
Az biztos volt, hogy ha Brüsszel nem fogadja el a hazai számokat, akkor a magyar kormány arra kéri a bizottságot, hogy ők mondják meg, mekkora összegre van szükség a három százalék alatti hiány teljesítéséhez, valamint azt is kilátásba helyezte, az esetleges pluszösszegeket Orbán Viktor honnan fogja előteremteni. Mivel az egyik lépés az emelt összegű bankadó, korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a multik az EB-nél lobbiznak azért, hogy enyhítsenek a szigoron hazánkkal szemben. Ezt a helyzetet oldotta fel végül a bizottság szerdai bejelentése, mellyel az uniós testület hosszú harc végére tett pontot.
Már nem az első visszakozás
Az Európai Bizottság korábban – hogy nehogy presztízsveszteséget szenvedjen el – a számok hatására szintén engedményekre kényszerült, májusban José Manuel Barroso javasolta, hogy oldják fel Magyarország vonatkozásában a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést. A túlzottdeficit-eljárás ügye a jövő év első felében kerülhet majd terítékre, amikor már látszanak a konkrét számok a 2012-es és 2013-as esztendőről.
Balosok
A jelenlegi Európai Bizottságon belül döntően baloldali kötődésű emberek foglalnak helyet, akik természetesen semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek.
A felhatalmazás kapcsán Olli Rehn pénzügyi biztos egy kiváló példa, mivel még egy iskolaszéki választáson sem indult soha, vagy éppen Andor László, akinek munkájáról szintén nem mondhattak véleményt egyszer sem a magyar választók. Joaquín Almunia baloldali elfogultsága pedig 2006-ban lett mindenki előtt nyilvánvaló, mert egyszer sem helyezett kilátásba szankciókat a Gyurcsány-kormány ellen, miközben a költségvetés hiánya bőven kilenc százalék fölött volt.
Tizenhét bűnös van az EU-ban, mi nem
Tizenhét uniós tagországnál volt 2011-ben 3 százaléknál nagyobb a GDP-arányos államháztartási hiány: Írország (13,4 százalék), Görögország és Spanyolország (mindkettő 9,4 százalék), az Egyesült Királyság (7,8 százalék), Szlovénia (6,4 százalék), Ciprus (6,3 százalék), Litvánia és Románia (egyaránt 5,5 százalék), Franciaország (5,2 százalék), Lengyelország (5 százalék), Szlovákia (4,9 százalék), Hollandia (4,5 százalék), Portugália (4,4 százalék), Olaszország (3,9 százalék), Belgium (3,7 százalék), Lettország (3,4 százalék) és a Cseh Köztársaság (3,3 százalék).
Magyarország államadóssága az elmúlt két évben csökkent, miközben az Európai Unió országaiban a mutató emelkedett, a GDP-hez viszonyított 77,7 százalékos államadósság-rátával az unió középmezőnyébe tartozik az ország. Hazánk adósságrátája elmarad a teljes uniót számba vevő 84,9 százalékos és az eurózóna 90 százalékos értékétől, a visegrádi országok között az első helyen áll. A legeladósodottabb országok az unióban: Görögország 144,3 százalékkal, Olaszország 126,1 százalékkal, Portugália 117,5 százalékkal. A legkevésbé eladósodottak: Észtország 7,3 százalékos, Bulgária 16,5 százalékos és Luxemburg 20,9 százalékos GDP-hez viszonyított államadóssággal.
