Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság friss gazdasági prognózisát, amelyben a hazánkkal kapcsolatos kilátások a szokottnál is nagyobb figyelmet kaphatnak. Abban az esetben, ha a jövő évre vonatkozó hiány kisebb lesz három százaléknál minden esélyünk megvan kikerülni a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól, amely óriási siker lenne a jelenlegi kormány számára, és mindenki előtt nyilvánvaló lenne, hogy az adóemelésen és a nyugdíjak csökkentésén kívül is van más út.
A kormány októberben két költségvetési kiigazítást is tett, összesen 764 milliárd forint értékben, csak hogy jövőre megszűnjön Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás. Ezt az összeget a kormány a multicégekre hárította, amelyek a korábbi évek legfőbb haszonélvezői voltak. Brüsszel viszont ezt nem tartja elegendőnek, kétli, hogy annyival nő majd jövőre a magyar gazdaság, mint amennyivel a kormány számol. Abban az esetben, ha Brüsszel nem fogadja el a hazai számokat, akkor a magyar kormány arra fogja kérni a bizottságot, hogy mondják meg ők, mekkora összegre van szükség a három százalék alatti hiány teljesítéséhez.
Orbán: Jöhet a bankadó emelése
A jobbközép kormány ebben az esetben négy területről fogja beszerezni a szükséges forrásokat. Erről a négy területről Orbán Viktor már korábban szót ejtett, akkor úgy fogalmazott: ha Brüsszel továbbra sem fogadja el a hiánycél tarthatóságát, akkor jöhet a bankadó és a közműadó megemelése, illetve az online szerencsejátékok megadóztatása. Ez az a mondat, ami világosan megmutatja azt a taktikát, amellyel gyakorlatilag túszul ejtette a kormány a bizottságot – amit jól bizonyít, hogy múlt hét szerdán már olyan információk jelentek meg, amelyek szerint a nagy európai bankok próbálják puhítani az EB-t, hogy ne legyen velünk túlzottan szigorú, ugyanis a miniszterelnök szavaiból arra következtetnek, hogy ha nem enged nekünk az EU, akkor annak megint ők isszák meg a levét.
Egyébként a 2010-ben hatalomra került kormány 2011-ben és várhatóan 2012-ben is teljesíti a három százalék alatti hiánycélt. A jobbközép kabinet ezzel kitört abból az ördögi körből, amit a korábbi szociálliberális kabinetek hagytak maguk után. 2006-ban például közel tíz százalék volt a költségvetési deficit, de akkor az EB semmilyen szankciót nem helyezett kilátásba a Gyurcsány-kormánnyal szemben. A szankciók egyébként akkor léptek életbe, amikor jobbközép kormány volt hatalmon.