Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság friss gazdasági prognózisát, amelyben a hazánkkal kapcsolatos kilátások a szokottnál is nagyobb figyelmet kaphatnak. Abban az esetben, ha a jövő évre vonatkozó hiány kisebb lesz három százaléknál minden esélyünk megvan kikerülni a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól, amely óriási siker lenne a jelenlegi kormány számára, és mindenki előtt nyilvánvaló lenne, hogy az adóemelésen és a nyugdíjak csökkentésén kívül is van más út.
A kormány októberben két költségvetési kiigazítást is tett, összesen 764 milliárd forint értékben, csak hogy jövőre megszűnjön Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás. Ezt az összeget a kormány a multicégekre hárította, amelyek a korábbi évek legfőbb haszonélvezői voltak. Brüsszel viszont ezt nem tartja elegendőnek, kétli, hogy annyival nő majd jövőre a magyar gazdaság, mint amennyivel a kormány számol. Abban az esetben, ha Brüsszel nem fogadja el a hazai számokat, akkor a magyar kormány arra fogja kérni a bizottságot, hogy mondják meg ők, mekkora összegre van szükség a három százalék alatti hiány teljesítéséhez.
Orbán: Jöhet a bankadó emelése
A jobbközép kormány ebben az esetben négy területről fogja beszerezni a szükséges forrásokat. Erről a négy területről Orbán Viktor már korábban szót ejtett, akkor úgy fogalmazott: ha Brüsszel továbbra sem fogadja el a hiánycél tarthatóságát, akkor jöhet a bankadó és a közműadó megemelése, illetve az online szerencsejátékok megadóztatása. Ez az a mondat, ami világosan megmutatja azt a taktikát, amellyel gyakorlatilag túszul ejtette a kormány a bizottságot – amit jól bizonyít, hogy múlt hét szerdán már olyan információk jelentek meg, amelyek szerint a nagy európai bankok próbálják puhítani az EB-t, hogy ne legyen velünk túlzottan szigorú, ugyanis a miniszterelnök szavaiból arra következtetnek, hogy ha nem enged nekünk az EU, akkor annak megint ők isszák meg a levét.
Egyébként a 2010-ben hatalomra került kormány 2011-ben és várhatóan 2012-ben is teljesíti a három százalék alatti hiánycélt. A jobbközép kabinet ezzel kitört abból az ördögi körből, amit a korábbi szociálliberális kabinetek hagytak maguk után. 2006-ban például közel tíz százalék volt a költségvetési deficit, de akkor az EB semmilyen szankciót nem helyezett kilátásba a Gyurcsány-kormánnyal szemben. A szankciók egyébként akkor léptek életbe, amikor jobbközép kormány volt hatalmon.
Magyarország államadóssága az elmúlt két évben csökkent, miközben az Európai Unió országaiban a mutató emelkedett, a GDP-hez viszonyított 77,7 százalékos államadósság-rátával az unió középmezőnyébe tartozik az ország. Hazánk adósságrátája elmarad a teljes uniót számba vevő 84,9 százalékos és az eurózóna 90 százalékos értékétől, a visegrádi országok között az első helyen áll. A legeladósodottabb országok az unióban: Görögország 144,3 százalékkal, Olaszország 126,1 százalékkal, Portugália 117,5 százalékkal. A legkevésbé eladósodottak: Észtország 7,3 százalékos, Bulgária 16,5 százalékos és Luxemburg 20,9 százalékos GDP-hez viszonyított államadóssággal.
Egy éve a legalacsonyabb aukciós hozamon, de a másodpiaci hozam felett értékesített a szokásosnál magasabb meghirdetett összegben 3 hónapos diszkont kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kedden. Ez is világosan mutatja, hogy az ország stabilan finanszírozható és kitart a külföldi befektetők bizalma. Mint arról az MNO korábban beszámolt, a lakosság kezében lévő magyar állampapírok állománya névértéken számítva meghaladja az ezermilliárd forintot.
Tizenhét uniós tagországnál volt 2011-ben 3 százaléknál nagyobb a GDP-arányos államháztartási hiány: Írország (13,4 százalék), Görögország és Spanyolország (mindkettő 9,4 százalék), az Egyesült Királyság (7,8 százalék), Szlovénia (6,4 százalék), Ciprus (6,3 százalék), Litvánia és Románia (egyaránt 5,5 százalék), Franciaország (5,2 százalék), Lengyelország (5 százalék), Szlovákia (4,9 százalék), Hollandia (4,5 százalék), Portugália (4,4 százalék), Olaszország (3,9 százalék), Belgium (3,7 százalék), Lettország (3,4 százalék) és a Cseh Köztársaság (3,3 százalék).
