Hatalmas siker: 1000 milliárd fölött a lakossági állomány

A lakosság kezében lévő magyar állampapírok állománya névértéken számítva meghaladja az ezermilliárd forintot.

Az év eleje óta augusztus végéig – a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint ekkor érte el az állomány az ezermilliárdot – 35 százalékkal nőtt a lakossági állampapír-állomány. A növekedés motorját a kifejezetten lakosságnak szánt papírok – Kamatozó Kincstárjegy, Féléves Kincstárjegy, Prémium Magyar Államkötvény és Kincstári Takarékjegy – adták, miközben az egyéb állampapírok, a diszkont kincstárjegy és államkötvény állománya csökkent ez idő alatt. A lakossági papírok nyolchavi növekménye közel 300 milliárd forint volt, az egyéb állampapíroknál 37 milliárd forint volt a csökkenés.

Az 1060 milliárdot súrolja
 

Augusztus vége óta a lakossági állampapírok állománya tovább nőtt: az ÁKK legfrissebb, október 8-ai adatai szerint névértékük elérte a 828 milliárd forintot, így az év elejétől számítva 75 százalékos az állomány növekedése. Az egyéb állampapírokkal együtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány október elején már megközelítette az 1060 milliárd forintot.

Az egyéb állampapírokon belül a lakosság kezében lévő devizaalapú magyar állampapírok állománya is jelentősen nőtt idén: tavaly év végén forintban kimutatva 39 milliárd volt piaci értéken, az idén augusztus végére pedig 65 milliárd forintra emelkedett. Ez a 67 százalékos mértékű növekedés mutatja, hogy a lakosság érdeklődik a devizában denominált magyar állampapírok iránt is – egyebek közt ezzel indokolta az új Prémium Euró Magyar Államkötvény kibocsátását Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a kötvényt bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.

A kormány sikerre vitte a tervet

Borbély beszélt arról is, hogy a kormány az év elején fogalmazta meg azt a szándékot, hogy növelni kívánja a lakosság állampapír-állományát. Az államadósság-kezelő a program indulásakor azt a célt tűzte ki, hogy a nagy mennyiségű készpénz és látra szóló betét rovására kívánja ezt elérni. A lakossági megtakarítások 2012. első félévi alakulása azt mutatja, hogy a terv sikeres volt.

A bankbetétek állománya növekedett

A vezérigazgató-helyettes ismertette, hogy a készpénz és a látra szóló betétek állománya közel 240 milliárd forinttal csökkent az első félévben. Ezzel párhuzamosan nőtt a bankbetétek állománya: a belföldi betéteké 100 milliárd, a külföldi bankbetéteké pedig 65 milliárd forinttal.

A lakosság kezében lévő állampapír-állomány ez idő alatt mintegy 165 milliárd forinttal emelkedett. Kismértékben, 28 milliárd forinttal nőtt a részvényállomány is, viszont a befektetésijegy-állomány 76 milliárd forinttal csökkent. Borbély hozzátette, hogy ez az állományváltozás a végtörlesztés idején történt, amikor a lakosság jelentős mennyiségű forrását fordította arra, hogy a meglévő devizahitelei egy részét visszafizesse.

– Augusztusban 53,2 milliárd forintért, az év eleje óta pedig csaknem 300 milliárd forintért vásároltak a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint. A lakossági állampapírok teljes állománya augusztus végén 771,1 milliárd forint volt, ebből a 2012. évi növekmény 298,4 milliárd forintot tett ki.

– Szeptemberben a lakosságnak szánt állampapírokból 36,8 milliárd forintért, az év eleje óta pedig 335 milliárd forintért vásároltak az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai alapján.

– A költségvetés és az államadósság finanszírozásának szempontjából mindegy, hogy az állampapírokat kik veszik meg, a lényeg, hogy minél olcsóbb legyen a finanszírozás. Ugyanakkor az, hogy a lakossági állampapírok aránya jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, mindenképpen pozitív, mert stabilabb forrást jelent. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője korábban az MNO-nak elmondta, hogy „a lakosság kevésbé ugrál ki-be”, mint egyes intézményi befektetők a világpiaci rezdülésekre reagálva.

– Az állampapírok lakossági felvásárlása, valamint a hozamok csökkenése kapcsán egyre több elemzői vélemény szerint nem biztos, hogy az országnak szüksége van az IMF-megállapodásra. Ennek kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő a Népszabadság szeptember 15-ei számában úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások elhúzódásának egyetlenegy oka lehet, hogy Magyarország túl jó a számai alapján. Az ország finanszírozhatósága kapcsán Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, még egy jó ideig finanszírozni lehet a piacokról az országot, de ez a nemzetközi befektetői hangulat függvénye.