Hatalmas siker: 1000 milliárd fölött a lakossági állomány

A lakosság kezében lévő magyar állampapírok állománya névértéken számítva meghaladja az ezermilliárd forintot.

NT
2012. 10. 11. 16:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az év eleje óta augusztus végéig – a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint ekkor érte el az állomány az ezermilliárdot – 35 százalékkal nőtt a lakossági állampapír-állomány. A növekedés motorját a kifejezetten lakosságnak szánt papírok – Kamatozó Kincstárjegy, Féléves Kincstárjegy, Prémium Magyar Államkötvény és Kincstári Takarékjegy – adták, miközben az egyéb állampapírok, a diszkont kincstárjegy és államkötvény állománya csökkent ez idő alatt. A lakossági papírok nyolchavi növekménye közel 300 milliárd forint volt, az egyéb állampapíroknál 37 milliárd forint volt a csökkenés.

Az 1060 milliárdot súrolja

Augusztus vége óta a lakossági állampapírok állománya tovább nőtt: az ÁKK legfrissebb, október 8-ai adatai szerint névértékük elérte a 828 milliárd forintot, így az év elejétől számítva 75 százalékos az állomány növekedése. Az egyéb állampapírokkal együtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány október elején már megközelítette az 1060 milliárd forintot.


Az egyéb állampapírokon belül a lakosság kezében lévő devizaalapú magyar állampapírok állománya is jelentősen nőtt idén: tavaly év végén forintban kimutatva 39 milliárd volt piaci értéken, az idén augusztus végére pedig 65 milliárd forintra emelkedett. Ez a 67 százalékos mértékű növekedés mutatja, hogy a lakosság érdeklődik a devizában denominált magyar állampapírok iránt is – egyebek közt ezzel indokolta az új Prémium Euró Magyar Államkötvény kibocsátását Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a kötvényt bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.

A kormány sikerre vitte a tervet

Borbély beszélt arról is, hogy a kormány az év elején fogalmazta meg azt a szándékot, hogy növelni kívánja a lakosság állampapír-állományát. Az államadósság-kezelő a program indulásakor azt a célt tűzte ki, hogy a nagy mennyiségű készpénz és látra szóló betét rovására kívánja ezt elérni. A lakossági megtakarítások 2012. első félévi alakulása azt mutatja, hogy a terv sikeres volt.

A bankbetétek állománya növekedett

A vezérigazgató-helyettes ismertette, hogy a készpénz és a látra szóló betétek állománya közel 240 milliárd forinttal csökkent az első félévben. Ezzel párhuzamosan nőtt a bankbetétek állománya: a belföldi betéteké 100 milliárd, a külföldi bankbetéteké pedig 65 milliárd forinttal.

A lakosság kezében lévő állampapír-állomány ez idő alatt mintegy 165 milliárd forinttal emelkedett. Kismértékben, 28 milliárd forinttal nőtt a részvényállomány is, viszont a befektetésijegy-állomány 76 milliárd forinttal csökkent. Borbély hozzátette, hogy ez az állományváltozás a végtörlesztés idején történt, amikor a lakosság jelentős mennyiségű forrását fordította arra, hogy a meglévő devizahitelei egy részét visszafizesse.

Augusztusban 53,2 milliárd forintért, az év eleje óta pedig csaknem 300 milliárd forintért vásároltak a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint. A lakossági állampapírok teljes állománya augusztus végén 771,1 milliárd forint volt, ebből a 2012. évi növekmény 298,4 milliárd forintot tett ki.

Szeptemberben a lakosságnak szánt állampapírokból 36,8 milliárd forintért, az év eleje óta pedig 335 milliárd forintért vásároltak az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai alapján.

– A költségvetés és az államadósság finanszírozásának szempontjából mindegy, hogy az állampapírokat kik veszik meg, a lényeg, hogy minél olcsóbb legyen a finanszírozás. Ugyanakkor az, hogy a lakossági állampapírok aránya jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, mindenképpen pozitív, mert stabilabb forrást jelent. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője korábban az MNO-nak elmondta, hogy „a lakosság kevésbé ugrál ki-be”, mint egyes intézményi befektetők a világpiaci rezdülésekre reagálva.

– Az állampapírok lakossági felvásárlása, valamint a hozamok csökkenése kapcsán egyre több elemzői vélemény szerint nem biztos, hogy az országnak szüksége van az IMF-megállapodásra. Ennek kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő a Népszabadság szeptember 15-ei számában úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások elhúzódásának egyetlenegy oka lehet, hogy Magyarország túl jó a számai alapján. Az ország finanszírozhatósága kapcsán Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, még egy jó ideig finanszírozni lehet a piacokról az országot, de ez a nemzetközi befektetői hangulat függvénye.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.