Az ÁKK szerdán közleményben tudatta, hogy a lakossági állampapírok teljes állománya szeptember végén 808 milliárd forint volt, ebből a 2012. évi növekmény 335,3 milliárd forint. A kamatozó kincstárjegyek állománya 25,3 milliárddal, az inflációkövető prémium államkötvényeké 5,3 milliárd forinttal emelkedett, az egy- és kétéves kincstári takarékjegyekből 5,5 milliárd, míg a féléves kincstárjegyből közel 0,9 milliárdnyi kelt el az év kilencedik hónapjában.
Az első kilenchavi 335,3 milliárd forintnyi növekményből a kamatozó kincstárjegyek állományára 239,5 milliárd, míg az egy- és kétéves kincstári takarékjegyek együttes állományára 42,2 milliárd forint jut. Az inflációkövető prémium magyar államkötvény ebből további 45,2 milliárdot tett ki. Az új féléves kincstárjegyből összesen 8,5 milliárdnyit értékesítettek a termék piaci bevezetése óta eltelt öt hónapban.
Pozitív
A költségvetés és az államadósság finanszírozásának szempontjából mindegy, hogy az állampapírokat kik veszik meg, a lényeg, hogy minél olcsóbb legyen a finanszírozás. Ugyanakkor az, hogy a lakossági állampapírok aránya jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, mindenképpen pozitív, mert stabilabb forrást jelent. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője korábban az mno.hu-nak elmondta, hogy „a lakosság kevésbé ugrál ki-be”, mint egyes intézményi befektetők a világpiaci rezdülésekre reagálva.
3000 milliárd forintnyi bevételhez jutott az államkassza azzal, hogy eddig még nem jött létre az IMF-megállapodás. Ezt Giró-Száz András mondta a Duna Televízió Közbeszéd című, szeptember 13-i adásában. A kormányszóvivő szerint ugyanis a valutaalap nem engedte volna meg a kabinetnek, hogy bevezessék a bankadót vagy a szektoriális adót, illetve a végtörlesztést és az árfolyamgátat sem.
Jók a számok
Az állampapírok lakossági felvásárlása, valamint a hozamok csökkenése kapcsán egyre több elemzői vélemény szerint nem biztos, hogy az országnak szüksége van az IMF-megállapodásra. Ennek kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő a Népszabadság szeptember 15-i számában úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások elhúzódásának egyetlenegy oka lehet, hogy Magyarország túl jó a számai alapján. Az ország finanszírozhatósága kapcsán Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, még egy jó ideig finanszírozni lehet a piacokról az országot, de ez a nemzetközi befektetői hangulat függvénye.
