Az ÁKK szerdai közleménye szerint a lakossági állampapírok teljes állománya augusztus végén 771,1 milliárd forint volt, ebből a 2012. évi növekmény 298,4 milliárd forintot tesz ki. Az idén az első nyolc hónapban a lakossági befektetők 214,2 milliárd forintért vásároltak kamatozó kincstárjegyet, míg az egy- és kétéves kincstári takarékjegyekre 36,6 milliárd forintot költöttek. Az inflációkövető prémium magyar államkötvényből 39,9 milliárd forintért jegyeztek a háztartások. Az új féléves kincstárjegyből összesen 7,7 milliárd forintnyi kelt el a termék piaci bevezetése óta eltelt három hónapban.
Augusztusban 53,2 milliárd volt a lakossági állampapír-állomány növekménye. A kamatozó kincstárjegyek mennyisége 40,7 milliárd forinttal emelkedett, az inflációkövető prémium államkötvényeké 5,7 milliárd forinttal, az egy- és kétéves kincstári takarékjegyeké 5,5 milliárd forinttal nőtt. A féléves kincstárjegyekből 1,4 milliárdnyi kelt el augusztusban.
Stabilabb finanszírozás
A költségvetés és az államadósság finanszírozásának szempontjából mindegy, hogy az állampapírokat kik veszik meg, a lényeg, hogy minél olcsóbb legyen a finanszírozás. Ugyanakkor azzal, hogy a lakossági állampapírok aránya jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, mindenképpen pozitív, mert stabilabb forrást jelent. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője szerint „a lakosság kevésbé ugrál ki-be”, mint egyes intézményi befektetők a világpiaci rezdülésekre reagálva.
Az elemző kiemelte, hogy a lakosság közvetve akkor is „befektet”, amikor pénzét kereskedelmi bankoknál helyezi el betétként, ugyanis a bankok is vásárolnak állampapírokat.
A brutális mértékű államadóssággal rendelkező Olaszországban – a GDP mintegy 120,1 százaléka az adósságállomány jelentős része az olasz állampolgárok kezében van. Ezért tudja adósságállományát folyamatosan refinanszírozni a déli állam, mert az olasz polgárok is tudják, hogy az állam jó adós. Többek között ennek köszönhette eddig Olaszország azt is, hogy nem jutott Spanyolország sorsára, ahol folyamatosan nő a munkanélküliek száma, valamint a bankszektor is mentőcsomagra szorult.
„Az mindenképpen pozitívum, hogy az ÁKK a refinanszírozásban jóval előrébb tart, mint azt tervezte korábban” – tette hozzá Kondrát, aki szerint mintegy 400 milliárd forinttal több forint alapú forrást vontak be eddig, mint azt korábban tervezték. A többletforrásnak köszönhető az is, hogy az ÁKK-nak eleddig nem volt rákényszerülve arra, hogy devizakötvényt bocsásson ki.
