Az Európai Bizottság november 7-i országjelentését értékelve – amely szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a növekedés pedig 0,3 százalék – úgy fogalmazott: a magyar gazdaság pénzügyi szempontból Európa egyik leginkább rendben lévő gazdasága, a kormány pedig régóta várta, hogy erőfeszítéseit, a tehermegosztás politikáját elismerjék.
Érdekes helyzetbe került az IMF
„Lehet megállapodás, de nem csak rajtunk múlik. A szerdai döntés bizonyosan érdekes helyzetbe hozza az IMF-et” – mondta el Varga Mihály tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodással kapcsolatban november 8-án. Varga szerint Magyarország tudja magát finanszírozni. „Jövőre 6 milliárd eurós finanszírozási igényünk van, ami nem tekinthető magasnak. Ha azonban az elefántok lelegelik a piacot, az megnehezítheti Magyarország helyzetét. Én bízom benne, hogy lesz megállapodás” – fejtette ki. Ismert, november 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.
Pár napja a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter kijelentette: a kormány bízik benne, hogy még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal.
A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken egyelőre sem az IMF/EU-hitel összegéről, sem formájáról nem született megállapodás, jelenleg az álláspontok rögzítése történik – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
A válság terheit méltányosan kell szétosztani
A „világ különböző sarkaiból” érkező nyomás azonban – például a bankadó és a multinacionális vállalatokat terhelő adók csökkentésére – még mindig érezhető, ám a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy a válság terheit méltányosan kell szétosztani – magyarázta Orbán Viktor, majd a tranzakciós illetékre utalva jelezte, mindent megtesznek, hogy a bankok ne hárítsák ezt a terhet az ügyfelekre, de ha mégis megteszik, „megkeressük az eszközöket, hogy ez ne fordulhasson elő”. Úgy véli, a magyar gazdaságpolitika – a munkahelyvédelmi akciótervvel – megteremti a növekedés alapjait, „ezért Magyarországon a következő évben lesz növekedés”.
A miniszterelnök szerint az országjelentés indirekt módon arról is szólt, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Hozzátette ugyanakkor, ő szeretné, ha lenne megállapodás az IMF-fel és az EU-val, és úgy látja, közel is a megegyezés. „Azért javaslom, hogy Magyarország továbbra is tárgyaljon az IMF-fel, mert nehéz idők fognak jönni Európában ( ), és nekünk jó volna, ha egy biztonsági védőhálónk lenne. De való igaz, ilyen relatíve jó helyzetben lévő, pénzügyileg stabil ország nem szokott IMF-hitelért folyamodni, és kapni sem szokott” – mondta.
Kétharmados törvény lesz az új földtörvény
Az interjúban bejelentette egyúttal, hogy kétharmados, azaz minősített többséget igénylő jogszabály lesz az új földtörvény. Azt mondta, a kabinet az erről szóló döntését a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) javaslatára hozta meg. Arra a kérdésre, hogy a törvény miatt Magyarország nem nyit-e újabb frontot az uniós bírósággal, a kormányfő azt válaszolta: „szerintem nem nyitunk, de majd meglátjuk, ha nyitunk is, majd jól megnyerjük azt a csatát is”.
Az új földtörvénnyel Magyarország azokhoz az uniós tagállamokhoz csatlakozik, amelyekben nem sértik az EU-s jogot, mégis az a helyzet alakult ki, hogy a helyi gazdák a földek kizárólagos tulajdonosai – magyarázta Orbán Viktor, jelezve azt is, hogy a nagybirtokot korlátozó irányba mozdítják a magyar mezőgazdaságot, és a jövőben azok tudnak termőföldhöz jutni, akik ténylegesen gazdálkodnak vele. Ez egy forradalmi változás, egy 100-130 éves nagy vitát zár le – jegyezte meg.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter.
Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Fazekas Sándor az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán „vannak viták és eltérő nézetek”, bízik benne, hogy azt végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – tette hozzá a politikus.
A zsebszerződésekről szólva közölte: „Jöhet ide az Európai Unió vagy akárki, de törvénytelenül szerzett dolog vagy törvénytelenül létrejött szerződés semmilyen későbbi változás révén nem válik törvényessé. Tehát azt a földet vissza kell adni! Nehéz dolog, dzsungelharc, de a magyar jogalkotó megtalálta a szükséges eszközöket” – mondta.
Orbán: Új korszakba léptünk
A rádióinterjúban érintették az új választási eljárási törvényjavaslatot is, amellyel kapcsolatban a kritikákra a miniszterelnök úgy reagált: „jókat mosolygok ezeken a vitákon, mert nyilvánvaló”, hogy a mostani választási rendszer fenntartása a Fidesznek lenne a leginkább érdeke, hiszen a jelenlegi kormánypárt a hatályos szabályokkal kétharmados győzelmet aratott 2010-ben. A választási eljárás rendszerét viszont azért kell újraszabályozni, mert „új korszakba léptünk”, például a 2014-től már kisebb parlamenttel vagy a külföldön élő magyarok választójogával – fejtette ki.
Remekül teljesített a magyar gazdaság
Orbán Viktor szólt az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalásáról is, közölve: az ötezres lélekszámnál kisebb települések adósságának idei teljes mértékű rendezését az teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság remekül teljesített 2012-ben, és előállította az ehhez szükséges százmilliárd forintot. Hozzáfűzte, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések esetében 2013 közepéig minden érintettel egyenként megállapodnak.
