A mindent lelegelő elefántok veszélyeztethetik Magyarországot

Magyarország az elmúlt két évben komoly kiigazítást hajtott végre, elkerültünk a veszélyzónától, de még nem értünk el a veszélymentes zónába.

Varga előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikai döntései és a mostani európai bizottsági döntés miképp értelmezhető. „Ez a döntés bizonyosan mérföldkőnek tekinthető” – fogalmazott a miniszter. Helyzetértékelésként a miniszter elmondta, hogy Magyarország nyolc éve van túlzottdeficit-eljárás alatt, azaz az államháztartási hiány hosszú időn keresztül meghaladta a kritikus szintet. Az EU országainak nagy része akkor került ilyen helyzetbe, amikor beütött a válság. Nálunk nem ez volt a helyzet – mondta Varga, aki szerint a problémát az jelenti, hogy az EU válsága kikényszerít intézkedéseket a brüsszeli intézményekből. A magyar kormánynak már 2010-ben sem volt választási lehetősége az egyensúly és a növekedés között – vélekedett.

Az EU szerdai országjelentése nyílt elismerése annak, hogy a magyar kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv beváltja majd a hozzá fűzött várakozásokat – mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője aznap este.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint pedig az országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, ami egy hosszú harc eredménye. Úgy látja, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.

Orbán Viktor szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentése azt mutatja, hogy sikeres a magyar gazdaság megújításának több innovatív, nem ortodox eszközt is tartalmazó modellje.

Az államháztartási hiány három oka

A magyar államháztartási hiánynak három lényeges oka van: az állam mérete, az állam eladósodottsága és a növekedési lehetőségek beszűkülése. „Az állam egyre több pénzt vont el, miközben a megtermelt jövedelemnek csak 37-43 százalékát kellene optimális esetben elvonnia” – tette hozzá a miniszter.

„Az Állami Számvevőszéknek volt egy kitűnő anyaga az eladósodásról. Az bizonyos, hogy amikor egy ország lakossága egy másik ország devizájában adósodik el, akkor valami nagy probléma van – mondta Varga. – Az emberek normakövetők. Ha azt látják, hogy egy állam eladósodik, akkor ez meghatározza az ő viselkedésüket is” – fejtette ki a miniszter.

„A pénzügyi válság elkerülésére fiskális szigort vezettünk be, és a fenntarthatóság irányába is tettünk lépéseket. A tartós növekedéshez meg kell tartani a fiskális szigort, az államadósság fenntarthatóságát biztosítani kell, a mikrogazdasági feltételrendszer változásait pedig csökkenteni szükséges” – fejtette ki előadásában a miniszter.

Magyarországon van tere a takarékosságnak

Varga kifejtette, hogy Magyarországon az államigazgatás dologi kiadásai nemzetközi összevetésben magasak, itt van tere a takarékosságnak. Elmondta: a magyar oktatási rendszerben jelentősek a társadalmi és területi különbségek, vannak kimagaslóan jó, illetve a kitörési lehetőségeket biztosító és nem biztosító intézmények. Ez részben az önkormányzati rendszerből adódik – mondta a miniszter. A felsőoktatásban a tanulók létszámának növekedését nem követte a végzettek számának növekedése. „El fogunk jutni oda, hogy a diákok maguk döntik el, hogy melyik felsőoktatási intézményt tartják fenn és melyiket nem. Ez a folyamat elindult, és erre szükség is van” – tette hozzá Varga. Az adózással kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon torz az adórendszer eloszlása, kiemelkedően sokan vallanak be ugyanis a minimálbér körüli jövedelmet.

„Ami Németországban történik, az Magyarországot is érinti. Ha a német mozdony nem teljesít, akkor a mi kocsink is lassabban döcög. A mai tudásunk szerint az is örömteli, ha a magyar gazdaság nem zsugorodik, hanem nő. Az év eleji CDS-felár 700 pont feletti szintről mostanra 300 pont körüli szintre csökkent. A forintárfolyam alakulása kiemelkedően fontos, mert nagy Magyarország devizakitettsége. Az első félév forinterősödése 280 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot – fejtette ki.

Érdekes helyzetbe került az IMF

„Lehet megállapodás, de nem csak rajtunk múlik. A szerdai döntés bizonyosan érdekes helyzetbe hozza az IMF-et” – mondta Varga, aki szerint Magyarország tudja magát finanszírozni. „Jövőre 6 milliárd eurós finanszírozási igényünk van, ami nem tekinthető magasnak. Ha azonban az elefántok lelegelik a piacot, az megnehezítheti Magyarország helyzetét. Én bízom benne, hogy lesz megállapodás” – fejtette ki Varga.

Az MPGEKE éves konferenciáján előadást tart csütörtökön Varga Mihály után többek között Domokos László, az egyesület és az Állami Számvevőszék elnöke, prof. dr. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Pénteken tart előadást dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és dr. Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese.