IMF-tárgyalások: a kormány bízik az idei folytatásban

A kormány bízik abban, hogy még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások az IMF-fel és az Európai Bizottsággal – közölte a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

PR
2012. 11. 06. 11:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar tárgyalódelegáció vezetője A magyar államháztartás finanszírozása – Stabilitás, üzlet és mozgástér című konferencián ismét leszögezte: a kormány továbbra is egy elővigyázatossági megállapodás megkötésére törekszik a nemzetközi szervezetekkel.

 

A magyar költségvetésideficit-pályáról szólva azt mondta: „nagyon rossz előzményei vannak ennek a történetnek”, ezért külföldről sokkal nagyobb gyanakvással figyelnek mindent, ami a magyar államháztartással történik, nehogy megismétlődjön az, ami az elmúlt három választási évben. Kifejtette: a politika sajátos logikájából fakadóan választások előtt mindig lazább a fiskális politika, de ezt most „nem engedhetjük meg magunknak”. Az idén és jövőre is tartani kell a 3 százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiánycélt – tette hozzá.

Huzavona

A jövő évi hiányszámról elmondta: jó két hete megy a számolás, meg a „huzavona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy 3,1 százalék vagy 2,9 százalék lesz a hiány. Úgy fogalmazott: rossz logika, ha 1-2 tized százalékponton vitatkozunk, a nemzetközi hatóságoknak inkább értékelniük kellene, hogy Magyarország már nem 6-7 százalékos hiányt produkál, mint néhány éve.

A tárca nélkül miniszter elmondta: ilyen szempontból a Nemzetközi Valutaalap sokkal „korrektebb”, mivel inkább a döntések minőségéről van vita. Az Európai Bizottság ezzel szemben szigorú könyvelőként akarja betartatni a hiány mértékét – tette hozzá.

Fel kell oldani a bénultságot

Az önkormányzatok adósságának részleges átvételéről szóló kormánydöntést értékelve kijelentette: a kormány a lépéssel meg akarja tisztítani az önkormányzati rendszert. Ezenkívül a pénzügyi rendszer stabilitásához is hozzájárulhat azzal, hogy az önkormányzati adósságot az állami rendszeren keresztül lehet finanszírozni, továbbá az intézkedés az önkormányzatoknak a magas adósság miatti pénzügyi „bénultságát” is feloldhatja, és így könnyebben juthatnak európai uniós forrásokhoz – tette hozzá.

Varga Mihály az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos hazai médiakampányról azt mondta: az azért szükséges, hogy az emberek tudják, hogy milyen feltételek mellett és szempontok szerint tárgyalnak.

Nem csodaszer az IMF-megállapodás

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára október 30-án azt mondta: világosan kell látni, hogy egy megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Unióval önmagában nem csodaszer. Cséfalvay kifejtette: a megállapodás révén alacsonyabbak lehetnek az állampapírhozamok, és erősödhet a Magyarország iránti kötvénypiaci bizalom. De rengeteg olyan dolog van, amelyet Magyarországnak kell megoldania.

Varga Mihály korábban beszélt arról, hogy a közszféra méretének csökkentésében és az adóbeszedés hatékonyságának növelésében például egyetért tárgyalópartnereivel a magyar kormány, a nyugdíjak, valamint a munkavállalói jövedelmek csökkentését azonban továbbra sem támogatja. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Hír TV Rájátszás című műsorában korábban kijelentette: a kormány szeretné, hogy legyen megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Unióval, de kiemelte, Magyarország tudja magát finanszírozni a piacról, de nem lehet megállapítani, hogy jövő tavasszal vagy nyáron ugyanez lesz-e a helyzet.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.