IMF-tárgyalások: a kormány bízik az idei folytatásban

A kormány bízik abban, hogy még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások az IMF-fel és az Európai Bizottsággal – közölte a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

PR
2012. 11. 06. 11:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar tárgyalódelegáció vezetője A magyar államháztartás finanszírozása – Stabilitás, üzlet és mozgástér című konferencián ismét leszögezte: a kormány továbbra is egy elővigyázatossági megállapodás megkötésére törekszik a nemzetközi szervezetekkel.

 

A magyar költségvetésideficit-pályáról szólva azt mondta: „nagyon rossz előzményei vannak ennek a történetnek”, ezért külföldről sokkal nagyobb gyanakvással figyelnek mindent, ami a magyar államháztartással történik, nehogy megismétlődjön az, ami az elmúlt három választási évben. Kifejtette: a politika sajátos logikájából fakadóan választások előtt mindig lazább a fiskális politika, de ezt most „nem engedhetjük meg magunknak”. Az idén és jövőre is tartani kell a 3 százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiánycélt – tette hozzá.

Huzavona

A jövő évi hiányszámról elmondta: jó két hete megy a számolás, meg a „huzavona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy 3,1 százalék vagy 2,9 százalék lesz a hiány. Úgy fogalmazott: rossz logika, ha 1-2 tized százalékponton vitatkozunk, a nemzetközi hatóságoknak inkább értékelniük kellene, hogy Magyarország már nem 6-7 százalékos hiányt produkál, mint néhány éve.

A tárca nélkül miniszter elmondta: ilyen szempontból a Nemzetközi Valutaalap sokkal „korrektebb”, mivel inkább a döntések minőségéről van vita. Az Európai Bizottság ezzel szemben szigorú könyvelőként akarja betartatni a hiány mértékét – tette hozzá.

Fel kell oldani a bénultságot

Az önkormányzatok adósságának részleges átvételéről szóló kormánydöntést értékelve kijelentette: a kormány a lépéssel meg akarja tisztítani az önkormányzati rendszert. Ezenkívül a pénzügyi rendszer stabilitásához is hozzájárulhat azzal, hogy az önkormányzati adósságot az állami rendszeren keresztül lehet finanszírozni, továbbá az intézkedés az önkormányzatoknak a magas adósság miatti pénzügyi „bénultságát” is feloldhatja, és így könnyebben juthatnak európai uniós forrásokhoz – tette hozzá.

Varga Mihály az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos hazai médiakampányról azt mondta: az azért szükséges, hogy az emberek tudják, hogy milyen feltételek mellett és szempontok szerint tárgyalnak.

Nem csodaszer az IMF-megállapodás

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára október 30-án azt mondta: világosan kell látni, hogy egy megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Unióval önmagában nem csodaszer. Cséfalvay kifejtette: a megállapodás révén alacsonyabbak lehetnek az állampapírhozamok, és erősödhet a Magyarország iránti kötvénypiaci bizalom. De rengeteg olyan dolog van, amelyet Magyarországnak kell megoldania.

Varga Mihály korábban beszélt arról, hogy a közszféra méretének csökkentésében és az adóbeszedés hatékonyságának növelésében például egyetért tárgyalópartnereivel a magyar kormány, a nyugdíjak, valamint a munkavállalói jövedelmek csökkentését azonban továbbra sem támogatja. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Hír TV Rájátszás című műsorában korábban kijelentette: a kormány szeretné, hogy legyen megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Unióval, de kiemelte, Magyarország tudja magát finanszírozni a piacról, de nem lehet megállapítani, hogy jövő tavasszal vagy nyáron ugyanez lesz-e a helyzet.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.