Cséfalvay kifejtette: a megállapodás révén alacsonyabbak lehetnek az állampapírhozamok, és erősödhet a Magyarország iránti kötvénypiaci bizalom. De rengeteg olyan dolog van, amelyet Magyarországnak kell megoldania, hiszen a megállapodástól nem lesz növekedés, nem lesz termelékenyebb a gazdaság, nem lesz több munkahely, és nem lesz hatékonyabb a közszféra – szögezte le az államtitkár.
Cséfalvay: Alapfeltétel a stabilitás
Előadásában kiemelte, hogy a növekedés beindításának alapfeltétele a gazdasági stabilitás. Legalább ennyire fontos – tette hozzá –, hogy végbemenjenek azok a reformok, amelyek a versenyképesség erősítéséhez szükségesek.
Elmondása szerint a kormány által októberben bejelentett egyenlegjavító intézkedések három területet érintenek: egyharmaduk az állam működését teszi hatékonyabbá, harmaduk a gazdaság kifehérítését célozza, míg egy másik harmaduk a terhek és kockázatok megosztásán alapul. „Ebből Brüsszel azt látja, hogy a gazdaság kifehérítésének van bevételi oldala, de nem pontosan kiszámítható” – tette hozzá.
Fehéríteni kell a gazdaságot
Cséfalvay közölte: a magyar gazdaságpolitikában tartani kell a csökkenő adósság pályáját, és törekedni kell a kisebb államra, az alacsonyabb újraelosztásra, illetve a gazdaság fehérítésére. Ezenkívül stabilizálni kell az adórendszert, és olyan keresletoldali intézkedésekkel kell támogatni a gazdaságot, mint amilyen a munkahelyvédelmi akcióterv – tette hozzá.
Az államtitkár szerint nem mindenki értékeli egyformán a Magyarországon történt makrogazdasági előrelépéseket: a pénzügyi és kötvénypiacok pozitívan értékelik a helyzetet, míg ezzel ellentétben áll mindaz, ami helyenként Brüsszeltől érkezik. „Talán mintha ott rosszabbnak éreznék a gazdaság helyzetét, és ez jól látható a túlzottdeficit-eljárás ügyében” – fogalmazott. Az Európai Unióval való kapcsolatban is történtek ugyanakkor előrelépések: két évvel ezelőtt sokkal magasabbnak ítélték a gazdaságpolitikai intézkedések végrehajtási kockázatát, és ez az arány az akkori 50 százalékról mára már 33 százalék közelébe csökkent – tette hozzá.
Király: Erős alkalmazkodás ment végbe
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is beszédet mondott, amelyben kifejtette: Magyarországon nagyon erős alkalmazkodás ment végbe közvetlenül a válság következményeként, de ilyenkor törekedni kell az egyensúlyi, fenntartható növekedési pályára, hogy „ne gyilkoljuk meg” a hosszú távú növekedési lehetőségeket.
A szakember a rendkívül alacsony beruházási rátát nevezte a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondjának, és egyben jelezte, hogy a bizonytalan jogi és üzleti környezetben a vállalkozások nem tudnak hosszú távú gazdasági döntéseket hozni. „Egy nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodás ezért fontos, mivel az egyfajta pecsét a vállalatok és a kormány között, hogy a kormány kiszámíthatóan és számon kérhetően fog cselekedni” – tette hozzá az IMF/EU-megállapodásra utalva.
A bizalmatlanság következményei
Király rámutatott: Magyarország nettó beruházási rátája messzemenően nem éri el azt a 15-20 százalékos szintet, amely a minimális pozitív növekedéshez szükséges. A magyar nettó beruházások alig fedezik az amortizációt – tette hozzá. Jelezte: az üzleti bizalom és kiszámíthatóság hiányának következménye a gazdaság tartós és súlyos lassulása.
Az MNB alelnöke előadásában elmondta: Magyarország az egyik olyan uniós tagállam, amely W alakú válságot szenved el. A jövő kilátásai azt mutatják, hogy kizárólag az export az, ami pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez. A jegybank 2012-ben mérsékelt recesszióval, míg utána nagyon lassú kilábalással számol, és ez meghatározóan a külső kereslettől függ majd – tette hozzá.
Lefojtott növekedés
Több év lefojtott gazdasági növekedés előtt áll Magyarország – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Úgy fogalmazott: 2013 nagyon nehéz év lesz a magyar gazdaság szempontjából, jóllehet folytatódik majd egyfajta stabilizálódás, és az államadósság is csökkenni fog. Kifejtette: 2013-ra nagyon nehéz lesz vállalati tervet építeni, és nem minden cég fogja kibírni. Azok a vállalatok, amelyek képesek lesznek mástól elvenni piacaikat, amelyek erősen lépnek fel a komoly piaci átrendeződések közepette, azok erősen jöhetnek ki a válságból.
Bod szerint valószínűleg 2014 lesz az az év, amikor a fogyasztás ismét növekszik. Az egyetemi tanár úgy jellemezte a „különutas” magyar gazdaságpolitikát, hogy „sok improvizációt és csekély eredményt” hozott. Úgy vélte, a nem ortodox gazdaságpolitika voltaképpen sok újnak nevezett, de régi intézkedést tartalmaz. Háborúk idején megszokott volt a vagyondézsma, de „ez csak akkor rendben lévő dolog, ha egyszeri, méltányos, és a hozzájárulást megköszönik” – példálózott.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
