A Veres János szocialista országgyűlési képviselő által feltett, a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság számára megküldött alternatív tárgyalási javaslata tartalmára vonatkozó írásbeli választ igénylő kérdésre válaszolt Varga Mihály az Országgyűlés honlapján kedden közzétett dokumentum szerint. Veres október 4-i keltezésű levelében azt kérdezte a magyar tárgyalódelegáció vezetőjétől, hogy „mi áll az IMF-nek elküldött levélben”. A képviselő egyben arra kérte Vargát, hogy a válaszához csatolja az elküldött levél másolatát.
Varga október 28-i keltezésű írásbeli válaszában emlékeztet a hiteltárgyalások első, júliusi szakaszára, ahol döntően „az aktuális makrogazdasági környezet, a költségvetési hiány, a fenntartható adósságkezelés, a munkaerő-piaci szabályozás és a versenyképesség témakörét érintették”. A tárca nélküli miniszter szerint az egyeztetések lezárultával az IMF előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azon területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illetve mélyebb kifejtése szükséges.
A kormány megvizsgálta
„Ilyen javaslat volt többek között a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bank műveleteire való kiterjesztésének visszavonása, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, az egykulcsos adórendszer felülvizsgálata, az állam méretének további csökkentése, a szociális támogatási rendszer célzottabbá tétele, a bankadó eltörlése, a közösségi közlekedés állami támogatásának felülvizsgálata és a helyi önkormányzatok kiadásainak mérséklése” – írja.
Varga közlése szerint a kormány ezen javaslatokat megvizsgálta és a hivatalos válaszlevelét szeptember 19-én megküldte mind az IMF-nek, mind az Európai Bizottságnak. Ebben a magyar tárgyalófél kijelölte azokat a pontokat, amelyek mentén úgy gondolja, hogy a tárgyalások folytatására lehetőség van. A tárgyalófelek egyetértenek a közszféra méretének további csökkentésében, a fordított áfával adózó termékkőr bővítésében, az adóbeszedés hatékonyságának javításában, illetve a nyugdíjjárulék-plafon feloldásában.
Hangsúlyozza: a levélben a magyar kormány rögzítette ugyanakkor, hogy a nyugdíjak, valamint a munkavállalói jövedelmek csökkentését továbbra sem támogatja. A válaszlevél részét képezték a magyar gazdaság eddigi pályáját, egyensúlyi mutatóit bemutató táblázatok is. Emellett a nemzetközi partnerek részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy milyen egyenlegjavító intézkedések történtek az elmúlt években Magyarországon.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
