Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. plenáris ülésén azt mondta, hogy Magyarország az idei teljesítményéhez hasonlóan 2013-ban is képes lesz IMF-megállapodás nélkül biztosítani a gazdaság finanszírozását. A miniszterelnök szerint 2013 első negyedévére már kiderül „a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül”.
Az államadósság megoldható
Az államadósság finanszírozása, illetve refinanszírozása mind elméletileg, mind gyakorlatilag megoldható EU/IMF-megállapodás nélkül, feltéve, hogy a nemzetközi pénzpiaci helyzet nem romlik – mondta Orbán beszéde után Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeket számba kell vennie a kormánynak. Az első, hogy nemcsak a pénzpiac, hanem a befektetők, a potenciális beruházók számára is az „IMF-megállapodás pecsétje” a gazdaságpolitika iránti bizalom pecsétjével egyenértékű – hangsúlyozta Kondrát. Ennek hatását aligha lehet rövid távon forintban kimutatni, de a beruházások esetleges elmaradása, illetve további lassulása a növekedés és az adóbevételek szempontjából is mérlegelendő tényező.
„Ha a finanszírozási kérdésre szűkítjük le a kérdést, akkor az látszik, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a többlet-forintkibocsátás révén 3 milliárd eurót képes mobilizálni idén, amennyiben a jelenlegi tempó kitart az év végéig” – fogalmazott az MKB Bank vezető elemzője, aki úgy látja, hogy ehhez hasonló összeget jövőre is képes mobilizálni az ÁKK. Itt jelentkezik azonban az egyik kockázat, hiszen a forintban kibocsátott állampapírok nagyobb részét külföldi befektetők veszik, akik a számított hozam mellett éberen figyelik az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos híreket.
Csökkenhet a devizatartalék
A másik kockázati elem abból fakad, hogy a jelzett 3 milliárd euró mellett – ha ezt jövőre is összeszedi forintkibocsátásból az adósságkezelő – az ÁKK-nak 2013-ban forintért devizát kell vásárolnia a Magyar Nemzeti Bankból, és a jegybank ezt csak a devizatartalék terhére tudja teljesíteni. A devizatartalék 1-2 milliárd eurónyi csökkenése még nem, de ennél több már gondot okozhat, hiszen a befektetők számára a jegybank 30 milliárd eurót meghaladó devizatartaléka a biztonságos visszafizetés zálogát jelenti – hangsúlyozta Kondrát.
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint is elsősorban a külső gazdasági környezeten múlik, hogy Magyarország képes lesz-e IMF/EU-megállapodás nélkül finanszírozni magát. Rámutatott: az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazítása kedvező hangulatot teremtett a piacokon. A kormány ezt a kedvező globális környezetet kihasználhatná devizakibocsátásra, hiszen van kereslet a piacon – tette hozzá.
Be van árazva a megállapodás
A közgazdász szerint nem jelent fenntarthatatlan folyamatot az ÁKK jelenlegi gyakorlata, hogy a lejáró devizaadósságot magasabb forintadósság-kibocsátással pótolja, jóllehet az 50 százalék körüli többlet-forintkibocsátással nem lehet kihúzni 2014-ig devizakibocsátás nélkül.
Gárgyán úgy véli, hogy a jelenlegi piaci körülmények mellett nem lenne feltétlenül negatív piaci üzenete, ha az állam – eddigi kommunikációjával ellentétes módon – devizakibocsátást tartana még a hitelmegállapodás létrejötte előtt. Korábban elemzők rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy egy hitelmegállapodás előtti sikeres devizakibocsátás azt az üzenetet közvetítené, hogy a kormány nem akar megállapodni a nemzetközi hitelezőkkel. Az elemző szerint mindazonáltal „be van árazva, hogy előbb-utóbb lesz valamiféle megállapodás, és fontos, hogy a kormány fenntartsa ennek reményét”. Hangsúlyozta, hogy csak a megállapodás tudná orvosolni, vagy részben helyreállítani a piacok elveszett bizalmát.
Ha lesz piaci kényszer, lesz IMF-megállapodás
Gárgyán szerint „csak akkor lesz megállapodás, ha van piaci kényszer”, úgy vélte, devizakibocsátás hiányában a jövő év első negyedévének végén, a második negyedév elején már lehet olyan helyzet, hogy a kormány a megállapodás megkötésére kényszerül.
Az ÁKK június végi statisztikái szerint a harmadik negyedévben 1935,1 milliárd forint, a negyedik negyedévben 1354,7 milliárd, 2013 egészében pedig 3418 milliárd forintnyi lejáró adóssága van Magyarországnak. Ebből rendre 360,1 milliárd, 556,1 milliárd, illetve 1479,6 milliárd forint a lejáró devizaadósság.
Az ÁKK szeptember közepén közölte, hogy már majdnem teljesítette az egész idei évre vonatkozó 1230 milliárd forintos forintkötvény-kibocsátási tervét. A nettó lakossági állampapír-értékesítés a tervezett 36 milliárd forint helyett 335,3 milliárd forint volt szeptember végéig. Az ÁKK az idén nem bocsátott még ki devizakötvényt. A 2011 decemberében közzétett kibocsátási terv szerint a teljes 4589 milliárdos kibocsátás 31 százalékát jelentette volna a devizakibocsátás.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
