Elméletileg és gyakorlatilag is menne az IMF-megállapodás nélkül

Elemzők szerint Magyarország a valutaalap nélkül is képes lehet finanszírozni államadósságát, ugyanakkor kockázatokat is látnak.

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint is elsősorban a külső gazdasági környezeten múlik, hogy Magyarország képes lesz-e IMF/EU-megállapodás nélkül finanszírozni magát. Rámutatott: az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazítása kedvező hangulatot teremtett a piacokon. A kormány ezt a kedvező globális környezetet kihasználhatná devizakibocsátásra, hiszen van kereslet a piacon – tette hozzá.

Be van árazva a megállapodás

A közgazdász szerint nem jelent fenntarthatatlan folyamatot az ÁKK jelenlegi gyakorlata, hogy a lejáró devizaadósságot magasabb forintadósság-kibocsátással pótolja, jóllehet az 50 százalék körüli többlet-forintkibocsátással nem lehet kihúzni 2014-ig devizakibocsátás nélkül.

Gárgyán úgy véli, hogy a jelenlegi piaci körülmények  mellett nem lenne feltétlenül negatív piaci üzenete, ha az állam – eddigi kommunikációjával ellentétes módon – devizakibocsátást tartana még a hitelmegállapodás létrejötte előtt. Korábban elemzők rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy egy hitelmegállapodás előtti sikeres devizakibocsátás azt az üzenetet közvetítené, hogy a kormány nem akar megállapodni a nemzetközi hitelezőkkel. Az elemző szerint mindazonáltal „be van árazva, hogy előbb-utóbb lesz valamiféle megállapodás, és fontos, hogy a kormány fenntartsa ennek reményét”. Hangsúlyozta, hogy csak a megállapodás tudná orvosolni, vagy részben helyreállítani a piacok elveszett bizalmát.

Ha lesz piaci kényszer, lesz IMF-megállapodás

Gárgyán szerint „csak akkor lesz megállapodás, ha van piaci kényszer”, úgy vélte, devizakibocsátás hiányában a jövő év első negyedévének végén, a második negyedév elején már lehet olyan helyzet, hogy a kormány a megállapodás megkötésére kényszerül.

Az ÁKK június végi statisztikái szerint a harmadik negyedévben 1935,1 milliárd forint, a negyedik negyedévben 1354,7 milliárd, 2013 egészében pedig 3418 milliárd forintnyi lejáró adóssága van Magyarországnak. Ebből rendre 360,1 milliárd, 556,1 milliárd, illetve 1479,6 milliárd forint a lejáró devizaadósság.

Az ÁKK szeptember közepén közölte, hogy már majdnem teljesítette az egész idei évre vonatkozó 1230 milliárd forintos forintkötvény-kibocsátási tervét. A nettó lakossági állampapír-értékesítés a tervezett 36 milliárd forint helyett 335,3 milliárd forint volt szeptember végéig. Az ÁKK az idén nem bocsátott még ki devizakötvényt. A 2011 decemberében közzétett kibocsátási terv szerint a teljes 4589 milliárdos kibocsátás 31 százalékát jelentette volna a devizakibocsátás.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.