Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy „rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére – a nemzeti össztermék arányában gondolkodva – csak egyetlen ország kell hogy nagyobb erőket mozgósítson” – fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem.
Magyarország képes volt finanszírozni a gazdaságot
Az idei év éppen azért fontos, folytatta, mert kiderült, hogy a gazdasági és társadalmi változások, átszervezések eredményeképpen hazánk képes volt arra, hogy – 2012-ben a világ harmadik legnehezebb adóssághelyzetben lévő országaként – IMF-megállapodás nélkül is működtesse a gazdaság finanszírozását. „És az én állításom az, hogy 2013-ban is képesek leszünk erre. Az kétségkívül igaz, hogy megállapodással könnyebb, mint megállapodás nélkül, de megállapodás nélkül is lehetséges, ennek a bizonyítéka a 2012-es év” – jelentette ki Orbán. Véleménye szerint 2013 első negyedévére már kiderül „a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül”.
– Növekedést vár a valutaalap
Gazdasági növekedést vár jövőre az IMF Magyarországon – ez derül ki a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentéséből. A pénzügyi szervezet szerint 2013-ban 0,8 százalékkal nő a magyar GDP, idén 1 százalékkal csökken. 2012-ben még a három százaléka alatti, jövőre viszont már 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol az IMF júliusi költségvetési jelentése. Ebben azonban a valutaalap még nem vehette figyelembe a kormány múlt pénteken bejelentett közel 400 milliárd forintos kiigazító programját. A kabinet múlt heti döntésével idén és jövőre is 2,7 százalékra emelte a hiánycélt.
– Varga és Simor lesz ott
Közben elkezdődött a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közös éves közgyűlése Tokióban. A találkozó első napján az IMF a világgazdasági kilátásokról és a globális költségvetési mutatókról is jelentést adott ki. A Valutaalap értékelése szerint 2012 júliusa óta tovább romlott a világgazdaság állapota, így a tavalyinál alacsonyabb GDP-növekedést vár. Az IMF számításai alapján a világgazdaság egészében 0,7 százalékkal csökken a GDP-arányos költségvetési hiány. Az október 14-én záruló közgyűlésen Magyarországot Varga Mihály hiteltárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter és Simor András jegybankelnök képviseli.
– Tisztelet és bizalom
A Kormányinformáció felcímet viselő egész oldalas hirdetésekben rövid mondatokban jelenik meg a magyar álláspont az IMF-tárgyalásokról. A Magyar Nemzetben és a Napi Gazdaságban a „Mit várunk az IMF-től?” kérdésre a válasz: tiszteletet, bizalmat.
Orbán: 2013 már jobb év lesz
2013 ugyanakkor jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012 – mondta a kormányfő a résztvevőknek, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem fog elmúlni.
Ezzel kapcsolatban idézte a Nemzetközi Valutaalapnak a világgazdasági kilátásokról szóló, lassabb növekedést prognosztizáló kiadványát, amely szerint az államadósság-csökkentésre tett kísérleteket folytatni kell, és még éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a világ nyugati gazdaságainak államadósság-mértéke visszacsökkenjen arra a szintre, ahol a 2008-as válság kitörése előtt volt.
„Velünk maradnak a következő évek során”
„Következésképpen a költségvetési kiigazítások politikáját a nyugati világban folytatni kell”, vagyis a gazdasági–politikai instabilitásról szóló híradások „velünk maradnak a következő évek során” – állapította meg.
Az IMF-jelentésben egyébként „Magyarországról is mondtak mindenfélét, ez most mellékes, mert azt, hogy mi a helyzet itt, mi jobban tudjuk, mint ők” – fogalmazott. A kiadvány szerint idén 1 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP).
Ha az unióban baj van, elmaradhat a siker
Orbán Viktor kifejtette azt is: Magyarország az elmúlt húsz évben szorosan összekötötte gazdasági sikerének lehetőségét a nyugat-európai gazdaságok állapotával, azaz a magyar gazdaság exportorientált, termékei nagy részét, több mint 75 százalékát pedig az Európai Unióban helyezi el, így ha ott baj van, mindez nehézzé válik. A keleti gazdasági nyitás éppen arra hivatott – magyarázta a miniszterelnök –, hogy ezt az egyensúlytalanságot enyhítse, erre azonban nem elegendő egy-két év.
A frakcióvezető csodálkozna, ha nem születne megállapodás
Rogán Antal az M1 Az Este című műsorában hétfőn arról beszélt, csodálkozna, ha nem tudnának megállapodni azt követően, hogy a legkeményebb vitatémáról, a jegybank megadóztatásáról lemondtak. Rogán megerősítette, a Fidesz a nyugdíjakat és a béreket nem hajlandó csökkenteni, továbbá ingatlanadót sem vezet be egy esetleges IMF-megállapodás érdekében. Magyarország pénzügyileg stabil, de egy IMF-megállapodás tovább javíthat az ország helyzetén, ezért érdemes folytatni a tárgyalásokat – jelentette ki.
Rendben kell tartani a pénzügyeket
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Észak-Magyarország című lapnak arról beszélt, hogy egy olyan állam, amely nem tudja rendben tartani a pénzügyeit, rá lesz kényszerítve, hogy szolgai módon viselkedjen. A miniszter azt mondta: az elmúlt pénteki bejelentések teljes összhangban vannak a korábban meghirdetett gazdaságpolitikával. Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy „Magyarországot újjáépítjük úgy, hogy nem az emberekre terheljük ennek a költségeit. Nem a családoktól, nem a kis- és közepes vállalkozásoktól vonjuk el a pénzt, nem csökkentjük a nyugdíjakat” – fogalmazott Matolcsy György.
Egyenlegjavító program
Mint az MNO korábban beszámolt róla, a 2013-as költségvetésben 397 milliárd forintos kiigazítási programról döntött csütörtöki ülésén a kormány, amellyel biztosítható a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. Banki elemzők pozitívan ítélik meg a kabinet bejelentett intézkedéseit, és úgy vélik, az abban kitűzött célok reálisak, a program javíthatja az ország külső megítélését, és közelebb hozhatja az IMF-megállapodást.
A Fidesz-frakció szükségesnek és támogathatónak tartja ezeket az intézkedéseket, az Európai Bizottság szóvivője pedig üdvözölte a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett tervet.
Mindenki elfogadná, ha nem lenne megegyezés
„Az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de most már mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés, Magyarországnak akkor sem lennének finanszírozási gondjai. ( ) Az a kérdés, hogy drágábban vagy olcsóbban finanszírozza magát” az ország – fejtette ki Orbán Viktor hétfőn a Magyar Diaszpóra Tanács II. ülésén.
Olyan, mint a C-vitamin
Ha a hitelmegállapodással kapcsolatos tanulmányokat, elemzői véleményeket olvassa az ember, az az érzése támadhat, hogy Magyarországnak nem is kell az IMF, mert viszonylag kedvező a nemzetközi helyzet, a magyar kormánynak pedig van pénze, s 2013 közepéig biztosan finanszírozni tudja az országot, szerencsés helyzetben akár tovább is – mondta a Heti Válasznak Varga Mihály. „Az IMF-megállapodás olyan, mint a C-vitamin: nem véd ugyan a meghűléstől, de ha már megfáztunk, segít minél hamarabb meggyógyulni” – mondta a tárca nélküli miniszter.
Riasztó a 2008-as megállapodás
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. Beszélt arról is: a kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak elküldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve hogy 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
