A Valutaalap nélkül is sikerülhet

A jelenlegi likviditási környezetben IMF/EU-program nélkül is "megoldható" a magyar gazdaság finanszírozása – vélik az elemzők.

Egyenlegjavító programot jelentett be Matolcsy

Mint az mno.hu korábban beszámolt róla, a 2013-as költségvetésben 397 milliárd forintos kiigazítási programról döntött csütörtöki ülésén a kormány, amellyel biztosítható a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. Banki elemzők pozitívan ítélik meg a kormány bejelentett intézkedéseit, és úgy vélik, az abban kitűzött célok reálisak, a program javíthatja az ország külső megítélését, és közelebb hozhatja az IMF-megállapodást.

A kormány a jövő évi költségvetésben is jelentős, több százmilliárdos tartalékot képzett, ennek köszönhetően még alacsonyabb növekedés mellett is a GDP 3 százaléka alatt tartható a hiány – jelentette ki egy soproni konferencián csütörtökön a Költségvetési Tanács elnöke.

A kabinet eredetileg 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt a 2013-as büdzsé tervezetében, amit a közeljövőben 2,8 százalékra kíván növelni. Ezzel 130–150 milliárd forintos mozgástere lesz az államnak, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhat jövőre. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a 2,8 százalékos hiánycél már kőbe lesz vésve.

Az Európai Bizottság szóvivője üdvözölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentését arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank kikerül a tranzakciós illeték hatálya alól. Az EU/IMF-tárgyalások kapcsán pedig elmondta: a bizottság még csütörtökön válaszolt a magyar kormány korábbi levelére, így most „a magyar félen a sor”.

Reálisak a kitűzött célok

Ismert, a banki elemzők is pozitívan ítélték meg a kormány pénteken bejelentett egyenlegjavító intézkedéseit, és úgy vélik, az abban kitűzött célok reálisak, a program javíthatja az ország külső megítélését, és közelebb hozhatja az IMF-megállapodást.

A közgazdászok szigorúbbak

A közgazdászok pedig úgy látják, a kormánynak olyan koherens gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely az elmúlt két évre nem volt jellemző. Chikán Attila és Mellár Tamás egyetemi professzorok, akik az első Orbán-kabinet alatt magas kormányzati funkciót töltöttek be, a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) csütörtöki budapesti rendezvényén értékelték a magyar gazdaságpolitikát.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora –  mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.