A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői a napokban Magyarországon tettek tájékozódó látogatást, és tapasztalataikról befektetőknek összeállított, hétfőn Londonban ismertetett összegzésükben közölték: véleményük szerint Magyarország számára nem a piaci hozzáférés, hanem a finanszírozási költségek, és ezzel összefüggésben a gazdasági kilábalás sebessége miatt lenne fontosabb az elővigyázatossági IMF/EU-program.
Orbán: Mindenki elfogadná a világon, ha nem lenne megegyezés
„Az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de most már mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés, Magyarországnak akkor sem lennének finanszírozási gondjai. ( ) Az a kérdés, hogy drágábban vagy olcsóbban finanszírozza magát” az ország – fejtette ki Orbán Viktor hétfőn a Magyar Diaszpóra Tanács II. ülésén.
Rendben kell tartani a pénzügyeket
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Észak-Magyarország című lapnak arról beszélt, hogy egy olyan állam, amely nem tudja rendben tartani a pénzügyeit, rá lesz kényszerítve, hogy szolgai módon viselkedjen. A miniszter azt mondta: az elmúlt pénteki bejelentések teljes összhangban vannak a korábban meghirdetett gazdaságpolitikával. Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy „Magyarországot újjáépítjük úgy, hogy nem az emberekre terheljük ennek a költségeit. Nem a családoktól, nem a kis- és közepes vállalkozásoktól vonjuk el a pénzt, nem csökkentjük a nyugdíjakat” – fogalmazott Matolcsy György.
Olyan, mint a C-vitamin
Ha a hitelmegállapodással kapcsolatos tanulmányokat, elemzői véleményeket olvassa az ember, az az érzése támadhat, hogy Magyarországnak nem is kell az IMF, mert viszonylag kedvező a nemzetközi helyzet, a magyar kormánynak pedig van pénze, s 2013 közepéig biztosan finanszírozni tudja az országot, szerencsés helyzetben akár tovább is – mondta a Heti Válasznak Varga Mihály. „Az IMF-megállapodás olyan, mint a C-vitamin: nem véd ugyan a meghűléstől, de ha már megfáztunk, segít minél hamarabb meggyógyulni" – mondta a tárca nélküli miniszter.
Egyenlegjavító programot jelentett be Matolcsy
Mint az mno.hu korábban beszámolt róla, a 2013-as költségvetésben 397 milliárd forintos kiigazítási programról döntött csütörtöki ülésén a kormány, amellyel biztosítható a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. Banki elemzők pozitívan ítélik meg a kormány bejelentett intézkedéseit, és úgy vélik, az abban kitűzött célok reálisak, a program javíthatja az ország külső megítélését, és közelebb hozhatja az IMF-megállapodást.
A kormány a jövő évi költségvetésben is jelentős, több százmilliárdos tartalékot képzett, ennek köszönhetően még alacsonyabb növekedés mellett is a GDP 3 százaléka alatt tartható a hiány – jelentette ki egy soproni konferencián csütörtökön a Költségvetési Tanács elnöke.
A kabinet eredetileg 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt a 2013-as büdzsé tervezetében, amit a közeljövőben 2,8 százalékra kíván növelni. Ezzel 130–150 milliárd forintos mozgástere lesz az államnak, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhat jövőre. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a 2,8 százalékos hiánycél már kőbe lesz vésve.
Az Európai Bizottság szóvivője üdvözölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentését arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank kikerül a tranzakciós illeték hatálya alól. Az EU/IMF-tárgyalások kapcsán pedig elmondta: a bizottság még csütörtökön válaszolt a magyar kormány korábbi levelére, így most „a magyar félen a sor”.
Reálisak a kitűzött célok
Ismert, a banki elemzők is pozitívan ítélték meg a kormány pénteken bejelentett egyenlegjavító intézkedéseit, és úgy vélik, az abban kitűzött célok reálisak, a program javíthatja az ország külső megítélését, és közelebb hozhatja az IMF-megállapodást.
A közgazdászok szigorúbbak
A közgazdászok pedig úgy látják, a kormánynak olyan koherens gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely az elmúlt két évre nem volt jellemző. Chikán Attila és Mellár Tamás egyetemi professzorok, akik az első Orbán-kabinet alatt magas kormányzati funkciót töltöttek be, a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) csütörtöki budapesti rendezvényén értékelték a magyar gazdaságpolitikát.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
