A hallgatóságból érkezett kérdésre, hogy a magyar kormány még ebben a választási ciklusban köt-e megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), Mellár Tamás, a KSH volt elnöke kategorikusan nemmel válaszolt. Chikán Attila úgy felelt: nincs olyan kormánydöntés, hogy ne legyen, de olyan sincs, hogy legyen megállapodás az IMF-fel. „Én kívánatosnak tartom” a hitelmegállapodást – tette hozzá.
Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere elmondta: a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a bizalom hiánya; a gazdaság szereplői bizalmatlanok a kormánnyal és egymással szemben. A volt miniszter a jövő évi költségvetésről elmondta: „bölcs döntés volt”, hogy a kormány a végleges számok elfogadását az IMF-tárgyalások következő szakasza utáni időszakra tolta el. Szerinte helyes, hogy a kormány a túlköltekezést vissza akarja fogni és csökkenteni kívánja a költségvetés hiányát, de nem mindegy, hogy milyen eszközökkel teszi ezt.
Mellár Tamás kiemelte: az elmúlt két évben a kormány szokatlan gazdaságpolitikai megoldásai, az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikai intézkedések nem álltak össze. Sőt a helyzetet nehezítette, hogy az intézkedések mögött rendre elmaradtak a hatástanulmányok – vélekedett. Mellár Tamás rámutatott: jó cél az, hogy az államadósságot csökkenteni akarja a kormány, de ehhez szerkezeti változások is szükségesek hosszabb távon, mert a magyar gazdaság jelenlegi állapotában és szerkezetében nem versenyképes.
Mellár Tamás szólt arról, hogy az Orbán-kormány „nekiesett a külföldi tőkének”, ezt azonban furcsa módon felemásan teszi: miközben nem szereti a szolgáltató szektorban tevékenykedő, illetve a pénzügyi szektorban működő külföldi tőkét, addig a kifejezetten a termelésbe beruházó külföldi tőkéseket kedveli.
Arra a felvetésre, hogy milyen intézkedéseket tennének, ha volna beleszólásuk a kormányzati politika alakításába, Chikán Attila úgy felelt: a cél az lenne, hogy visszaálljon a stabilitás és a bizalom, és jelentősen korszerűsíteni kellene az intézményrendszert. Mellár Tamás úgy fogalmazott, hogy „minél előbb befejezném a szabadságharcot, és a hosszú távú együttműködésre helyezném a hangsúlyt a külföldi tőkével”.
