Orbán Viktor a Parlamentben tartott, negyvenöt perces beszédében azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint „mi végre jött létre a kétharmad”. Szerinte lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni.
Nem épült ki jóléti rendszer
„Nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Nyugat-Európában ez nehezebb átalakulást jelent, mint Közép-Európában, mert itt valójában nem épült ki jóléti rendszer. Szorgalmazta egyúttal Közép-Európa és Németország együttműködését, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett: ha Magyarország nem hibázik, jövőre együtt tud növekedni a német gazdasággal.
A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is.
Két ellenféllel áll szemben Magyarország
Mint fogalmazott, ez az, ami megvilágítja, miért is jött létre 2010-ben a kétharmad. Magyarországnak viszont van két nagy ellenfele – folytatta –, amelyet mindehhez le kell győznie, ez pedig az önsajnálat és ennek „unokatestvére”, a lebeszélés kultúrája. Önsajnálat helyett a „csak azért is” kultúrájának kialakítására van szükség, amely nem a hurráoptimizmussal, hanem „a veszteség mélyen átélt élményéből kinövő életerővel” azonos – fogalmazott. Rámutatott ugyanakkor arra is, „ha azt várjuk, hogy a most elvégzett munkáért holnap reggel a munka igazi értékét elismerő szavakat fogunk kapni ( ), akkor félreértjük a magyarokat”.
Orbán Viktor szerint az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt az elképzelést azonban a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politikai elit – amelynek tagjai jórészt a '68-as generációból kerültek ki – a legnagyobb hevességgel utasítja el – mondta.
Nincs szó összeesküvésről
Szerinte viszont mivel lezárult a történelem egyik európai fejezete – utalt vissza beszéde korábbi részére –, ezen elit gondolkodásmódja is érvényességét vesztette: ezekre a gondolatokra nem lehet jövőt építeni Európában, ezek nem állják ki „a következő húsz év hullámverését”. Hozzátette, szerinte a Magyarországgal szembeni támadások is éppen ebből, az európai kultúra másfajta értelmezéséből adódnak, nem pedig az ország elleni összeesküvésekről van szó.
A kormányfő érintette a demográfiai problémákat is, kiemelve, hogy az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, az nem tudja fenntartani saját rendszerét sem.
Mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés
Kormánya eddigi munkáját értékelve kijelentette: az a kép ma már nem igaz, hogy Magyarország ne tudna megállni a saját lábán. „Az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de most már mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés, Magyarországnak akkor sem lennének finanszírozási gondjai. ( ) Az a kérdés, hogy drágábban vagy olcsóbban finanszírozza magát” az ország – fejtette ki Orbán Viktor.
Véleménye szerint ugyanakkor elmaradásban is van a kabinet, ugyanis az alsó középosztálynak egyelőre nem tudtak kitörési lehetőséget biztosítani, holott a politikai stabilitást csak egy széles középosztályra építve lehet megőrizni, „a nincstelenekre és a milliárdosokra építve” ezt nem lehet elérni – fogalmazott, hozzátéve: a következő időszak feladata, hogy a 100–210 ezer forint között kereső alsóközéposztály-belieknek biztosítsanak olyan család-, otthonteremtési és bér-, valamint munkaprogramokat, amelyekkel ezek az emberek szintén azt érezhetik, hogy ők is a nemzet fő erőihez tartoznak.
Négypilléres nemzetépítés
Orbán Viktor beszédét azzal összegezte, hogy kormánya olyan szerkezeti átalakításokra kapott kétharmados felhatalmazást, amelyek strukturálisan alkalmassá teszik Magyarországot a sikerességre. Ehhez négypilléres modern nemzetépítésre van szükség: ki kell szabadítani Magyarországot az adósságcsapdából, versenyképessé, azaz termelési központtá kell válni, meg kell állítani a demográfiai hanyatlást, a világ magyarságát pedig közösségként kell újjáépíteni, vagyis „a világban szétszórva élő magyarság jó részeit meg kell szólítanunk”, és világhálózatba kell őket szervezni, hogy „meg tudjunk maradni” – sorolta fel, szavait pedig nagy taps fogadta a résztvevőktől. Mindezzel Magyarország a mostani felfordulásból sikeres, erős országként fog felemelkedni – zárta beszédét a miniszterelnök.
A Magyar Diaszpóra Tanács tavaly novemberben alakult. Alapító okirata szerint a diaszpórában élő magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét.
