Nem mennek el a jegyzők mindenkihez

Kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok 2014-ben az új választási szabályok szerint.

Az Országgyűlés még nem a választási eljárási törvényjavaslatról, hanem az ahhoz benyújtott módosító indítványokról döntött, a zárószavazás egy hét múlva lesz. A fideszes Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban – köztük az országos napi- és hetilapokban – és a közszolgálati médiában hirdethetnek. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.

A közmédia ingyen sugározza a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható idő összesen a kampányidőszakban nem lehet több tíz óránál. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen tilos lesz kampányolni, közvélemény-kutatási eredményeket pedig legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napig lehet publikálni.

Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra. Az elfogadott módosítások alapján a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A külföldön élő állampolgároknak viszont lesz lehetőségük az utóbbira.

A fogyatékkal élők feliratkozhatnak otthonukban

A parlament – a fideszes Szakács Imre indítványára – arról is döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak, a fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata alapján mégsem kell majd az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.

Elhagyná a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályokat az új Polgári törvénykönyvből a Kereszténydemokrata Néppárt.

Cséfalvay Zoltán korábban elmondta: az adótörvények módosító indítványainak szavazása az első fontos lépés az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásához.

A magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Magyar Export-Import Bankot (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítót (MEHIB) érintő törvénymódosítás záróvitájában.

Több szavazókör lehet, ugyanis a képviselők támogatták azt a módosítást, hogy a szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az ahhoz tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Az eredeti javaslat alapján akár kétezer szavazó is tartozhatott volna egy szavazókörbe.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása lett volna szükséges, egy módosító indítvánnyal azonban azt írják elő, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint a kampányolók nem tudhatják, hogy a választópolgár tett-e hozzájáruló nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik.

Megemelték a tiszteletdíjakat

Ugyancsak az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére megemelték a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap – jelenleg 38 650 forint – nyolcszorosa helyett a tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatja.

A testület indítványára változtattak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határain, ezt a – bizottsági módosítást előterjesztő – fideszes Papcsák Ferenc a technikai pontosítások közé sorolta indoklásában.

Elfogadták a GVH tavalyi beszámolóját

Elfogadta a parlament – 307 szavazattal, egy nem ellenében, 41 tartózkodás mellett – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2011-es tevékenységéről, valamint a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolóját. A jelentés szerint 2011-ben a GVH összesen 109 versenyfelügyeleti eljárást indított, és mintegy 830 millió forint bírságot szabott ki. A legtöbbet (423,6 millió forintot) fogyasztóvédelmi ügyekben állapította meg a hivatal, míg kartellügyekben 84,5 millió forint, erőfölénnyel való visszaélés miatt 245,5 millió, az összefonódások ellenőrzése során pedig 23,7 millió forint bírságot róttak ki.

Magyar–szlovák hídépítés

Az Országgyűlés jóváhagyta a magyar és a szlovák kormány által megkötött, a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló egyezmény kihirdetését. Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten, a Pilisi Szlovákok Központjának átadásán írta alá az erről szóló dokumentumokat. Eszerint a két állam a hidat közösen építi meg. A híd építésének költségeit egyenlő arányban viseli a két ország, az átkelő a megépülése után a két állam osztatlan közös tulajdonát képezi majd.

Afganisztáni kivonás

Elfogadta a Ház a magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoportról szóló kormányhatározat módosítását is. A Ház erről 294 igen szavazattal, 54 ellenében, egy tartózkodás mellett döntött. A határozat megerősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2013 márciusában befejezi tevékenységét a tartományi újjáépítési csoport Baglán tartományban, és két hónapon belül ki is vonják a csoportban eddig tevékenykedő magyar katonákat.