Matolcsy: Megkétszerezné a GDP-t a kormány

A magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát.

Már a következő ülésen dönthetnek

Továbbá a kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit. Az Országgyűlés így akár már következő ülésén dönthet például a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.

Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös – például házastársi – tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

Fájdalmasak, de szükségesek

A nemzetgazdasági miniszter október 5-én 397 milliárd forintos kiigazítási programot jelentett be, majd a kabinet október 17-én további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György ekkor úgy fogalmazott, a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

A kabinet így a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben mégsem csökkenti felére a bankadót 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevételt vár. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ennek hatása összesen 130 milliárd forint. A kormány most támogatott szándékai szerint a tranzakciós illeték kiterjedhet az értékpapírügyletekre is. A mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet.

Közvetlenül kérik le az adatokat

A fentiek mellett a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba került az is, hogy a pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozná. A helyi adóról szóló törvény úgy módosulhat, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten a főváros bevételének minősül. A közművezeték minden métere után 100 forint lehet az adó, a telken belül azonban tehermentes maradhat.

A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz. A képviselők a szerencsejáték-törvényt is kiegészítenék úgy, hogy az adóhatóság elkobozhassa a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

Adókedvezmény járhat 100 millió után

A társasági adótörvénybe bekerülhet a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelölné ki, és az ottani legalább 100 millió forintos beruházás után adókedvezmény járhat. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társulhat a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

A kormány 2013-as adóváltoztatásainak fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs rendszerének átalakítása és az adómorál erősítése áll. A javaslat szerint egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A nemzetgazdasági tárca korábban azt hangsúlyozta, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.