A tárcavezető szerint a külkereskedelmi forgalom fellendítésének része a keleti nyitás, továbbá fontos eleme az említett két cég szabályozásának átalakítása is. Mint mondta, azért sem tartja lehetetlennek a magyar gazdaság teljesítményének megduplázását, mert a Magyarországnál kisebb lélekszámú Ausztria 300 milliárd eurós, a kicsit nagyobb Bajorország pedig 450 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik. A képviselők a miniszteri zárszót követően 269 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében és 12 tartózkodással fogadták el a szóban forgó előterjesztést.
Könnyebb lehetőséget teremt
A jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesíti az állami kezességgel végezhető tevékenységét. Az indoklás utal arra, hogy az Eximbanknál a tulajdonosi jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős minisztert jelölték ki. Emellett a bankhoz fűződő kormányzati érdekek indokolttá tették a közvetlen állami tulajdon kizárólagosságát.
A törvényjavaslat szerint a tulajdonosi jogok gyakorlójának az Eximbankkal szembeni egyik legfőbb elvárása az, hogy növelje üzleti aktivitását, elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása révén. Az előterjesztés a hatékony forrásbevonás elősegítését célozza.
Pénzügyi szolgáltatások
A módosítás annak is megadja a lehetőségét, hogy az Eximbank a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéseket is finanszírozza. Emellett a banknak lehetővé teszi, hogy a hazai beszállítók ilyen ügyeleteivel kapcsolatban pénzügyi, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat is nyújtson.
A zárószavazás előtt a kormány által beadott módosító javaslat szerint az Eximbank forrásszerzésének elősegítése érdekében az árfolyamváltozásokkal összefüggő kockázatok kiküszöbölése céljából az Eximbank által devizában elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, devizában felvett kölcsönök, devizában kibocsátott kötvények állományát a Magyar Nemzeti Bank által a szerződéskötéskor, illetve a kötvénykibocsátás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az így számított állományra vonatkozik az a szabály, hogy az év egyetlen napján sem haladhatja meg az adott évre vonatkozó éves költségvetési törvényben felső határként megszabott összeget.
80 milliárdra növelnék a a felső korlátot
Ezzel kapcsolatos az a másik, szombaton benyújtott fideszes képviselői indítvány, amely megemelné 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra az Eximbank ez évi forrásbevonási lehetőségét az idei költségvetésben. A módosítás az Eximbank által a költségvetés terhére vállalt export-import ügyletek garanciaállományának felső korlátját a jelenlegi kétszeresére, 80 milliárd forintra növelné.
A hétfőn elfogadott előterjesztés MFB-re vonatkozó része szerint az OECD-n kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság külön-külön vagy együtt többségi részesedéssel rendelkezik, az MFB részére a PSZÁF engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt.
Már a következő ülésen dönthetnek
Továbbá a kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit. Az Országgyűlés így akár már következő ülésén dönthet például a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.
Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös – például házastársi – tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.
Fájdalmasak, de szükségesek
A nemzetgazdasági miniszter október 5-én 397 milliárd forintos kiigazítási programot jelentett be, majd a kabinet október 17-én további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György ekkor úgy fogalmazott, a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
A kabinet így a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben mégsem csökkenti felére a bankadót 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevételt vár. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ennek hatása összesen 130 milliárd forint. A kormány most támogatott szándékai szerint a tranzakciós illeték kiterjedhet az értékpapírügyletekre is. A mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet.
Közvetlenül kérik le az adatokat
A fentiek mellett a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba került az is, hogy a pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozná. A helyi adóról szóló törvény úgy módosulhat, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten a főváros bevételének minősül. A közművezeték minden métere után 100 forint lehet az adó, a telken belül azonban tehermentes maradhat.
A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz. A képviselők a szerencsejáték-törvényt is kiegészítenék úgy, hogy az adóhatóság elkobozhassa a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.
Adókedvezmény járhat 100 millió után
A társasági adótörvénybe bekerülhet a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelölné ki, és az ottani legalább 100 millió forintos beruházás után adókedvezmény járhat. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társulhat a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.
A kormány 2013-as adóváltoztatásainak fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs rendszerének átalakítása és az adómorál erősítése áll. A javaslat szerint egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A nemzetgazdasági tárca korábban azt hangsúlyozta, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.