Az államtitkár a Magyar–Német Fórum (MNF) 22. közgyűlésén hangsúlyozta: a magyar fél „viszonylag világosan” bemutatta álláspontját, „még néhány plakáttal is” nyilvánvalóvá tette, hogy meddig kíván elmenni a tárgyalások során. Leszögezte például, hogy a nyugdíjak csökkentése és az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerének változtatása nem jöhet szóba.
Hozzátette: a kormány az állampapír-hozamok csökkenését és biztonságot vár az IMF/EU-megállapodás révén létrejövő biztonsági hálótól, és úgy véli, hogy a megállapodás „nem csodaszer”. A megállapodástól nem oldódik meg valamennyi gond, sok tennivaló marad, egyebek között a beruházás-ösztönzés és a foglalkoztatás, vagy éppen a felsőoktatási és az önkormányzati rendszer területén.
Elvégzett házi feladat
Az EB szerdán bemutatott prognózisáról szólva hangsúlyozta: a jelentés megmutatta, hogy Magyarország „elvégezte házi feladatát” a deficit és az adósság csökkentésében. A GDP-arányos államháztartási hiány „a bűvös 3 százalék” alatt marad az idén és jövőre is, az államadósság csökkentését tekintve pedig Magyarország annak a csupán három tagállamból álló csoportnak a tagja lett a huszonhetek közösségében, amelyek jelentős mértékben csökkentették az adósságterhet. Az államadósság a 2010 és 2014 közötti időszakban 5 százalékponttal csökken – jelentette ki Cséfalvay Zoltán. Hozzátette: a kormányváltás óta a deficit és az adósság alakulása mellett „trendforduló” történt a foglalkoztatásban is, hiszen egyre többen dolgoznak, és a növekedés nem csupán a közfoglalkoztatás bővülésének eredménye.
Stabilizálódik az adórendszer
Azokkal a tanácskozáson elhangzott felvetésekkel kapcsolatban, hogy Magyarország egyre inkább halogatja az euróövezeti csatlakozásra vonatkozó kötelezettségei teljesítését, az államtitkár hangsúlyozta: a kormány természetesen abból indul ki, hogy Magyarországnak „egyszer majd be kell lépnie az eurózónába”, és mindent meg is tesz a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében. Az adórendszer kiszámíthatatlanságát és gyakori változásait kifogásoló felvetésekre reagálva elmondta: a tervezhetőség szempontjából valóban nem volt jó az utóbbi két évben végrehajtott intézkedések sora, de a változtatások „lényeges része már lezárult, és jövőre stabilizálódik az adórendszer”.
A tehermegosztás politikája
Nagy Andor KDNP-s képviselő, az Országgyűlés magyar–német baráti tagozatának elnöke a tanácskozáson hangsúlyozta: a 2010 előtti években nagymértékben megnövekedett az adósság, és nemcsak az államé, hanem az önkormányzatoké is, ami az egész ország működését veszélyeztette, ezért a kormányváltás után hozzá kellett látni az adósságcsökkentéshez. Ugyanakkor az emberektől már nem lehetett több áldozatot elvárni, hiszen az átlagjövedelem csupán havi 500 euró, ezért a lakosság, a vállalati szféra és a bankrendszer közti tehermegosztás politikáját kellett alkalmazni.
Külföldi kép Magyarországról
Ez sértette német cégek érdekeit is, részben ennek hatására Magyarországról „borzalmas kép alakult ki a német nyilvánosságban” – mondta, hozzátéve: ebben a kormány is hibás, mert nem ismerte fel „a PR-munka fontosságát és a nyilvánosság jelentőségét”, és nem magyarázta el partnereinek, hogy mi áll intézkedései hátterében. A rossz magyar országkép kialakulásának egy további oka pártpolitikai természetű. A Fidesz kétharmados választási győzelme nyomán az ellenzéknek a politikai tér egyharmadán kell osztoznia, és az MSZP „nagy pártból kis párt lett” – mondta Nagy Andor. Az ellenzéki erők így mozgósították külföldi médiakapcsolataikat, és ezeken keresztül támadták az Orbán-kormányt és a miniszterelnök személyét – tette hozzá.
Érdekes helyzetbe került az IMF
„Lehet megállapodás, de nem csak rajtunk múlik. A szerdai döntés bizonyosan érdekes helyzetbe hozza az IMF-et” – mondta el Varga Mihály tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodással kapcsolatban csütörtökön. Varga szerint Magyarország tudja magát finanszírozni. „Jövőre 6 milliárd eurós finanszírozási igényünk van, ami nem tekinthető magasnak. Ha azonban az elefántok lelegelik a piacot, az megnehezítheti Magyarország helyzetét. Én bízom benne, hogy lesz megállapodás” – fejtette ki. Ismert, szerdán az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.
Pár napja a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter kijelentette: a kormány bízik benne, hogy még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal.
