Giró-Szász András kedden újságírókkal azt közölte, az újsághirdetések összesen 200 millió forintba kerülnek és pluszkiadással nem járnak, mivel abból a keretből finanszírozták, amelyet 2011-ben fogadott el kormányzati kommunikációra az Országgyűlés. Hozzátette: a kabinet arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a 2008-as megállapodással, illetve az azóta az Európai Unióban megkötött IMF-megállapodásokkal ellentétben vannak olyan területek, amelyekben biztosan nem tud engedni. Ezek közé sorolta a gyermekek után járó kedvezményeket és az ingatlanadó kérését.
Manipulatív információk az ellenzéktől
Giró-Szász András úgy fogalmazott: az utóbbi időben az ellenzék manipulatív információkkal látta el a lakosságot, a kormány ezt is helyre kívánta tenni. A kormány nem az IMF ellen harcol a hirdetésekben – hangsúlyozta a szóvivő kérdésre válaszolva.
A hirdetésekben megfogalmazottakat olyan reális üzeneteknek tartja, amelyeket a tárgyalások írásos anyagai és a szóbeli egyeztetések alátámasztanak. Mint mondta, Portugália, Írország vagy Horvátország esetében is megfogalmazott az ezekre alapot adó követeléseket a Nemzetközi Valutaalap.
A kormány álláspontja változatlan
A magyar kormány álláspontja változatlan a tekintetben, hogy az országot és az adósságot minden további nélkül képes finanszírozni, az IMF-megállapodás azonban a kedvező kamatfeltétel okán könnyítést jelenthet mind a CDS-felárak, mind az állampapírhozamok kapcsán – tette hozzá a szóvivő.
Azzal kapcsolatban, hogy az IMF 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt fogalmazott meg Magyarország számára 2013-ra, a szóvivő azt mondta: a kormány 2,7 százalékos hiányt vár, és „teljesen természetes, hogy a saját számait tartja következetesnek és hitelesnek”. A valutaalap ugyanakkor előrejelzésében még nem vehette figyelembe a kormány múlt pénteken bejelentett közel 400 milliárd forintos kiigazító programját.
Az IMF nélkül is sikerülhet
Magyarország ahogyan idén is képes volt arra, hogy IMF-megállapodás nélkül működtesse a gazdaság finanszírozását, úgy 2013-ban is képes lesz rá – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülésén Budapesten kedden.
Magyarországnak jól jönne egy elővigyázatossági jellegű IMF/EU-megállapodás, és a múlt héten bejelentett egyenlegjavító program több akadályt is elhárított a megegyezés elől, de a jelenlegi likviditási környezetben IMF/EU-program nélkül is megoldható a magyar gazdaság finanszírozása a következő évre – vélekedtek az egyik vezető globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni elemzői.
Orbán: Mindenki elfogadná a világon, ha nem lenne megegyezés
„Az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de most már mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés, Magyarországnak akkor sem lennének finanszírozási gondjai. ( ) Az a kérdés, hogy drágábban vagy olcsóbban finanszírozza magát” az ország – fejtette ki Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács II. ülésén hétfőn.
Riasztó a 2008-as IMF-megállapodás
A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor pénteken megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. Beszélt arról is: a kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak elküldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
