Ki kell nőni
A nagyvállalkozó előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság csökkentés legjobb megoldása annak „kinövése”. Hangsúlyozta azt is, hogy magyar GDP 10 százalékát kitevő, 3 ezer milliárd forint összegű brüsszeli forrást, amelyet a különböző alapokból lehet lehívni, „bűn lenne nem felhasználni”.
Török Ádám akadémikus a TOP 100-hoz tartózó vállalatok működését elemezve elmondta: 2010-ben ennek a körnek csak 22 százaléka tartozik a fejlettebb, önálló fejlesztésre is képes kategóriába, például az Audi Hungaria. A legfejlettebb, önálló piaci szereplőként minősíthető kategóriába 18 százalék (Mol, GE Hungary, gyógyszergyárak) sorolható. A többiek, összesen 60 százalék, passzív és aktív bedolgozók. A
jelenlegi 10, illetve 19 százalékos adómérték egykulcsossá alakul a pénzügyi stabilitási törvény szerint 2015-ben, de most még senki sem tudja, hogy hány százalékos lesz a kulcs – közölte Vámosi-Nagy Szabolcs, az ismert adószakértő, címzetes egyetemi tanár. A 2010-től változó adórendszer az árakat terhelő adókat helyezte előtérbe (áfa, jövedéki adó, telefon-, közműadó) a jövedelem- és nyereségadó (szja, társasági adó) típusú adók helyett – magyarázta az adószakértő. Véleménye szerint az egykulcsos, 16 százalékos adókulcs miatt kieső adóbevételeket a megemelt áfa és jövedéki adókkal illetve a válságadókkal helyettesíti a kormány, de úgy tűnik, hogy ez a változtatás kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre.
Államadósság terén az unió középmezőnyébe tartozik hazánk
Magyarország államadóssága az elmúlt két évben csökkent, miközben az Európai Unió országaiban a mutató emelkedett, a GDP-hez viszonyított államadósság-rátával az unió középmezőnyébe tartozik Magyarország. Hazánk adósságrátája elmarad a teljes uniót számba vevő 84,9 százalékos és az eurózóna 90 százalékos értékétől, a visegrádi országok között az első helyen állunk e tekintetben.
