Trendforduló az államadósságban és az államháztartási hiányban

Az államháztartási hiányt sikerül a GDP 3 százaléka alá szorítani és az államadósságot is csökkenteni, ezzel trendforduló lesz 2012-ben – mondta Cséfalvay Zoltán.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán kiadott jelentése szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya Magyarországon az idén 2,5, jövőre 2,9, 2014-ben 3,5 százalék lesz. Utóbbi mértéket a magyar kormány vitatja – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: az unióban átlagosan még jövőre sem lesz a hiány 3 százalék alatt, a prognózis 3,2 százalék. Cséfalvay Zoltán jelezte azt is, hogy a hiányt, 1995 óta - amióta ezt rögzíti a statisztika - még egyetlen egyszer sem sikerült 3 százalék alá szorítani Magyarországon.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, ami egy hosszú harc eredménye. Úgy látja, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.

Az EU szerdai országjelentése nyílt elismerése annak, hogy a magyar kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv beváltja majd a hozzá fűzött várakozásokat – fejtette ki Rogán Antal szerda este.

Az EB jelentése szerint trendfordulóra kerül sor Magyarországon a GDP-arányos államadósságnál is: a tavalyi 80,8 százalék után a ráta az idén 78,4 százalékra, jövőre 77,1, 2014-ben 76,8 százalékra csökken – emelte ki az államtitkár. Az EU-ban jövőre az átlagos adósságráta várhatóan 88,1 százalék lesz – tette hozzá.

Befejeződik az adórendszer átalakítása

A jövőbeni gazdasági stratégia alapja a stabilitás megőrzése és az államadósság további csökkentése emellett az önkormányzati reform és a gazdaság fehérítése lesz, bár ez utóbbi lépést a mostani Magyarországgal kapcsolatos hiányprognózisban az Európai Bizottság „nem tudta most beárazni” – mondta az államtitkár. Jövőre a 16 százalékos egykulcsos adórendszer bevezetésével befejeződik az adórendszer átalakítása, és ez az adórendszer stabilitását is jelenti – fogalmazott Cséfalvay Zoltán.

Demján Sándor a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kijelentette: ha a kafetéria terhe a kormány javaslata alapján emelkedik, akkor a vállalkozások meg fogják szüntetni a kafetériát. Egy vállalkozásnak meg kell tartania nyereséges gazdálkodását, hogy a tőkéjét is meg tudja őrizni a fejlődés érdekében egy kedvezőbb gazdasági környezetben – magyarázta a VOSZ elnöke azzal összefüggésben, hogy a kafetéria többletterhét már nem képesek elviselni a vállalkozások.

Ki kell nőni

A nagyvállalkozó előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság csökkentés legjobb megoldása annak „kinövése”. Hangsúlyozta azt is, hogy magyar GDP 10 százalékát kitevő, 3 ezer milliárd forint összegű brüsszeli forrást, amelyet a különböző alapokból lehet lehívni, „bűn lenne nem felhasználni”.

Török Ádám akadémikus a TOP 100-hoz tartózó vállalatok működését elemezve elmondta: 2010-ben ennek a körnek csak 22 százaléka tartozik a fejlettebb, önálló fejlesztésre is képes kategóriába, például az Audi Hungaria. A legfejlettebb, önálló piaci szereplőként minősíthető kategóriába 18 százalék (Mol, GE Hungary, gyógyszergyárak) sorolható. A többiek, összesen 60 százalék, passzív és aktív bedolgozók. A

jelenlegi 10, illetve 19 százalékos adómérték egykulcsossá alakul a pénzügyi stabilitási törvény szerint 2015-ben, de most még senki sem tudja, hogy hány százalékos lesz a kulcs – közölte Vámosi-Nagy Szabolcs, az ismert adószakértő, címzetes egyetemi tanár. A 2010-től változó adórendszer az árakat terhelő adókat helyezte előtérbe (áfa, jövedéki adó, telefon-, közműadó) a jövedelem- és nyereségadó (szja, társasági adó) típusú adók helyett – magyarázta az adószakértő. Véleménye szerint az egykulcsos, 16 százalékos adókulcs miatt kieső adóbevételeket a megemelt áfa és jövedéki adókkal illetve a válságadókkal helyettesíti a kormány, de úgy tűnik, hogy ez a változtatás kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre.

Államadósság terén az unió középmezőnyébe tartozik hazánk

Magyarország államadóssága az elmúlt két évben csökkent, miközben az Európai Unió országaiban a mutató emelkedett, a GDP-hez viszonyított államadósság-rátával az unió középmezőnyébe tartozik Magyarország. Hazánk adósságrátája elmarad a teljes uniót számba vevő 84,9 százalékos és az eurózóna 90 százalékos értékétől, a visegrádi országok között az első helyen állunk e tekintetben.

Teljes frontos küzdelem

Teljes fronton fölvette a küzdelmet a devizaadóssággal a második Orbán-kormány mind a lakossági, mind az állami szférában. A kabinet megkezdte az államadósság deviza részének törlesztését, a devizahitelesek számának a csökkentése már több mint két éve tart, míg most az önkormányzati adósság átvételével tovább folytatódik ez a tendencia – írta meg korábban az mno.hu.