Orbán bejelentette, hogyan rendezik az önkormányzatok adósságállományát

Teljesen átvállalja az állam az ötezernél kisebb lakosú települések adósságát, és az ötezernél nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi - közölte a miniszterelnök.

Az állam 1956 önkormányzattól összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen. Tájékoztatása szerint az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, „szőröstül-bőröstül” átvállalja az állam, de az ennél nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítenek – jegyezte meg a kormányfő.

Jelezte azt is: az igazságosság érdekében a megállapodásban érvényesíteni kell azt a szempontot is, hogy igenis vannak olyan feszesen gazdálkodó önkormányzatok, amelyeket nem érint az adósságcsapda. Ennek nyomatékosítására azért van szükség – magyarázta –, hogy ezek a helyhatóságok ne érezzék úgy, „megint azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz”.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda közös sajtóközleményében ismerteti Orbán Viktor javaslatait az önkormányzatok adósságállományának rendezéséről:

A kis lélekszámú, ötezer fő alatti települések esetében az országos állomány 8 százaléka körül lévő adósságállomány oszlik meg körülbelül 1700 település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak. Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd forint, a hiteleké 62,2 milliárd forint.

Sem az államadósság mértékét, sem az uniós módszertan szerint számolt hiánymutatót nem rontja az önkormányzati adósságok átvállalása – mondta el a Hír Televíziónak a portfolio.hu elemzője, Csiki Gergely. Az államadósság ugyanis már eddig is tartalmazta a helyhatóságok tartozásait. Az Államadósság Kezelő Központ második negyedéves adatai szerint az önkormányzatok adóssága 1132 milliárd forint, vagyis az állam ennek felét vállalja át a mostani döntéssel.

Az NGM Kommunikációs Titkársága hangsúlyozta, hogy az önkormányzati adósságátvállalás sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó.

Az OTP Bank elemzői úgy vélték: az önkormányzati adósság kérdése a válság kitörése óta egyre égetőbb probléma, ami a mostani bejelentés szerint megnyugtatóan lezárul. Az önkormányzati adósság egy részének központi kormányzat általi átvállalása a konszolidált államháztartási hiányt és a konszolidált államadósságot nem érinti. A konszolidált államháztartás kamatkiadása ugyanakkor előretekintve kedvezőbben alakulhat, mert a hiteleket a központi kormányzat kedvezőbb feltételekkel tudja majd refinanszírozni. Az önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatban eddig megismert információk alapján elképzelhető, hogy az nem ró további terhet a bankrendszerre.

Az OTP elemzői szerint előretekintve jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt, valamint a stabilitási törvény életbe lépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez.

A nagyobb lélekszámú, ötezer fő feletti települések esetében az adósság – az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való – részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód. Az ötezer fő feletti települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Ez az a mérték, amely tükrözi a feladat átvételének arányát. Az átvállalás konkrét mértéke differenciált lesz az önkormányzati saját bevételi képessége alapján. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. Ennek megfelelően, amennyiben egy ötezer fő feletti önkormányzat egy főre jutó – fentiek alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának:

–100 százalékával egyezik meg, vagy meghaladja azt, adósságállománya 40 százalékos mértékben kerül konszolidálásra. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok ebben a kategóriában vannak. Ilyen például Budakalász és Sárvár.

– 75 százaléka és 100 százaléka közé esik, adósságállománya 50 százalékos mértékben kerül konszolidálásra. Ez 54 önkormányzat – köztük Pápa és Szigetvár – 145,1 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti.

– 50 százaléka és 75 százaléka közé esik, adósságállománya 60 százalékos mértékben kerül konszolidálásra. Ez 57 önkormányzat 79,4 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ide tartozik Törökszentmiklós, valamint Gyula.

– 50 százalékát sem éri el, adósságállománya 70 százalékos mértékben kerül konszolidálásra. Ez 38 önkormányzat – köztük Komló és Isaszeg – 45,6 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti.

Az elgondolás alapján az ötezer fő feletti önkormányzatok esetében tehát összesen 514,9 milliárd forint adósságállománya kerül átvállalásra. Ehhez hozzászámítva az ötezer fő alatti önkormányzatok esetében a teljes körű átvállalás végrehajtását, mindösszesen 1956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat – olvasható a közleményben.

Programszerűen hajtották végre az önkormányzatok eladósítását

Orbán Viktor a rendezvényen azt is elmondta: az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását, ráadásul ez nem véletlenszerűen történt, mert az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében. „Kérlek benneteket, hogy ezt sose felejtsétek el” – fordult hallgatóságához, amelyben elsősorban kormánypárti parlamenti képviselők, polgármesterek és önkormányzati képviselők foglaltak helyet.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az adósságcsapdából való kikerüléssel helyreállhat a ma még több mint 1200 milliárd forintnyi adóssággal rendelkező önkormányzatok függetlensége, szerinte azonban – több korábbi kormányzati intézkedéshez hasonlóan – az önkormányzatok kimentését is meg fogják támadni, de eljött az ideje annak, hogy a kabinet  az államadósság-csökkentés és a devizahitelesek megsegítése után megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése.

A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: az adósságból való kimentés önmagában nem elegendő, az egész önkormányzati rendszert át kell alakítani, és el kell kerülni, hogy újabb adósságok képződjenek. Ehhez arra van szükség, hogy a településekre csak olyan feladatok háruljanak, amelyeket valóban van erejük ellátni, a bevételeknek pedig fedezniük kell a kiadásokat – vélekedett, közölve, hogy ezért az állam csak olyan projektekre ad támogatást, amelyek a települések ésszerű és megvalósítható fejlesztését teszik lehetővé, és amelyekhez rendelkezésre áll a helyhatóságok saját erőforrása.

Botka László úgy látja, sok a bizonytalanság a miniszterelnök által szombaton bejelentett állami adósságátvállalásról szóló intézkedésben. A szocialista politikus szerint a Fidesz rádöbbent: ha elveszik az önkormányzatok vagyonát, akkor a települések képtelenek működni. „A most bejelentett intézkedésben, csomagban nagyon sok a bizonytalanság, és könnyen lehet, hogy azok, a zömével fideszes vezetésű települések járnak jobban, akik az elmúlt öt-hat évben nyakra-főre bocsátották ki a svájci frank alapú kötvényeket” – fogalmazott az MSZP választmányának elnöke, Szeged polgármestere a kormányfő bejelentésére reagálva.

Ki kell tartani

Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban sokan próbálták eltéríteni a magyar kormányt az adósság elleni küzdelemtől, elég elolvasni azokat a „sunyi”, „rókafajta” írásokat, amelyek arról szólnak a lapokban – időnként politikusoktól is –, hogy nem is az adósság a legfontosabb dolog. Ez a gondolkodásmód elfogadhatatlan, a kabinetnek ki kell tartania az adósrabszolgaságból való kijutás mellett – jelentette ki.

„Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot” – mondta Orbán a polgármestereknek, hozzátéve, hogy bár a mostani tanácskozásnak nem témája, mit kezd az állam az átvett adóssággal, de „akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük”, és ezek nem mindegyike indokolatlan. Szavait azzal zárta, hogy komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést.

Töretlen szövetség

A kormány segítségét kérik az önkormányzatok, hogy kikerülhessenek az adósságcsapdából – mondta Kaposvár polgármestere a rendezvényen. Ugyanitt felszólalt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is, aki töretlennek nevezte az önkormányzati rendszer szövetségét a kabinettel és a parlamenttel. Kósa úgy fogalmazott, hogy ha valakinek borsódzik a háta akkor, amikor Bajnai Gordon újra feltűnik a színen, az éppen az önkormányzatok közössége.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a főváros XII. kerületének polgármestere arra mutatott rá, hogy nem szabad összekeverni az önkormányzatok különböző hiteleit, mert a fejlesztési kölcsön teljesen elfogadott, a folyószámlahitel pedig szükséges. A problémát a működési hitel okozza, ez lökte adósságspirálba a települések egy részét – mondta.

Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere felszólalásában elmondta, városa is az eladósodott települések közé tartozik, azonban ahogyan a legtöbb város, úgy Gyula is a közjó érdekében vállalta a hitelfelvételt. Közölte, a város gazdálkodása akkor kerülne egyensúlyba, ha megszabadulna az adósságszolgálat egy részétől. Ehhez – polgármestertársaihoz hasonlóan – ő is a kabinet segítségét kérte.

Sávos adósságátvállalás

A Magyar Nemzet fideszes forrásra hivatkozva már korábban megírta: a kormány nem tervezi az önkormányzati rendszer teljes, ezerkétszáz-milliárd forintos adósságának átvállalását.

Az mno.hu korábban beszámolt róla, hogy Kósa Lajos szerint a kormánynak januárig megoldást kell találnia az önkormányzatok hitelállományára, mert különben a rendszer „működőképességében megbicsaklik”.

Szeptember végén a parlament elfogadta a 2013. évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat. A módosítások érintik az önkormányzatok kötelességeit is.