A Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (Magosz) elnöksége azt javasolja a miniszterelnöknek és a parlamenti frakcióknak, hogy a földtörvényt sarkalatos törvényként fogadja el az Országgyűlés – mondta a Magosz elnöke hétfőn, a rendkívüli elnökségi ülésüket követő budapesti tájékoztatón. Erre azért van szükség, hogy az új földtörvény legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a stabilitás, a hosszú távra szóló tervezhetőség legyen – tette hozzá Jakab István.
Közölte: mivel ennek a törvénynek a gazdák számára a hosszú távra szóló gazdálkodást, a stabilitást kell szolgálnia, fontos, hogy a földtulajdon és -használat tekintetében egyértelmű, tiszta, világos és korrekt eljárások keretében jó döntések szülessenek a helyben lakók érdekében. Ezért nemzeti birtokpolitikai bizottság felállítását javasolják, amely az állami földek fölött ellenőrzést gyakorol, és a végleges döntéseket kimondja.
Másodfokú döntési szint
A nemzeti birtokpolitikai bizottság a másodfokú döntési szintet jelentheti – magyarázta a Magosz elnöke –, hiszen az elfogadásra váró földtörvény előírja az előzetes hatósági engedélyezési eljárást, amelynek figyelembevételével első szinten a helyi földbizottságok döntenek a birtokszerződésekről. „Bármilyen jogszabály, illetve törvény születik, amennyiben ez a törvény nem javítja a gazdaság versenyképességét, nem segíti a gazdálkodókat abban, hogy tevékenységük megfelelő jövedelmezőséget biztosítson és profitot produkáljon, akkor az a törvény nem éri el a célját” – fogalmazott Jakab István.
Jakab István november 6-án a Hír TV Rájátszás című műsorában már elmondta: támogatná, hogy a földtörvény kétharmados jogszabály legyen. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője november 5-én a földtörvényjavaslatról szóló frakcióülés után beszélt arról, minden kormánypárti képviselő egyetért abban, hogy a parlament előtt fekvő új földtörvény alapvető rendelkezéseiben nagybirtokellenes.
Az unióban is helytáll az új földtörvény
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt: vannak még megoldásra váró kérdések az új földtörvényben, ám az alapok stabilak: termőföldet a jövőben csak a helyben lakó földművesek vásárolhatnak. A kormány célja a középbirtokosság megerősítése, a magyar termőföld megvédése, az, hogy hazánk mezőgazdasága minél több családnak tudjon megélhetést nyújtani – közölte Fazekas. A miniszter szerint a törvénytervezetbe foglalt rendelkezéseket külföldön is meg tudjuk majd védeni.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter.
Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Fazekas Sándor az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán „vannak viták és eltérő nézetek”, bízik benne, hogy azt végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – tette hozzá a politikus.
