A földtörvényjavaslatot megvitató frakcióülés utáni sajtótájékoztatóján a politikus emlékeztetett, az indítvány – a most hatályos 2500 hektárról – 1200 hektárra javasolja csökkenteni a megszerezhető termőföld felső határát. Abban is egyetértés alakult ki a hétfői tanácskozáson, hogy a földtörvény annak juttasson termőföldet, aki Magyarországon földműveléssel foglalkozik – ismertette Rogán.
Kétféle álláspont
Éles vita nem volt a frakcióülésen – folytatta –, a birtokméretek maximumával kapcsolatban azonban kétféle álláspont hangzott el: az egyik tovább szigorítaná a felső határt, mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy például az állattartással foglalkozó üzemek jövőbeni hatékony működéséhez szükséges kivételeket biztosítani a birtokmaximum alól. Végül abban állapodtak meg, hogy enyhíteni biztosan nem fognak a felső korláton, ugyanakkor kidolgozzák az állattartási szempontokat is figyelembe vevő javaslatot – közölte a frakcióvezető. Beszámolt arról is, hogy ha szükséges, készek erősíteni a helyi földbizottságok szerepét, továbbá megvizsgálni a helyhez kötöttség fogalmát.
Mint mondta, a frakcióülésen úgy érezte, Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és Bencsik János is – akik több tucat módosító indítvánnyal javasolták átírni a kormány földtörvényindítványát – egyetértenek a jogszabály alapvető irányaival, csak további szigorításokat, pontosításokat tartanak fontosnak, ám ezek között van olyan, amelyet a Fidesz-frakció is támogat. Arra a felvetésre, hogy a korábbi kritikái miatt felmerült-e, hogy esetleg kizárják a frakcióból Ángyán Józsefet, Rogán Antal azt válaszolta: hozzá, illetve az frakció etikai bizottságához mindeddig nem érkezett ilyen előterjesztés.
Jövő héten tárgyalják részletesen az indítványokat
A kormánypárti képviselőcsoport agrárkabinetje a jövő héten tárgyalja meg részletesen a földtörvényhez beadott módosító indítványokat, amelyeket azután a kormány is áttekint – ismertette a menetrendet Rogán.
Rogán a GVH-hoz fordulna
A frakcióvezető újságírói kérdésre szólt arról is, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, ha a bankok összehangolják a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítását az ügyfelekre.A Népszabadság pénteken a pénzintézetek által közzétett kondíciós listák alapján arról írt, hogy ügyfeleikre hárítják a bankok a januártól fizetendő tranzakciós illetéket. A lap összeállításában szereplő lakossági bankoknál emelkedik januártól az átutalási megbízások, a készpénzfelvétel díja, míg a bankkártyás fizetés a legtöbb pénzintézetnél továbbra is díjmentes lesz.
„Nyilvánvaló, hogy a tranzakciós illeték egy részének áthárítására képesek a bankok, de amennyiben ebben összehangolt cselekvés van, akkor én leszek az első, aki hajlandó ismét a versenyhivatalhoz fordulni” – mondta Rogán Antal, hozzátéve ugyanakkor, hogy a napvilágra került adatok szerinte erre még nem adnak okot.
A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos döntésekre várnak
A politikus mindemellett beszélt arról is, hogy ha a héten Brüsszelben megszületnek a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos döntések, és a kormány azokat megtárgyalja, akkor november végén újból megnyílhat a jövő évi költségvetés vitája, és „november–december fordulóján az országnak lehet elfogadott költségvetése, amely a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos követelményeket is figyelembe veszi majd”.
Orbán Viktor miniszterelnök még a frakció üléséről távozóban azt mondta: minden kérdésben megállapodásra számít az új földtörvény ügyében. „Összesen talán két vagy három kérdésben maradt fenn egyeztetési lehetőség, de nagyon közel vagyunk, minden kérdésben meg fogunk állapodni” – fogalmazott a kormányfő.
Az unióban is helytáll az új földtörvény
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt: vannak még megoldásra váró kérdések az új földtörvényben, ám az alapok stabilak: termőföldet a jövőben csak a helyben lakó földművesek vásárolhatnak. A kormány célja a középbirtokosság megerősítése, a magyar termőföld megvédése, az, hogy hazánk mezőgazdasága minél több családnak tudjon megélhetést nyújtani – közölte Fazekas. A miniszter szerint a törvénytervezetbe foglalt rendelkezéseket külföldön is meg tudjuk majd védeni.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter.
Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Fazekas Sándor az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán „vannak viták és eltérő nézetek”, bízik benne, hogy azt végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – tette hozzá a politikus.
