– Miért vált szükségessé a napokban az Országgyűlés elé terjesztett új földtörvény megalkotása?
– Rendet kell tenni a földviszonyokban. Kormányunk ezt vállalta és teljesíti is, mégpedig a családi gazdálkodók érdekében.
– Pontosan miben is kellett rendet tenni, min szeretnének változtatni?
– Az előző jogszabályon sok szempontból már túlhaladt az élet, például nem tudta megakadályozni, hogy zsebszerződések jöjjenek létre, illetve a birtokok koncentrációját, továbbá nem segítette az agrárközéposztály kialakulását. A földügyek kapcsán fennálló komoly viták és ellentétek is a mostani földtörvényre vezethetők vissza. Emellett ki kell jelölnünk a mezőgazdasági fejlődés irányait is, ami a jelenlegi szabályozásból abszolút hiányzik. Például el kellett döntetni, hogy engedjük a gazdasági társaságok és külföldi állampolgárok földvásárlását, vagy sem, de azt is, hogy mit tekintünk kis-, illetve nagybirtoknak.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán az M1 Az Este című műsorában.
Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az új földtörvény aznap megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán „vannak viták és eltérő nézetek”, bízik benne, hogy azt végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – tette hozzá a politikus.
– A felsorolt szempontok alapján melyek az új jogszabálytervezett főbb prioritásai?
– A magyar állam fennállása óta első ízben születhet arról döntés, hogy a termőföldet az azt megművelők vásárolhatják meg, ők a föld első számú haszonélvezői, és földbérletnél is nekik kedvezünk. Eltökélt szándékunk a családi gazdaságok megsegítése. Ezért olyan birtokpolitikát fogalmazunk meg, amely a helyben lakó családi gazdálkodók számára nyit meg új lehetőségeket. Kizárjuk a földvásárlók köréből azokat, akik nem akarnak földműveléssel foglalkozni, tehát a kül- és belföldi spekulánsokat, illetve a befektetőket. A tervezet értelmében a tulajdonos vagy a bérlő köteles lesz a termőföldet megművelni, különben az állam elrendelheti az adott birtok kényszerművelését.
– A jelenleg nemegyszer több ezer hektárt művelő gazdasági társaságokra miért nem vonatkozik a földbérlet és tulajdon térmértékének egybeszámítási kötelezettsége, ami legfeljebb 1200 hektáros terület megművelésére adna lehetőséget?
– A birtokmaximumokat úgy határoztuk meg, hogy egy magánszemély legfeljebb 1200 hektárt bérelhet, ebbe a körbe valóban nem számít bele a jogi személyek, tehát cégek esetében a saját tagjai által tulajdonolt földterület. Ennek alkotmányjogi okai vannak, hiszen azt nem lehet kizárni, hogy valaki a saját földjét saját társaságával műveltethesse. Jogos kérdés, hogy ilyenkor is legyen valamilyen birtokplafon, ám erre vonatkozóan még nem dőlt el a vita.
– Ezek az óriási területeket művelő mezőgazdasági társaságok olyan szempontból is pozitív megkülönböztetést élveznek az új jogszabály tervezetben, hogy számukra nem írják elő a helybenlakási kötelezettséget. Ez a kérdés is megoldásra vár?
– A jogi személy telephelyének is az adott településen kell lennie, amelyhez a megművelt föld tartozik. Ezalól csak az állattartók számítanak kivételnek. Nyilvánvaló, hogy a törvény a föld tényleges használóit támogatja, ugyanakkor a tulajdonosokra is figyelemmel kell lennünk. Hiszen nekik is vannak jogaik. Ez is olyan kérdés, amit el kell majd dönteni a parlamenti vita során.
A teljes interjút a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
