Fazekas Sándor expozéjában azt mondta, a termőföld nemzeti kincs, „megélhetésünk alapja”. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a jövőben csak magyar földművesek vehessenek és magyar gazdálkodók bérelhessenek termőföldet, ez véget vet annak az „1100 éves vitának”, hogy kié legyen a föld – jelentette ki a tárcavezető, megjegyezve: nem vásárolhatnak majd földet ingatlanbefektetők, magyar és külföldi spekulánsok, valamint azok a nagybirtokosok sem, akiknek már sok van. Hangsúlyozta, nem válhatnak tulajdonossá a zsebszerződésesek sem. A miniszter szerint a jogszabállyal – amelyet a magyar agrárium alaptörvényének nevezett – így megkezdődik a földvagyon átrendeződése.
A kormány céljait szolgáló szabályok jönnek
A kormány céljának az agrárközéposztály megerősítését, a családi gazdaságokon alapuló, versenyképes középbirtokok támogatását és a spekuláció megszüntetését nevezte, a földtörvény szükségességét pedig azzal magyarázta, hogy 2014. április 30-án lejár az Európai Uniótól kapott tízéves földvásárlási moratórium, amely után a kormány céljait megvalósító jogszabálynak kell életbe lépnie.
Fazekas Sándor arról is beszélt, ha rajta múlna, nem lennének nagybirtokok Magyarországon, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a nagy gazdaságok szerepét az állattenyésztésben, a foglalkoztatásban. Ugyanakkor – folytatta – a kormánynak nem célja tovább erősíteni őket, ezért nem teszik lehetővé a növekedésüket, a földvásárlást számukra. Ezzel szemben a kormány célul tűzi az őstermelők, kisbirtokosok földhöz juttatását, hogy földterületüket középbirtokká fejleszthessék. Mindenkinek lehetővé akarják tenni, hogy ha igényt tart rá, földtulajdont szerezhessen kertes mezőgazdasági övezetekben, hobbitelkeken, így elérhetővé válik, hogy minden földet megműveljenek – fűzte hozzá.
Külön törvényt alkotnak róla
A tárcavezető megemlítette, hogy az állami földek hasznosításának szabályairól külön törvényt alkotnak majd. A földszerzés hatósági engedélyhez kötését azzal indokolta, hogy a jelenlegi földtörvény betartására nincs intézményi biztosíték. Szólt továbbá arról, hogy a művelési kötelezettség elmulasztása miatt a jogszabály kényszerhasznosításra is lehetőséget ad.
„Az új földtörvény elfogadásával történelmi léptékű változások történnek majd az évtizedekig elhanyagolt magyar mezőgazdaságban. ( ) Gránitszilárd alapra helyezzük a nemzeti földvagyon és a magyar vidék jövőjét" – mondta Fazekas Sándor a képviselők támogatását kérve.
„A föld azé lesz, aki megműveli”
A miniszter expozéja elmondása után tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a jövőben a földpiac első számú szereplői a földművesek lesznek, „a föld azé lesz, aki megműveli”. Elmondta, hogy magánszemélyek legfeljebb 300 hektárral rendelkezhetnek majd, a családi gazdaságok területe 500 hektár lehet, gazdasági társaságok pedig maximum 1200 hektárra szerezhetnek haszonbérletet. Fazekas Sándor véleménye szerint ez utóbbi korlátozás nem lesz akadálya az állattartásnak.
Orbán Viktor szombaton Cegléden azt mondta, az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi „a zsebszerződéssel kilopott földet”, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól is, és korlátozza a nagybirtokot. A külföldiek termőföldszerzéséről szólva nyomatékosította: az új jogszabállyal ez „be van fejezve, nincs, nem lesz”.
Új földtörvény: a jövő alapja
Ugyanezen a rendezvényen Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament alelnöke úgy fogalmazott, az új földtörvény a jövő alapja, úgy kell elfogadni, hogy az elkövetkező időszakban a vidéken élők számára biztonságot jelentsen; a törvény a helyben lakó gazdák érdekében születik meg.
• A földtörvény tervezetéről egyeztetett a vidékfejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az agrárértelmiségiek képviselőivel, a törvény megalkotásában részt vevő szakemberekkel hétfőn Budapesten.
• A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.
• A magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk néhány nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.
• A témában lapunknak korábban Budai Gyula nyilatkozott, aki az interjúban arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.
