„Ha nem hátrálunk meg, ha nem hagy el az erőnk”, 2013-ban olyan változások történnek a magyar mezőgazdaságban, amelyekre 50-100 éve nem volt példa – jelentette ki a kormányfő a parlament előtt fekvő új földtörvényre utalva. A jogszabály modern agráriumot teremt majd, a szocialista mezőgazdaság szocializmust túlélt híveinek kora ugyanis lejárt – fogalmazott a ceglédi művelődési központ színháztermét megtöltő fiatal gazdák előtt.
A külföldiek termőföldszerzéséről szólva nyomatékosította: az új jogszabállyal ez „be van fejezve, nincs, nem lesz”. A kabinet ugyanazokat a mechanizmusokat alkalmazza majd, mint Franciaország és Ausztria. „Aki a nyugati határszélről jött, az menjen át az osztrák területre, és próbálkozzon meg” ott a termőföldvásárlással; egy négyzetmétert nem tud majd venni – mondta. A földtörvény céljai között említette „a zsebszerződéssel kilopott földek” visszaszerzését is, ugyanis bár újakra nincs lehetőség, de a régi zsebszerződéseket is ellenőrzés alá veszik, és megszüntetik őket – tette hozzá.
„Győzelemre készülünk”
A jogszabály harmadik fontos eleme, hogy megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól, továbbá – folytatta a miniszterelnök – „korlátozzuk és visszametsszük a nagybirtokot”, a birtokarányok módosításának célja pedig a középbirtokosság megerősítése. Arra a magoszos felvetésre reagálva, hogy a földtörvény legyen kétharmados jogszabály, a miniszterelnök azt mondta, megfontolják a javaslatot, „de győzelemre készülünk, úgyhogy a vészforgatókönyveknek még nem jött el az ideje”.
Orbán Viktor előadásában szorgalmazta azt is, hogy folytatódjon az állami földbérletek megújítása. „Zavarórepülések mindig voltak, mindig lesznek. Ahol hús van, légy is van” – fogalmazott a kérdéssel kapcsolatban, hozzátéve, hogy nem sétagaloppról, hanem folyamatos küzdelemről van szó, de – biztatta Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert – „tessék még több földet elvenni a hosszú távú gazdálkodási szerződésekből, és odaadni újaknak”. Példaként említette, hogy Csongrád megyében ma 45-ször, Győr-Moson-Sopronban pedig 20-szor annyi a földhasználó, mint 2012 előtt volt. „Ne engedjük, hogy a médiabotrányok meg balhék eltereljék a figyelmünket a lényegről” – jelentette ki.
El kell adni, amit megtermelünk
A kormányfő üdvözölte az agrárkamara újjáalakítását, az érdekképviselet ideiglenes vezetőjét, Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselőt pedig arra kérte, nagyarányú változásokat hajtson végre. „Minél nagyobb a változás, annál nagyobb a bónusz” – jegyezte meg.
Beszélt a keleti nyitás politikájának az agráriumot érintő részéről is, és beszámolt arról, hogy két év alatt 70 százalékkal nőtt az élelmiszer-ipari export Oroszországba. „Ez a keleti nyitás (...), el kell adni, amit megtermelünk” – magyarázta. A miniszterelnök egyúttal azt is jelezte, hogy megtették az előkészületeket az agrárbank létrehozására, de mindaddig nem lehet megnyitni, amíg nem tudni, milyen hiteltermékeket érdemes kínálnia a gazdáknak.
A fiatal gazdáknak el kell foglalniuk a vidéket
Bejelentette továbbá, hogy döntött a kormány az öntözési hivatal létrehozásáról, mert új alapokra kell helyezni a mezőgazdasági vízgazdálkodást. A vita már csak az, hogy a közmunkáért felelős Belügyminisztérium vagy a vidékfejlesztési tárca legyen az építtető, az infrastruktúra rendbe hozója. „A fontos az, hogy lesz elérhető, olcsó, öntözésre használható víz, mégpedig sokkal nagyobb területeken, mint ahogy eddig volt” – ismertette.
A kormányfő közölte, a vidéki Magyarország, a földből élők, az állattartók Magyarország életerős részéhez tartoznak, nemzetfenntartók. A fiatal gazdákhoz szólva azt mondta, 2013-ban ki kell bontakoztatni a nekik szóló programot, majd egyúttal generációváltást sürgetett a magyar agráriumban. A kabinet szövetséget ajánl a fiatal gazdáknak, akiknek el kell foglalniuk a magyar vidéket, mert csak így lehet jövőjük – mondta.
Orbán Viktor beszédében felsorolta a kormány eddigi eredményeit is, majd ezek között jelezte, hogy néhány hónap múlva kijelenthető lesz: megszűnt Magyarország egyoldalú energiafüggősége. A következő másfél-két év fontos feladatai között említette a mezőgazdaság jövőjének biztosítása mellett az átlagjövedelem alatti fizetéssel rendelkezők életszínvonalának emelését, valamint „a magyar jövedelmekhez képest kifizethetetlen rezsiköltségek” csökkentését, ezek ugyanis felemésztik a keveset keresők havi bevételének nagy részét. Utóbbival kapcsolatban nagy vitára számít a kormányfő.
A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.
A magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.
A témában lapunknak korábban Budai Gyula nyilatkozott, aki az interjúban arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.
Talpra állítják a mezőgazdaságot
A miniszterelnök szerint a magyaroknak a génjeiben van a föld szeretete, tisztelete, az elmúlt években mégis egy olyan vidékellenes szemlélet uralkodott, amely arról szólt, hogy a jövő Magyarországán jelentéktelen szerepe lesz az agráriumnak. A kormány azonban, akármilyen nehéz is, talpra állítja a mezőgazdaságot – jelentette ki Orbán Viktor még kedden, Közép-Kelet-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb tehenészeti telepének átadóján.
Agrárpolitikai sikerek
Ismert, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter korábban agrárpolitikai sikernek nevezte, hogy a múlt évben elindult a földhasznosítási program, továbbá a tanyaprogram, és idesorolta azt is, hogy az idén az Országgyűlés elé kerülhet az új földtörvényjavaslat, amely a családi gazdaságok megerősítését szolgálja.
A kormány álláspontja szerint a földtörvény véget vet a több mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon. Az új földtörvény tervezete kizárja, hogy külföldiek földet szerezzenek Magyarországon, földet pedig csak földműves vehet; a jogszabály emellett megszünteti a nagybirtokrendszert, munkahelyeket teremt, erősíti a vidéki Magyarországot.
