Orbán: Birtokosai és nem turistái vagyunk hazánknak

Hosszú küzdelemmel sikerült megakadályozni a magyar föld "elkótyavetyélését" – mondta a miniszterelnök Csípőteleken.

Orbán szerint többre vagyunk képesek

Beszédében hangsúlyozta: meggyőződése, hogy megfelelő oktatással, neveléssel, üzemi kultúrával és munkahelyi vezetőkkel minden magyar vidéki ember képes világszínvonalon teljesíteni, Magyarországnak ugyanis éppen az a legnagyobb baja, hogy nem hiszi el magáról, mire képes. Az olyan beruházások, mint a csípőteleki, bátorítások, hogy „igenis, mi, magyarok többre vagyunk képesek”. Az pedig, ahogy ma az ország kinéz, csak „balszerencse, történelmi nyavalya, egy rossz álom” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor megnyitójában méltatta Csányi Sándort, akivel megfogalmazása szerint bár sok vitája van például a bankadóról, a devizahitelesek megmentéséről, vagy éppen a mezőgazdaságról, de Csányi Sándort „még az ellenfelei is valószínűleg az elmúlt 20-25 év legsikeresebb, legtehetségesebb magyar üzletembereként könyvelik el”. Az is ritka Magyarországon, hogy „falusi legényekből bankárok legyenek” – mondta. Olyan – fűzte tovább –, aki ráadásul a mezőgazdaságba is befektet.

Ez óriási lehetőség

Csányi Sándor szerint ha valamikor fejleszteni kell a magyar mezőgazdaságot, annak most van itt az ideje. A Bonafarm cégcsoport tulajdonosa hangsúlyozta: az elmúlt években alapvetően megváltozott a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékek értékelése a világban.

Hozzátette: Ázsiában a következő évtizedekben emberek százmilliói, milliárdjai lépnek a gazdagodás útjára és jelentkeznek fogyasztóként az élelmiszerpiacon. Ez óriási lehetőség, de nagy kihívás is a magyar mezőgazdaság számára, mert ebben a versenyben érvényesülni csak a legkorszerűbb fejlesztések révén lehet.

Agrárpolitikai sikerek

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter agrárpolitikai sikernek nevezte, hogy a múlt évben elindult a földhasznosítási program, továbbá a tanyaprogram, és idesorolta azt is, hogy az idén az Országgyűlés elé kerülhet az új földtörvényjavaslat, amely a családi gazdaságok megerősítését szolgálja. A politikus minderről annak kapcsán beszélt, hogy a szaktárca stratégiai partnerségi megállapodást kötött 18 társadalmi szervezettel.

A kormány álláspontja szerint a földtörvény véget vet a több mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon. Az új földtörvény tervezete kizárja, hogy külföldiek földet szerezzenek Magyarországon, földet pedig csak földműves vehet; a jogszabály emellett megszünteti a nagybirtokrendszert, munkahelyeket teremt, erősíti a vidéki Magyarországot.

A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.

Mint arról lapunk beszámolt, a magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.

A témában lapunknak korábban Budai Gyula,nyilatkozott, aki az interjúban arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.

Tudjon meg többet a magyar föld védelmében zajló intézkedésekről!