A kormány azonban, akármilyen nehéz is, talpra állítja a mezőgazdaságot – jelentette ki Orbán Viktor Közép-Kelet-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb tehenészeti telepének keddi átadóján, a baranyai Beremendhez közeli Csípőteleken, ahol a Csányi Sándor tulajdonába tartozó Bonafarm csoport tagjaként működő Bóly Zrt. 3,5 milliárd forintból alakította ki a létesítményt.
„Mi, magyarok az elődeinknek köszönhetően Európa egyik legjobb adottságú földjét örököltük. Kiegyensúlyozott éghajlatú, jó termőföldű, számottevő ipari szennyeződéstől mentes földet birtoklunk” – fejtette ki beszédében a kormányfő, hangsúlyozva, hogy hosszú küzdelemmel sikerült megakadályozni a magyar föld „elkótyavetyélését”, és csak ezért jelenthető ki ma, hogy „birtokosai és nem turistái vagyunk a saját hazánknak”.
A mezőgazdaságnak igenis van jövője
Korábban „a szép új világ akkori prófétái” azt hirdették, hogy nem termelésből, hanem termelésszervezésből kell élni. Bár ez csábító gondolat, de ma már jól látszik, hogy hazugság, és „alig különbözik egy ravaszul kigondolt pilótajátéktól” – fogalmazott a miniszterelnök. Kijelentette, hogy a szaktudásra alapozott munkát semmi sem pótolhatja, egy olyan világban pedig, ahol hétmilliárd embert kellene jóllakatni, a mezőgazdaságnak igenis van jövője.
Orbán Viktor kedden részt vett a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülésén, ahol elmondta: Magyarország ahogyan idén is képes volt arra, hogy IMF-megállapodás nélkül működtesse a gazdaság finanszírozását, úgy 2013-ban is képes lesz rá.
A miniszterelnök ugyanakkor aggodalmának adott hangot, mert nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik.
Magyarországnak mindezért egy olyan új földtörvényre van szüksége, amely pótolja az elmúlt 100-120 évben elmaradt összes magyar földreformot, és amely nem rombolja a már kiépült termelési kapacitásokat – hívta fel a figyelmet. Kitért az élelmiszer-biztonság kérdésére is, rámutatva: a késztermékek csak akkor biztonságosak, ha a termőföldtől az asztalig mindenki betartja a szigorú előírásokat. Minél kevesebb a közvetítő, annál nagyobb az élelmiszer-biztonság – jegyezte meg.
Orbán szerint többre vagyunk képesek
Beszédében hangsúlyozta: meggyőződése, hogy megfelelő oktatással, neveléssel, üzemi kultúrával és munkahelyi vezetőkkel minden magyar vidéki ember képes világszínvonalon teljesíteni, Magyarországnak ugyanis éppen az a legnagyobb baja, hogy nem hiszi el magáról, mire képes. Az olyan beruházások, mint a csípőteleki, bátorítások, hogy „igenis, mi, magyarok többre vagyunk képesek”. Az pedig, ahogy ma az ország kinéz, csak „balszerencse, történelmi nyavalya, egy rossz álom” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor megnyitójában méltatta Csányi Sándort, akivel megfogalmazása szerint bár sok vitája van például a bankadóról, a devizahitelesek megmentéséről, vagy éppen a mezőgazdaságról, de Csányi Sándort „még az ellenfelei is valószínűleg az elmúlt 20-25 év legsikeresebb, legtehetségesebb magyar üzletembereként könyvelik el”. Az is ritka Magyarországon, hogy „falusi legényekből bankárok legyenek” – mondta. Olyan – fűzte tovább –, aki ráadásul a mezőgazdaságba is befektet.
Ez óriási lehetőség
Csányi Sándor szerint ha valamikor fejleszteni kell a magyar mezőgazdaságot, annak most van itt az ideje. A Bonafarm cégcsoport tulajdonosa hangsúlyozta: az elmúlt években alapvetően megváltozott a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékek értékelése a világban.
Hozzátette: Ázsiában a következő évtizedekben emberek százmilliói, milliárdjai lépnek a gazdagodás útjára és jelentkeznek fogyasztóként az élelmiszerpiacon. Ez óriási lehetőség, de nagy kihívás is a magyar mezőgazdaság számára, mert ebben a versenyben érvényesülni csak a legkorszerűbb fejlesztések révén lehet.
Agrárpolitikai sikerek
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter agrárpolitikai sikernek nevezte, hogy a múlt évben elindult a földhasznosítási program, továbbá a tanyaprogram, és idesorolta azt is, hogy az idén az Országgyűlés elé kerülhet az új földtörvényjavaslat, amely a családi gazdaságok megerősítését szolgálja. A politikus minderről annak kapcsán beszélt, hogy a szaktárca stratégiai partnerségi megállapodást kötött 18 társadalmi szervezettel.
A kormány álláspontja szerint a földtörvény véget vet a több mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon. Az új földtörvény tervezete kizárja, hogy külföldiek földet szerezzenek Magyarországon, földet pedig csak földműves vehet; a jogszabály emellett megszünteti a nagybirtokrendszert, munkahelyeket teremt, erősíti a vidéki Magyarországot.
A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.
Mint arról lapunk beszámolt, a magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.
A témában lapunknak korábban Budai Gyula,nyilatkozott, aki az interjúban arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.
Tudjon meg többet a magyar föld védelmében zajló intézkedésekről!
