Sokat elárul, hogy végső soron az Egyesült Államok és Irán április 8-án kéthetes tűzszünetet kötött, és ez a tűzszünet a mai napig fennáll
– magyarázta. Hivatalosan nincs érvényben tűzszüneti megállapodás és folynak a tárgyalások egy 60 napos, hivatalos meghosszabbításról – ami keretet adna a tárgyalásoknak Irán és az Egyesült Államok között –, de kimondatlanul április 8-a óta tűzszünet van érvényben, ami nem jelenti azt, hogy ne támadnák egymást. Politikai szándék van arra, hogy a szembenálló felek kontroll alatt tartsák a konfliktust és ne térjenek vissza a korábbi, nyílt háborús állapotba.
Ezzel párhuzamosan nem tudjuk, pontosan hogyan zajlanak a tárgyalások, mivel mindkét fél a maga táborának kommunikál
– emelte ki az elemző. Kitért rá, hogy Donald Trump próbálja nyugtatni a kedélyeket azzal, hogy közel van a megállapodás, és az iráni fél tárgyalni akar. A szakértő szerint ennek egyik magyarázata, hogy közelednek a félidős választások az Egyesült Államokban, a háború pedig nem növeli az elnök népszerűségét. Trump számára nem lenne szerencsés, ha elvesztené a kongresszus támogatását, mert az belpolitikai következményekkel járhatna számára, és adott esetben impeachmenteljárás indulhatna vele ellene.
Az impeachment (alkotmányos felelősségre vonás) egy olyan jogi és politikai eljárás, amelynek során a törvényhozás arra jogosult szerve megfoszthat pozíciójától egy tisztségviselőt. Az Egyesült Államokban ez az egyetlen eszköz arra, hogy a kongresszus eltávolítsa hivatalából az elnököt.
Sayfo Omar ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen eljárás valószínűleg nem járna sikerrel. Kitért rá, hogy Irán továbbra is ragaszkodik azokhoz a pontjaihoz, amelyek stratégiailag fontosak számára. Az ország a béke feltételéhez kötné egyebek mellett azt is, hogy a harcok minden fronton álljanak le, beleértve Libanont is. Ez azért fontos számukra, mert Irán, pontosabban a Forradalmi Gárda jelentős összegeket és politikai energiát fordított a libanoni Hezbollah megalapítására, fenntartására, támogatására, és általánosságban nem teheti meg azt, hogy a szövetségi hálózatának a koronaékszerét ilyen könnyen feláldozza.
A tárgyalások kapcsán az látszik, hogy az Egyesült Államok számára továbbra is az iráni atomprogram élvez prioritást. Irán ezt a témakört azonban a későbbiekben tárgyalná
– emelte ki, majd kifejtette, hogy Irán azt szeretné elérni, hogy a 60 napos tűzszünet után térjenek rá az atomprogram megtárgyalására, és első körben a számukra fontos kérdésekről folyjanak egyeztetések, mint például a Hormuzi-szoros blokádjának a feloldása. Irán az elmúlt hetekben egyre inkább gazdasági követeléseket fogalmaz meg, például a befagyasztott pénzeszközök feloldását, illetve bizonyos szankciók feloldását követeli.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!