2014-ben lejár az uniós polgárok földvásárlására vonatkozó magyar moratórium, melyet az Európai Unió engedélyezett számunkra 7 plusz 3 évre, ám a jogi és szabályozási lépéseket most kell megtennünk. Termőföldünk védelme szempontjából lassan a 24. órában vagyunk, nemcsak 2014. május 1-jének közeledése okán, hanem azért is, mert a tiltás ellenére az elmúlt húsz év során már nagyjából egymillió hektárnyi, azaz két megyényi terület kerülhetett zömmel zsebszerződések útján idegen tulajdonba Magyarországon.
A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni. Az utóbbi esetében az új büntető törvénykönyv is szigorú szankciókat állapít meg, ha ilyen tevékenységre sor került, többek között letöltendő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. A hazai jogszabályi változások kapcsán érdemes megnézni, hogy milyen uniós példák vannak a termőföld védelmére.
Szigorúak a dánok
Dániában a tulajdonszerzés már lehetséges azon uniós polgároknak, vagy EU-ban tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, akik munkavállalóként dolgoznak, illetve azon szervezeteknek, akik vállalattal, kirendeltséggel rendelkeznek az országban. A dán agrárpolitika nem konkrétan a termőföldet védi, hiszen azt képes megvédeni a rendkívül magas ár (25 000 euró/hektár) is, hanem a vidéki életet, a termelés hagyományos, családi módját.
A dán szabályozás teljes körű, tehát a külföldiekre és a dánokra egyaránt vonatkozik. Az országban ugyanis csak az vásárolhat 30 hektár feletti földterületet, aki maga fogja művelni a földet, agrárvégzettséggel rendelkezik, illetve vállalja, hogy hat hónapon belül állandó lakhelyét a földterületre helyezi át, és azt legalább 8 éven át fenntartja. Amennyiben a tulajdonszerzés vagy bérlés engedélyezésének kérelme elmarad, vagy az illető nem felel meg a feltételeknek, úgy 6-12 hónapon belül a tulajdon elidegenítésére kötelezik.
Hasonló német és olasz szabályozás
Olaszországban az alkotmányban rögzítettek utalást a kis- és középbirtokosok támogatására. Itáliában az elővásárlás intézménye erős, a bérlőnek, a szomszéd föld tulajdonosának, ha mezőgazdasággal foglalkozik, illetve a mezőgazdasági foglalkoztatott rokonnak is elővásárlási joga van az adott eladásra kínált területre. A birtokaprózódás elkerülése végett korlátozzák a legkisebb professzionálisan művelhető terület nagyságát; ez legalább 15-20 hektár kell, hogy legyen szántóföldi növénytermesztés esetén. A használaton kívüli területeket ellenőrzik, ezeket kiadják a kis- és közepes gazdaságoknak.
A németek a kis- és közepes gazdaságok védelmét az olaszokhoz hasonlóan az alkotmányban rögzítették. Németországban bizonyos méret felett az államnak kell felajánlani a területet, majd az adja bérbe a helyi gazdálkodóknak. Az állam a hosszú ideje bérbe adott területet kedvező áron, de komoly feltételekkel adja el a korábbi bérlőnek. A földterületek adásvételét közjegyzőnek kell hitelesíteni, amennyiben az adásvétel jelentősen befolyásolja a helyi birtokszerkezetet, spekulatív jellegű, vagy az ár jelentősen eltér a megszokottól, a közjegyző elutasítja az ellenjegyzést.
Háború Ausztriával?
A földtulajdonviszonyok kapcsán a legnagyobb vita Ausztriával várható, amelynek az „előcsörtéi” már megkezdődtek. Az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete szerint az osztrák vállalkozók valójában mindössze 150-200 ezer hektárt művelnek Magyarországon. Michael Zimmermann azokra a vádakra, hogy a magyar földtörvény 2014-es életbe lépése után minden lehetséges fórumon megtámadják majd az új jogszabályt, azt válaszolta, hogy ezt határozottan visszautasítja.
„Sem az illetékes minisztériumok, sem az osztrák agrárkamara nem tervez efféle lépéseket. De minek is törnénk ilyesmin a fejünket? Csak akkor lépünk közbe, ha visszamenőleges hatállyal akarják elvenni azokat a földeket, a már említett 150-200 ezer hektárt, amelyeket teljesen szabályosan, minden jogi feltételt teljesítve szereztek meg az osztrák vállalkozók” – mondta.
Mindenbe belekötnek?
A földtörvény körüli viták – ha az elmúlt két év tapasztalatiból indulunk ki – várhatóan az uniós színtéren is folytatódni fognak. A második Orbán-kormány több esetben is a hazai érdekeket védelmező intézkedések miatt kényszerült álláspontja megvédésére Brüsszelben. A hazai termőföld erőteljes megvédése ellen, és a további liberalizáció mellett álló érdekcsoportok vélhetően mindent megtesznek, hogy az itthoni szabályozás ellen egy újabb kötelezettségszegési eljárás induljon.
Mint ismert, idén január 17-én úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak. A jegybank kapcsán azóta lezárult az eljárás, míg a bírák és az adatvédelmi biztos esetében az Európai Bíróság elé került az ügy.
A héten pedig az Európai Központi Bank a tranzakciós illeték bevezetését kifogásolta, bár eljárás még nem indult, de az ügyről az EB is tájékozódik már.
