A németek a kis- és közepes gazdaságok védelmét az olaszokhoz hasonlóan az alkotmányban rögzítették. Németországban bizonyos méret felett az államnak kell felajánlani a területet, majd az adja bérbe a helyi gazdálkodóknak. Az állam a hosszú ideje bérbe adott területet kedvező áron, de komoly feltételekkel adja el a korábbi bérlőnek. A földterületek adásvételét közjegyzőnek kell hitelesíteni, amennyiben az adásvétel jelentősen befolyásolja a helyi birtokszerkezetet, spekulatív jellegű, vagy az ár jelentősen eltér a megszokottól, a közjegyző elutasítja az ellenjegyzést.
Háború Ausztriával?
A földtulajdonviszonyok kapcsán a legnagyobb vita Ausztriával várható, amelynek az „előcsörtéi” már megkezdődtek. Az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete szerint az osztrák vállalkozók valójában mindössze 150-200 ezer hektárt művelnek Magyarországon. Michael Zimmermann azokra a vádakra, hogy a magyar földtörvény 2014-es életbe lépése után minden lehetséges fórumon megtámadják majd az új jogszabályt, azt válaszolta, hogy ezt határozottan visszautasítja.
„Sem az illetékes minisztériumok, sem az osztrák agrárkamara nem tervez efféle lépéseket. De minek is törnénk ilyesmin a fejünket? Csak akkor lépünk közbe, ha visszamenőleges hatállyal akarják elvenni azokat a földeket, a már említett 150-200 ezer hektárt, amelyeket teljesen szabályosan, minden jogi feltételt teljesítve szereztek meg az osztrák vállalkozók” – mondta.
Mindenbe belekötnek?
A földtörvény körüli viták – ha az elmúlt két év tapasztalatiból indulunk ki – várhatóan az uniós színtéren is folytatódni fognak. A második Orbán-kormány több esetben is a hazai érdekeket védelmező intézkedések miatt kényszerült álláspontja megvédésére Brüsszelben. A hazai termőföld erőteljes megvédése ellen, és a további liberalizáció mellett álló érdekcsoportok vélhetően mindent megtesznek, hogy az itthoni szabályozás ellen egy újabb kötelezettségszegési eljárás induljon.
Mint ismert, idén január 17-én úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak. A jegybank kapcsán azóta lezárult az eljárás, míg a bírák és az adatvédelmi biztos esetében az Európai Bíróság elé került az ügy.
A héten pedig az Európai Központi Bank a tranzakciós illeték bevezetését kifogásolta, bár eljárás még nem indult, de az ügyről az EB is tájékozódik már.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!