Akadály a zsebszerződések feltárása előtt

Nem sikerült külön adatbázist összeállítani a zsebszerződésekkel érintett termőföldekről.

Összeül ma – Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kezdeményezésére – a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság. A Magyar Nemzet információi szerint az egyeztetés azért vált szükségessé, mert a földhivatalok lényegében elutasították a bizottság egyik fontos megkeresését. A testület azt kérte korábban a szakhatóságtól, hogy készítsen adatbázist azokról a mezőgazdasági területekről, amelyeknél a tulajdoni lapon valamilyen módon külföldi személyek is szerepelnek. Egy ilyen lista szerint ugyanis sokkal könnyebb lett volna felgöngyölíteni az egyes ügyeket, pontos rálátást lehetett volna kapni arról, hogy egy-egy külhoni állampolgár hol és mekkora területen szerzett bármilyen használati vagy tulajdonjogot Magyarországon. A hivatalok az adatvédelmi törvényre hivatkozva tagadták meg a kért tájékoztatást. Emiatt a bizottságnak el kell majd döntenie azt, hogy kezdeményezi-e az akadályt jelentő jogszabály módosítását.

Egyes vélemények szerint a fennálló jogszabályok megkerülésével létrejött zsebszerződésekkel külföldi kézre játszott magyar termőföldek együttes nagysága eléri az egymillió hektárt. Az illegális megállapodások életbelépését akadályozná meg a kormány az új földtörvénybe foglalt előírásokkal. A kabinet emellett már idén március végén döntött a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság létrehozásáról. Ennek első idei jelentését szeptember 19-i ülésén fogadta el a kabinet. A döntést rögzítő határozat hangsúlyozza, a zsebszerződés fogalmi körébe tartozó jogi lépések a hatályos magyar jog szerint semmisek. Emlékeztettek arra is, hogy a nemzeti parkoknak a feltételezhetően zsebszerződéssel érintett, természetvédelmi oltalom alatt álló területek kisajátítására 1,1 milliárd forintot biztosítottak, amelyből a leginkább érintett, az Őrségi Nemzeti Park több mint 500 millió forintot kapott.

A kormány szeptember 19-i ülésén elfogadta a zsebszerződések elleni küzdelem fejleményeiről, illetve az idén március végén létrehozott tárcaközi bizottság eddigi munkájáról és eredményeiről szóló jelentést.

A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.

A második Orbán-kormány prioritásai közé tartozik a hazai termőföld magyar kézben tartása, amelynek érdekében minden jogi eszközt bevet, mivel 2014. május 1-jétől lejár a földvásárlásra vonatkozó külföldi magánszemélyek és jogi személyek moratóriuma.

Mint arról lapunk beszámolt, a magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.

Egy spekulatív céllal földeket vásárló céggel szemben indított eljárást Budai Gyula, aki az MNO-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.

További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.